Szabad Szó, 1983. július-szeptember (40. évfolyam, 11911-11987. szám)

1983-08-02 / 11938. szám

S SZABAD SZÓ VH.AG proletAd/q, EGYESÜLJETEK! Az idei tapasztalat igazolja: a végvári határban is gazdagon terem a háza Forró volt a nyár a végvári határban, s most is olyan, ami­kor nincs idő árnyas fa alá hú­zódni. Fel kell szabadítani a tar­lót, kazlakba hordani a szalmát, szántani, tárcsázni, szerves- és műtrágyát kihordani, kiszórni, a takarmánynövény és a repce magját földbe juttatni — meg­annyi halaszthatatlan feladat. S a végvári mezőgépészek arról ne­vezetesek, hogy minden felada­tot idejében elvégeznek. A törökszákosi gépállomáson mondották: Végváron van a leg­nagyobb, legnépesebb gépesítési osztály, a 65 mezőgépész 2900 hektár területet művel, s mint az idei aratáskor kitűnt, nem a­­kárhogyan. Pedig a végvári ha­tár közismerten szűkmarkú, ke­mény, kitartó munkával, s persze ésszerű gazdálkodással lehet csak jobb terméshozamokat kicsikarni. Egyik bizonyíték erre az is, hogy 1975. óta, amikor éppen csak va­lóra váltották a búzatermesztési tervüket, csak idén sikerült szá­mottevően túlteljesíteni. Kiss Gábor, a gépesítési osz­tály vezetője sorolja az adatokat: „őszi árpából 327 hektárról a ho­zam 3150 kiló volt kenyérgabo­nából pedig 920 hektáron az át­lagtermés elérte a 3800 kilót.“ Szavaiból az is kitűnt miért si­került az idén, s miért nem más esztendőkben. A szakemberek és a mezőgépészek között nagyobb volt az egyetértés, vagyis idejé­ben és jól alapoztak a magas ho­zamnak. Meg aztán, jobban men­tek a gépek, nem volt szemszóró­dás. Fehér Imre például 370, Ra­dics István 386 és Csolák László 400 tonna gabonát csépelt ki kombájnjával. Persze a többiek is kifogástalanul dolgoztak. Amikor megkérdeztük a gépe­sítési osztály vezetőjét mivel ma­gyarázza, hogy a gépállomáson a végvári mezőgépészeket dicsérik, példaként említik, elmondotta, hogy mindannyian helybeliek. Sok mezőgépész fiával együtt dol­gozik. Tóth Károly például Ká­roly és Ferenc fiaival szalmát présel. Pataki Antal, Anti fiával őszi betakarításhoz készíti a gé­peket. Farkas Mihály és fia, Mi­hály, szervestrágyát hord ki ar­ra a területre, ahol majd kalá­szosgabonát fognak venni. Temes­vári Sándor, István nevű fiával szintén javítást végez, őszi beta­karításra készíti a gépeket. Ar­­deleanu Mihály fiával, Mihállyal az állattenyésztő-telepen dolgo­zik. Babella János, Sándor, fiával pedig magágyat készít. S ha a fentiekhez hozzá­tesszük, hogy közel 400 hektáron már szántot­tak, s száz hektárnyi területen magágyat tárcsáztak, igazolja, hogy az igyekezet a forró nyáron sem lanyhult A végvári mezőgé­pészek szorgalmasan dolgoznak, hogy ami megtermett idejében rendeltetési helyére kerüljön, s jól, kifogástalanul alapozzanak a jövő esztendei gazdag kalászos­gabona termésnek. Mingesz József A temesvári 12. számú építő­telep dolgozóinak egy csoport­ja (jobbról balra): Jakos Dé­nes, Costică Tudor, Valerica Tulvan almérnök, Gheorghe Pintea csoportvezető, Sebes­tyén Mózes, Bihari András és Gheorghe Blidar kőművesek (Gyurcsik Miklós felvétele) A temesvári 2. számú Mate­matika-Fizika Líceum zol­­ti üdülőtáborában a gyer­mekek a tévé előtt ülnek (rajz­film!). A távozó csoport búcsú­ebédje után megjelent egy ba­rátságos barázdabillegető a tera­szon — morzsákat szedegetni. A nyári hőség ellenére a levegő friss, kellemes. A fenyves az ud­var pereméig nyúlik ... Kovács István tanító több tá­borozás tapasztalatát szűri le egy mondatban: — A nevelő szá­mára ez huszonnégy órás mun­kaprogramot jelent; elégtételünk a gyermekek bizalma és jó köz­érzete. Kovács Rozália tanítónő a por­ciók adagolásával volt elfoglal­va, majd az asztal letakarításá­­nál segédkezik.­ — Mozgalmas volt a tábori é­­let A szülői bizottság részéről hárman is besegítettek — Máté Mária, Fodor Ibolya és Kanizsai Mária igazi „anyukái“ voltak a kicsiknek. ... Az asztal sarkánál két „ké­sőkása“ az első osztályosok ügy­buzgalmával birkózik a húsadag­gal. Végül feladják az egyenlőt­len harcot. Ecsedi Zoli azonban megjegyzi: — Én már másodikos leszek! Apuka eleinte nem akart elen­gedni, végül beleegyezett. Más­kor is jövök! Fekete Andris szűkszavúbb, mondanivalója mégis van: — Sokat játszottunk, kirándul­tunk. Jó volt! ...Közben az új csoporttal ér­kezett három szülő lázasan tevé­kenykedik . Demeter György a vízellátást biztosító hidrofort te­szi rendbe, Szakmáry Tibor ta­nárral, az új csoport vezetőjével az iskola szülői bizottsága által vásárolt második ZIL hűtőszek­rényt szereli fel, majd a tévével bajlódik; Oszlánszky Péter, Nagy Rozália szakácsnő konyhájában elvégzi a szükséges javításokat és felszereli az aragáztartályt; Sebestyén Imre az élelmiszer­csomagokat rendezi... (Külön kiutalás révén biztosítva van a táborozó diákok számára minden alap-élelmiszer.) ... Az újonnan jöttek (V—VIII. osztályosok) elfoglalják helyüket, kicsomagolnak, s a teraszon elfo­gyasztják az „otthoni“ maradé­kot. Néhányan még megkérdik, mi lesz vacsorára, s kezdődhet a játék a domb alá futó udvaron. Rózsa Irén, Mészáros Klára, For­rai Beáta, Baum Éva, Ágoston Ágnes, Bujdosó Csaba, Magyar Andor, Patkó Gyula, Götz Károly és társaik tíz napra birtokukba vették Zoltot és vidékét... ...Zolt a Zolteana patak mel­lett fekszik. A falu Firdea köz­séghez tartozik. Az első írásos dokumentum 1288-ból van róla; Ikuy néven emlegettetik, mely elnevezés napjainkig fennmaradt határnevekben. Jelenlegi legfőbb jellegzetessége, az idáig vezető útnak nincs folytatása, habár egy 1371-es okirat szerint, akkor ott vezetett a „só útja“ Déva felé. 1518-ban innen bányászott arany­nyal fizették a hűbéradót — a nemesfém egykori kitermelésé­ről öt galéria tanúskodik. Nap­jainkig a Tomeşti-i üveggyár in­nen szállította a jó minőségű ho­mokot; a Facsád felé kiépülőben lévő útrövidítés megépítéséig egyelőre, takarékossági okokból lemondtak róla. Zolt falu lako­sainak száma háromszáz alatt van, a határ tizenkét százaléka művelhető csupán. Legmagasabb pontja a Ceramida (régi okira­tokban Cheramida és Téglavár­­néven szerepel) nevű hely. ... Este izgalomtól topogó szü­lők az iskola előtt. Három óra a­­latt — két kisebb megállóval — simán megérkeztünk. Pálfalvi Marika a Tineretti körúton elfoj­tott hangon megkérdezi: — Biz­tos várnak mindenkire? S a né­hány órával előtte még büszke táborlakók — Manga Attila, Ba­lázs Pista, Szórád Zoli és társaik — átváltoznak második osztályos kisdiákká, akik apu, anyu vagy nagymama kezét fogva, rögtön­zött élménybeszámolót tartva el­indulnak hazafelé... Pataki Sándor **ЯР f і • rr r r я а ** Z olii őrség Kiemelkedő megvalósításokat nemzeti ünnepünk köszöntésére Valóra válnak a felajánlások A helyi nyersanyagforrások jobb hasznosítása, a lakossági szolgáltatások körének bővíté­se érdekében, egyre több vá­rosi és községi néptanács lé­tesít saját szolgáltatási egysé­get. A megyei néptanács vég­rehajtó bizottságának hatha­tós támogatásával, jelenleg harminchat városi és községi néptanács mellett, több mint nyolcvan termelőegység mű­ködik, amelyek idén mintegy harmincötmillió lej értékű termelést, illetve szolgáltatást valósítanak meg. Az augusz­tus 23. tiszteletére folyó szo­cialista versenyben a legjobb eredményeket a varjasi, facsá­­di, perjámosi, kastélyi, Csaná­di és gátaljai egységek érték el, amelyek jelentős mennyi­ségű folyami homokot, kavi­csot, meszet, faanyagot ter­meltek ki, illetve építkezési munkát végezte el terven fe­lül MIND MAGASABBRA Eseményekben, eredményekben gazdag félévre tekinthetnek visz­­sza a temesvári Electrotimis Vál­lalat dolgozói. Ebben az időszak­ban ugyanis abban a megtisztel­tetésben volt részük, hogy kö­rükben fogadhatták pártunk fő­titkárát, NICOLAE CEAUŞESCU elvtársat, s a tőle kapott értékes A munkásdemokrácia fórumán útmutatások és orientációk­ szel­lemében szervezhették meg a termelési-gazdasági tevékenysé­get. Jórészt ennek köszönhető, hogy a vállalat munkaközössége maradéktalanul teljesítette az el­ső félévi terv alapvető mutatóit, a héthavi előirányzatot pedig ha­táridő előtt váltotta valóra. Nem véletlen tehát, hogy a dol­gozók nemrégiben megtartott közgyűlésén — a főtitkári útmu­tatások szellemében — a minőség EMELNI A MÉRCÉT és tennivalók taglalására helyez­ték a fő súlyt. Különösen sok szó esett a műszaki-tudományos for­radalom vívmányainak alkalma­zásáról, az egyetemes műszaki megoldások alkalmazásáról, arról, hogy a vállalat — amint azt a pártfőtitkár munkalátogatásakor hangsúlyozta — egyre több im­portot helyettesítő gépi berende­zést gyártson, s mind erőtelje­sebben hallassa szavát külföldi piacokon is. Ami az első félévet illeti, az e­­redmények biztatóak. Az eltelt hat hónap folyamán az Electro­timis szakemberei gyártmányaik hetvennyolc százalékát újrater­vezték, korszerűsítették, illetve világszínvonalon álló új gyárt­mányokkal egészítették ki a vá­lasztékot. Ugyancsak ebben az időszakban nyolcvan olyan be­rendezést is terveztek, amiket ed­dig importból szereztek be az il­lető vállalatok. Ezek között sze­repel a tv-képcsöveket gyártó gépsor, a kerámiaszigetelőket e­­lőállító berendezés, anyagmozga­tó robotok, bányakábeleket ké­szítő aggregát stb. A félévi ösz­­szegezés szerint, új berendezése­ Sipos János XI. évfolyam, 11 938. szám, KEDD, 1983. augusztus 2. 4 oldal, ára 50 bani (Folytatás a 2. oldalon) SPORT O Interjú a temesvári atléti­ka jelenéről és jövőjéről­­ A román kajak-kenu iskola ú­­jabb sikere: versenyzőink a világbajnokságon kilenc érmet nyertek O Megyénk váloga­tottja nyerte a falusi atléták számára rendezett UNCAP Kupát O Mérkőzések, esemé­nyek (Részletes tudósítások a hét­végi sportrendezvényekről a 2. oldalon) ф Luzernben megtartották a gépírók világbajnokságát. Az el­ső helyet az NSZK-beli Gabn­é Monath szerezte meg, aki egy másodperc alatt 12 jelt vert le. A világbajnokságon elért átlagtelje­sítmény 704 jel volt percenként —­ beleértve az írlapok kicseré­lését is. ф Az NSZK-beli joghatóságok bejelentették, hogy a rendőrség letartóztatott egy pénzhamisító bandát. Mint közölték, a banda tagjai dollárt próbáltak kinyom­tatni és forgalomba hozni — közli a UPI. A pénzhamisítókat aktivitásuk közben tartóztatták le a svájci határ melletti Ra­­vensburgban. A hatóságok sze­rint a hamisítóknak néhány bankjegyet sikerült „próbakép­pen“ piacra juttatni . Az indiai Kerala államban nagy gondot okoznak a denevé­rek. Pontosabban arról van szó, hogy ezek az „ártatlan“ élőlé­nyek éjjel nagy kárt tesznek a kókuszültetvényekben. Becslések szerint a szezon elején a dene­vérek nem kevesebb mint 1,5 millió kókuszt tettek tönkre. Ne­héz küzdeni ellenük, mert nap­pal elbújnak a barlangokba, a sziklahasadásokba.

Next