Szabad Szó, 1985. január-március (42. évfolyam, 12378-12453. szám)
1985-01-03 / 12378. szám
2. oldal • ESZTENDŐK VÁLTÁSÁNÁL-A NAGY CSALÁDBA шттшшшшттшттшштштшшштттштшшшшттттттттшшшшштттттшштш Köszöntünk, dolgos Új Év! Megkezdődtek hát 1985. hétköznapjai. Olyan esztendő ez, amely kivételes fontosságú eseményeket, több pirosbetűs ünnepet is hoz magával a párt, az ország, az egész nép számára: magas fórumon tanácskozik szocialista demokráciánk több pillére; megválasztjuk az államhatalom helyi és központi szerveit, s idén ünnepeljük a Román Kommunista Párt IX. kongresszusának 20. évfordulóját , azon kongresszust, amely megnyitotta hazánk fejlődésének leggyümölcsözőbb korszakát. Kétségtelenül az esztendő rangját mindig a benne zajló események adják, de azért számunkra fontosak — legalább annyira fontosak — a hétköznapok is, hiszen ezek folyamata nem más, mint maga a történelem. Az a történelem, amelyet immár több mint negyven esztendeje saját akaratunkból, saját kezünkkel „írunk“. Ezeken a sokszor szürkének emlegetett hétköznapokon kell elvégeznünk mindazt, amit közösségi fórumainkon elhatároztunk és elhatározunk, tennünk azért, hogy ünnepeinken, vagy amikor egy-egy mérföldkőnél visszapillantunk a megtett útra, legyen amit számba vennünk. Az idei esztendő a jelenlegi ötéves terv utolsó éve, s amint azt pártunk és államunk vezetője, NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs egész népünkhöz intézett Újévi Üzenetében hangsúlyozta, döntő jelentőségű abból a szempontból, hogy miként válnak valóra a párt ХП. kongresszusán és országos konferenciáján kijelölt feladatok. Amint arra pártunk és államunk vezetője Újévi üzenetében rámutatott, 1985-ben még határozottabban kell munkálkodnunk a minőség javítására, a munkatermelékenység növelésére, a gazdasági hatékonyság növelésére kidolgozott programok célkitűzéseinek valóra váltásán. Mezőgazdaságunknak meg kell szilárdítania a múlt évben elért jó eredményeit, kiszélesítve az élenjáró egységek tapasztalatainak alkalmazását, határozott lépést kell tennie az új mezőgazdasági forradalom útján, magas és biztos hozamok elérése felé. Átfogó és világos, egyszersmind megvalósítható célokat kitűző programjaink vannak minden tevékenységi területen, a döntő most az, hogy mától, az esztendő első napjától kezdődően, a leghatározottabban rátérjünk azok gyakorlati megvalósítására. Pártunk és államunk legfelsőbb vezetőségének megítélése szerint, adva vannak a feltételek ahhoz, hogy a múlt évinél jobban szervezett, a rend és a magas fokú felelősségérzet légkörében kibontakoztatott tevékenység révén, a minőség és hatékonyság magasabb szintjére emeljük az 1985-ös egész gazdasági-társadalmi tevékenységet. Nemzetiségre való különbség nélkül, az összes dolgozók, egész népünk alapvető problémái a Román Kommunista Párt stratégiai célkitűzésének, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséről és a kommunizmus felé való határozott haladásról szóló programnak a valóra váltásában állnak. Csakis e célkitűzések elérésével biztosíthatjuk az összes dolgozók, népünk igazi jogegyenlőségét, jólétét, szabadságát — állapította meg NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs, a Magyar és a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsainak legutóbbi együttes ülésén mondott beszédében. Mi valamennyien, akik a temesi tájakon élünk és dolgozunk, pártunk és államunk vezetőjének cselekvésre serkentő felhívásaitól lelkesítve, közös akarattal és szoros, testvéri egységben munkálkodunk az országépítés nagy művéből ránk háruló feladatok valóra váltásán. Sok tennivaló vár ránk 1985-ben, s elhatározásunk becsülettel eleget tenni mindannak, amire vállalkoztunk. Köszönjünk hát 1985., dolgos új esztendő! Kuplék, sanzonok, operettrészletek, tánczeneszámok, villámtréfák, két nagyjelenet és egy nótacsokor, valamint az összekötő szöveget helyettesítő pantomim — ez az Állami Magyar Színház legújabb, valamennyi szórakozni vágyó néző ízlésének megfelelő szilveszteri műsora A többé-kevésbé sekély vizekben evickélő, s a humor zátonyán „megfeneklő“ Sétahajó „tatarozási“ munkálatainak oroszlánrészét a Színház legifjabb tagjai vállalták magukra. Ez, a műsor tanúsága szerint minden „katasztrófát“ átvészeltetni képes, friss erőtől duzzadó gárda méltán arat sikert a hálás temesvári közönség előtt. Nehéz róluk külön-külön beszélni, hisz Bereczky Péter, Bíró József, Nagy István és a többiek nagy komolysággal, erőbevetéssel és kiváló ritmusérzékkel művelik a „könnyű műfajt“. Produkciójuk, legyen az tánc, ének, hangszeres zene vagy próza, egyaránt magávalragadó. Lendületes számaik, a fergeteges ritmusú Tviszt és Sztriptíz-bügi, a rejtői börleszk időnként abszurd párbeszédei, jól tálalt gegjei bizonyítják a korukhoz „illő“ tapasztalatlanságtól mentes nagyvonalú professzionizmusukat. Emellett szólnunk kell még Bereczky Péter színészi „palettáját“ gazdagító pantomimes tudásáról, kulturált énekléséről, Bíró József sokszínű komikus és táncoskomikusi alkatáról, Nagy István szép orgánumáról, finom árnyalatokban gazdag humoráról, Barta Enikő mozgékonyságáról-hajlékonyságáról. Hogy most ők képviselik a lelkesedést, a robbanékonyságot, a könnyedséget, a szakma állandó megújulását, az természetes, így annál dicséretesebb, hogy a már többéves „elhasználódásának“ kitett, de még szintén fiatal kollégák, Dukász Péter, Pusztai Edit, Gáspár Imola, Fali Ilona és a többiek, lépést tudnak és akarnak tartani velük. Dukász Péter sokoldalúsága és a zenész Elekes Csaba kiváló szakmai tudása révén, például remek country-együttest képeznek Bereczky Péterrel és Nagy Istvánnal. A matróz-romantikával tűzdelt és fedélzeti-fedélközi kalandokban bővelkedő jelenetek előadói, sokféleségükkel nagyszerűen megfeleltek a színes mozaikkockákból összerakott rejtői fél- és alvilági társadalom életrekeltésében. Dukász Péter bájgúnár Osváthja, Kőfalvy István rinocéroszi Szávája frigyed Imre rövidlátó optikusa, Sütő András szertartásos kapitánya, majd Czegő Teréz viharos múltú színésznője, Bíró József bohém és vagány Kamarás Kristófia, Bereczky Péter rejtői lakája, Nagy István együgyű vőlegénye a karikatúra erejével hatottak. Az eddigi „ki mit tud“-alapon összeállított műsorok gyakorlatán túl, a némi koncepcióval megrendezett Sétahajó előrelépés a Színház effajta produkciós vonalán. Talán következetesebb lett volna a vonalvezetés, ha a rendezői hármas, (Sinka Károly, Klein Magdaléna, Darida István) helyett egy erőskezű „karmester“ irányította volna. Ez főleg a számok egymásba simulásának, a műsor gördülékenységének hiányában érezhető. (Kivételt képez Bíró József Kamarásból Tóbiásba észrevétlenül átvedlő figurája). Ellenben örvendetes tény, hogy a rapszódikus tartalmi csapongás mellett sikerült egységes keretbe foglalni a rendelkezésre álló anyagot és sikerrel összpontosítani a társulat könnyű műfajbeli erőtartalékait. Az alapgondolatnak helyesen alárendelt színpadkép is jól ötvözte a számok hangulatát a műsor funkciójával és ha a rokokó bútor helyett egy, a bár „ambientjébe“, a fémes fólianyaláb zuhataga alá jobban beilleszkedő garnitúra került volna, továbbá, ha néhány jelmez, (például Pusztai Edit jelenetbeli Olga-kosztümje) nem törte volna meg helyenként a karikírozás vonalát, a műsort az utóbbi évek egyik legsikerültebbjének minősíthetnénk. A lényeg viszont így is az, hogy a nézőközönség a kellemesen eltöltött két és fél óra élményével távozik az előadásról. — *gg — Szabad Óévbúcsúztató a diákok Megszokott immár, hogy a téli vakáció kezdetével jórészt elnéptelenedik a temesvári diákváros. A főiskolások nagy hányada az ország többi részén, a szülők, rokonok társaságában, ifjúsági táborokban tölti az óév utolsó napjait, köszönti az Új Esztendőt. A herkulesfürdői, mamaiai, Piriul Rece-i táborokban például közel 500 temesvári diák pihen, szórakozik ezekben a napokban, eközben az is természetes, hogy az Egyetemi Központban vakációzó hallgatók Szilveszter éjszakáján egybegyűlnek, s közös mulatságon ápolják e szép hagyományt. Az eseményt idén is a KDESZ egyetemi központi tanácsa szervezte meg. Mint Liviu Anton tanársegéd, az ifjúsági irányító szerv elnöke elmondotta, a szervezőknél több mint négyszázötvenen iratkoztak fel. A Politechnikai Intézet 1-es számú étkezdéjében jelentős számú külföldi diákot is felköszönthettek hazai társaik, az egyetemi szenátusok, a kommunista diákegyesületek képviselői. Szép, hangulatos, vidám volt a diákok összejövetele. Már a koraesti óráktól kezdve megjelentek a színen a bánáti népszokások képviselői, a kolindások, táncosok, énekesek. Ez alkalommal csapatostól jöttek a diákművelődési ház képviseletében a hírneves Doina Timişului együttes tagjai, akik több órán át annyi értékes és ritkán hallott mondókát, kolindát, népdal és táncjelenetet mutattak be a feldíszített télifa alatt, hogy máskor akár több előadásra is futotta volna, ötletes társasjátékok, vetélkedők jó minőségű diszkó- és népitáncmuzsika egészítette ki a Szilveszter éjszaka műsorát. Ünnepi rendezvényük keretében a diákok felidézték az elmúlt esztendő kimagasló politikai eseményeit. Köszöntőjében Liviu Anton emlékeztette az egybegyűlteket NICOLAE CEAUŞESCU elvtársnak, az RKP főtitkárának, szocialista államunk elnökének a Temesvári Egyetemi Központban tett feledhetetlen látogatásaira, az 1984— 1985-ös tanévre'14 szédére, mely táj és terme" hangolásánál lemü alkotó mélyítésene" szentelt pá. szeretett V kongresszus évben a ran. magasabb jerlentés és az mi fontosságú , telmében egyete összes diákjai, ta. jelentős erőfeszíté: a rájuk háruló metdatok valóra váltásáé tál, nevelés további 1. séért, a végzősök minél fizikai, szakmai, társ, kulturális beilleszkedését A Temesváron szilvett, diákok éjfélkor nagy figyelem, és lelkesedéssel tekintették, hagatták meg NICOLA CEAUŞESCU elvtársnak a rádióban, televízióban mondo Újévi Üdvözletét, év.) . Több mint tíz éve, amióta felépült a Temesvári Ifjúsági Ház, következetesen otthont ad a Fiatalj.. Szilveszterének, amelyre idén is a megye KISZ-szervezeteinek képviselőit, a legjobb KISZ-tagokat hívták meg a szervezők A tágas hallban és az első emeleti előcsarnokban több mint 950 vendéget szolgáltak ki a temesvári vendéglátóipar fiatal dolgozói. A szervezők mindvégig kitűnő műsort, s sok szép humoros jelenetet, vetélkedőt, hangulatos élő, illetve gépi muzsikát biztosítottak egy- s begyültek örömére, elégtételére. ( A feledhetetlen szilveszteri éjszakán a fiatalok lelkes hangulatban hallgatták végig NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs, az RKP főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke hagyományos UI- i évi Üdvözletét. Nemcsak Temesváron, hanem az ország és világ igen sok más városában is hagyományossá vált az Újév előestéjén a Denevér előadása operaszínpadon. Most nem csodálkozunk ezen, de a keringőkirály életében rendkívüli eseményszámba ment, hogy 1894- ben a bécsi Hofoper (Udvari opera) bemutatta a Denevért. Az ifjabb Johann Strauss (1825—1899) volt az egyetlen operettszerző, aki előtt megnyílt a halhatatlan mesterek dalműveinek otthont adó fellegvár. Bécs példáját követve valamennyi európai és amerikai világváros operaháza felvette állandó repertoárjába a Denevért, közte a hírneves MetMetropolitan Opera New Yorki. Sikerekben gazdag pályafutása alatt Johann Strauss szinte járatlan népszerűségre tett szert. Népszerűsége a mai napig sem halványult el, sőt a korszerű technika, lemezek, rádió, film,a televízió révén mind szélesebb tömegek élvezhetik muzsikájának leleményes dallambőségét, szellemes fordulatait, temperamentumos pezsgését, sajátos népi színezetét, hangulatait. Olyan zenei kiválóságok, mint Gustav Mahler, (aki a Hofoper igazgatójaként a Denevér bemutatását kezdeményezte), meg Wagner és Brahms is elismerték Johann Strauss képességeit. Kedves anekdota emlékezik meg Johannes Brahms és kortársa Johann Strauss találkozásáról. A magyar fővárosban találkoztak, ahol mindig meleg ünnepléssel fogadták szerzeményeiket. A Kék Duna keringő például viharos sikert aratott. Brahms második, B-dúr zongoraversenye és bemutatóként hangzott el 1881-ben, a magánszólamot a szerző játszotta. Természetesen kivételes hangszertudása és maga a remei alkotás erőteljes visszhangot váltott ki. Mindkét komponista előkelő bálra volt hivatalos. Akkoriban gáláns férfiak a hölgyek legyezőjére bókokat, verssorokat, egész verseket írogattak. Brahms elkérte Johann Strauss feleségének legyezőjét, ráírta a Kék Duna keringő kezdő taktusait, alája pedig egyetlen elmés mondatot: „...leider nicht von Johann Brahms“, vagyis magyarul: sajnos nem az aláírott komponálta. Visszatérve a közkedvelt Denevérhez — amely 1984. végén sem hiányzott a Temesvári Román Opera műsorából — cselekménye éppen Szilveszterkor játszódik, ezért adják elő minden esztendőben a jókedvnek szánt estén. Aki Temesváron megnézte Johann Strauss örökéletű operettjét, először vagy ki tudja hányadszor, bizonyosan jól szórakozott a mulatságos helyzeteken, miközben örömmel hallgatta az üdítő muzsikát. Erdély Izolda ®‘^"^'^V""V'"'""^'^"""""""""’v"^""Y'YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY\YYYYYYYY\YYYYYYYYYYYY\YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYW • B.Ú.É.K. 1985 • B.Ú.É.K. 1985 • B.Ú.É.K. 1985 • B.Ú.É.K. 1985 • emTOYYYYYYWYYYYYYWYYYYYYYYYYTOYYYYYYYYYYYYYlYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYTOYYYYYmYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYmYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYOTraYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYWWYYYYWYVniYYYYYYYYYYYn