Szabad Szó, 1987. április-június (44. évfolyam, 13072-13148. szám)
1987-04-01 / 13072. szám
SZABADSZ!.1 „i,, ,, ,, I, _ AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 13 072. szám. SZERDA, 1987. április 1. 4 oldal, ára 50 bani NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs és ELENA CEAUŞESCU elvtársiig hivatalos, baráti látogatása Zair Köztársaságban Március 31-én, kedden a Kokolo nevű elnöki hajó fedélzetén hivatalos megbeszélésekre került sor Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, Elena Ceauşescu elvtársnő és Mobutu Szesze Szeko, a Forradalom Népi Mozgalmának alapító elnöke, Zair Köztársaság elnöke között. Mobutu Szesze Szeko elnök ismételten melegen üdvözölte Nicolae Ceauşescu elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság elnökének és Elena Ceauşescu elvtársnőnek Zair Köztársaságban tett újabb látogatását, rámutatva, hogy az a két ország és nép közötti baráti és együttműködési jóviszonyt juttatja kifejezésre. Ugyanakkor a zairi államfő megelégedésének adott hangot afölött, hogy ismét találkozhat vele a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról, akárcsak a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. ,Nicolae Ceauşescu elnök megelégedését fejezte ki afölött, hogy ismét zaii földön tartózkodhat, köszönetet mondott Mobutu Szesze Szeko elnöknek a rendkívül meleg, baráti fogadtatásért az irántuk tanúsított vendégszeretetért, hangsúlyozva, hogy ebben népeink egymás iránt érzett tiszteletének és nagyrabecsülésének megnyilvánulását látja. Nicolae Ceauşescu elvtárs ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy a jelenlegi megbeszélések alkalmából létrejövő megállapodások még tovább erősítik, mindkét nép békére és haladásra irányuló akaratának és törekvéseinek megfelelően, a Románia és Zair közötti együttműködést. A megbeszéléseken elemezték a román-zairi kapcsolatok stádiumát és perspektíváit, s a két államfő kidomborította a Románia és Zair közötti barátság és együttműködés erősítésében elért haladást. Ilyen értelemben rámutattak a két ország jó együttműködésére politikai, gazdasági téren és más tevékenységi területeken, úgy értékelve, hogy kedvező feltételek kínálkoznak a román-zaki együttműködés és kooperáció fokozására számos közös érdekű területen. Hangot adtak annak a közös elhatározásnak, hogy újabb utakat és módozatokat kutatnak fel, amelyek elvezetnek a kölcsönösen előnyös alapokon nyugvó kétoldalú együttműködés, a termelési kooperáció és a kereskedelmi cserék fokozásához. A két elnök megállapodott, hogy a megbeszéléseken részt vevő két delegáció tagjai a magas szinten kijelölt orientációknak és megállapodásoknak megfelelően munkatalálkozókon vizsgálják meg és jelöljék ki a Románia Szocialista Köztársaság és Zair Köztársaság közötti gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együttműködés fokozásának gyakorlati módozatait. A megbeszélések a tisztelet, a nagyrabecsülés és meleg barátság, a kölcsönös megértés légkörében folynak. ☆ Nicolae Ceauşescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Elena Ceauşescu elvtársnő kedd délelőtt, a két delegáció teljes körű találkozóját követően, megbeszéléseket folytatott Mobutu Szesze Szekoval, Zair Köztársaság elnökével. A zairi államfővel volt Mobutu asszony. Az ez alkalomból folytatott megbeszélések is kidomborították a felek közös óhaját, hogy stabil alapokon és hosszú távon bővítsék az együttműködést és a termelési kooperációt, fontos gazdasági egységeket valósítsanak meg. A két államfő úgy értékelte, hogy a román-zaki együttműködés széles körű fejlesztése politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és más területeken megfelel mindkét nép törekvéseinek és érdekeinek, a béke, az enyhülés és a nemzetek közötti kooperáció ügyének. ☆ Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Elena Ceauşescu elvtársnő Zair Köztársaságban tett hivatalos, baráti látogatásának második napján újabb fontos mozzanatokra került sor, amelyek a két ország és nép közötti kapcsolatokra jellemző kölcsönös megértés és meleg barátság szellemét tükrözi. Kedd délelőtt Nicolae Ceauşescu elnök és Elena Ceauşescu elvtársnő Mobutu Szesze Szeko elnök és Mobutu asszony kíséretében víziutazást tett a Zair folyón a Kokolo nevű hajó fedélzetén. Onatra kikötőben, ahol hajóra szálltak, a magas rangú vendégeket katonai dísztiszteletadásban részesítették. A zairi főváros kikötőbe sereglett számos lakosa melegen köszöntötte a román nép követeit, lelkesen éltette a románzairi barátságot, dalokkal és tánccal, éljenzéssel juttatta kifejezésre baráti érzelmeit. A hajó fedélzetéről Nicolae Ceauşescu elvtárs és Elena Ceauşescu elvtársnő hosszasan integetett a rokonszenvét kinyilvánító fővárosi lakosok ezreinek. A kikötőt elhagyva a hajó a nagy folyó vizére ér, ahonnan a több mint két és félmillió lakost számláló Kinshasa eflokvens panorámája látható. Nicolae Ceauşescu elnök és Elena Ceauşescu elvtársnő szívélyesen elbeszélgetett Mobutu Szesze Szeko elnökkel és Mobutu asszonnyal. A két államfő beható véleménycserét folytatott a Románia és Zair közötti együttműködés lényeges kérdéseiről. A hajó fedélzetén a magas rangú vendégek tiszteletére adott ebéden folytatódott a magas szintű dialógus a kölcsönös tisztelet és megértés, ama óhaj jegyében, hogy előmozdítsák országaink és népeink jóviszonyát. A víziutazás végén az elnöki hajó N’seleben, a zairi Forradalom Népi Mozgalmának történelmi központjában vetett horgonyt. N’sele a zairi nép szabadság- és függetlenségi harcának egyik állomása. 1965. november 24-én Mobutu Szesze Szeko itt alapította meg a forradalmi mozgalmat. A helység ma szimbóluma a zairi nép szilárd elhatározásának, hogy szabadon, függetlenül irányítja sorsát. Kedd délután a magas rangú vendégek visszatértek Kinshasába. Jellemformálás A Megéneklünk, Románia ! fesztivál legújabb eseménye, a fesztivál megyei szakaszá- nak versenyei több tízezer te-hetséges és jól felkészült fiatal műkedvelőt „segítettek“ a színpadra. Csupán Lugosról 147 együttes bizonyította rá- s termettségét, közülük többet I az országos döntőkön való I részvételre javasolt a zsűri. I Ám aki a felkészülés idején, I illetve vetélkedő közben a ku- | lisszák mögött is láthatta mi- | ként dolgoznak ezek a fiata- | lók, meggyőződhetett, hogy I szabad idejük nem veszett I kárba. A művészeti alkotó- I munka, a közös cél érdekében tett erőfeszítések, pozitívan befolyásolták személyiségük alakulását, fegyelmezettebbek-ké, kitartóbbakká tették őket, gyarapították bátorságukat, forradalmi cselekvőkészségüiket. E szerint, aki egyszer „belekóstol“ a műkedvelésbe, egy életre kötelezte el magát a közügy szolgálatában .. (V.) ! A különféle anyagok, félkész- és késztermékek gondos tárolása, a rend és a fegyelem szigorú tiszteletben tartása minden munkahelyen kötelező. A napokban arra kerestünk választ, hogy mi a helyzet e tekintetben néhány temesvári és dettai egységben? A TEMESVÁRI MECHANIKAI VÁLLALATBAN Vasile Dragomir elvtárs, az adminisztratív szolgálat vezetője elmondotta, hogy ebben a területileg nagy kiterjedésű vállalatban, bár nem könnyű feladat, de igyekeznek súlyt helyezni arra, hogy minden vonatkozásban megfeleljenek az elvárásoknak. Mint tapasztaltuk nagy vonatkozásban ez sikerül is, azaz igyekeznek a megfelelő módon tárolni az anyagokat és késztermékeket. Azt is szóvá kell viszont tenni, hogy egyes esetekben gyakorolni kellene az ellenőrzést, s „eltüntetni“ az udvarról a csak úgy „ottfelejtett“ alkatrészeket, fémtartozékokat stb. Egy másik gazdasági egységben, a TEMESVÁRI- TEXTILA VÁLLALATBAN, ahol sokat adnak arra, hogy az elég nagy mennyiségű alapanyagot, félkész- és készterméket előírásosan tárolják és kezeljék, az elkövetkezőkben még nagyobb figyelmet akarnak fordítani a rendre és tisztaságra. Ehhez nyilván az is szükséges, hogy növelni tudják a raktárak befogadóképességét Ilyen vonatkozásban elég sok gonddal kell megküzdenie a TEMESVÁRI MOBILA BANATULUI KISIPARI TERMELŐSZÖVETKEZETNEK. Hogy csak egy példát említsünk: néhány egységben arra kényszerülnek, hogy a szabad ég alatt tároljanak faanyagokat. DETTÁN A BÚTORLEMEZGYÁRBA, valamint a DRUM NOU KISIPARI TERMELŐSZÖVETKEZETBE látogattunk el. A Bútorlemezgyárban Trifu Jebeleanu adminisztrátor megjegyezte, hogy bár vannak gondjaik, egészében véve sikerül meghonosítani a fegyelmet a munkahelyeken. Legfontosabb termékeik esetében, (a bútorlemez, a bútorlap és a furnir) példás a rend a műhelyekben, akárcsak a munkaszervezés is, ami elsősorban az itt dolgozók érdeme. Különösen nagy figyelmet fordítanak az anyagok kezelésére a gyártásba vétel előtt. A ládagyártóknál azonban a deszkaféleségek nagy összevisszaságban vannak. Éppen ezért megfelelő módon válogatni kellene ezeket, s ezáltal is nagyobb rendet tartani a részlegen. A Drum Nou Kisipari Termelőszövetkezet műhelyeiben, ferakataiban jó feltételek vannak az anyagok és termékek tárolására, mert az új komplexumban erre minden lehetőség adott. A szőnyegkészítők műhelyében azt tapasztaltuk, hogy példás a rend, igen ám, de éppen itt figyeltünk fel arra is, hogy két helyiség beázott (természetesen emiatt az építőket kell elmarasztalni a szakszerűtlenül végzett tetőszigetelés miatt. A beázott helyiségek egyike éppen a festett gyapjúfonalak raktára. Aki itt dolgozik, annak sok leleményességre van szüksége, hogy a becsepegő esővíz nehogy kárt tegyen a félkésztermékekben. Célszerű lenne tehát, hogy amint arra műszakilag lehetőség kínálkozik, azonnal javítsák ki a meghibásodott tetőszekeretet. Látogatásaink során nemcsak a gazdaszellem szép példáival találkoztunk, hanem itt-ott gondatlansággal is. Hasznos lenne hát fokozni az ellenőrzést a raktárakban, s megfelelő intézkedéseket foganatosítani a rend és a fegyelem biztosítása érdekében. Bakó Lajos Rend a lelke mindennek A megfelelő anyagkezelés és tárolás is fontos része az eredményes termelő tevékenységnek . VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! A lugosi Felszerelés- és Cserealkatrész-gyártó Vállalatban is korszerű gépek készülnek könnyűipari egységek számára. A képünkön látható MBD-20 elnevezésű csévézőgépet például kötödékben hasznosítják eredményesen (Szélhegyi Károly felvétele) A mezőgazdaság szövetkezetesítésétől az új agrárforradalomig Ez év tavaszán emlékezünk meg mezőgazdaságunk szövetkezetesítése megkezdésének 38. és a folyamat befejezésének 25. évfordulójáról, a mezőgazdaság szocialista átalakítása két olyan mozzanatáról, amelyek részét képezik a romániai gazdaságitársadalmi élet új, szocialista alapokon történő fejlesztésének, s megalapozták azokat a történelmi változásokat, amelyek a falusi emberek életében, tevékenységében végbementek s teljessé tették az országátalakítás folyamatát. A mezőgazdaság szövetkezetesítésének befejezésével hazánkban lezárult a gazdaság szocialista átalakítási folyamata s minden téren új lehetőségek nyíltak meg a nagyüzemi, intenzív termelés előtt, a dolgozó tömegek alkotó energiájának magas szintű hasznosítására. Az elmaradott, hagyományos földművelési eszközök helyett a közös földeken megindultak a traktorok, kombájnok, nagy teljesítményű vetőgépek, s fokozatosan a mezőgépészek vállalták magukra a földművesmunka nagyrészét. A szövetkezetesítés megkezdésével szinte egyidőben kapcsolódott be a nagyüzemi, intenzív mezőgazdaság megteremtési folyamatába a szocialista ipar is, amely egyre több műtrágyát, gyom- , rovarirtó szert szállított a növénytermesztőknek, hogy mind kevesebb élőmunkaráfordítással, egyre nagyobb terméshozamokat érjenek el. Aztán hatalmas ármentesítő telepek nyíltak meg országszerte, központi és helyi beruházással sikerült szabályozni a szántóterület mintegy 80 százalékának vízgazdálkodását, máshol öntözőcsatornák ezrei épültek, védve a növényeket a szárazságtól. S a tudomány is felzárkózott a korszerű mezőgazdaság megteremtésén fáradozók sorába: új termesztési technológiákat dolgozott ki, bocsátott a termelők rendelkezésére, nagy biológiai értékű vetőmagot, ültetőanyagot, állatfajtákat nemesített ki, s egyre közvetlenebb termelőerővé vált. De nem csak a mezőgazdasági munka jellege változott meg a szövetkezetesítést követő évtizedekben, hanem az emberek, a földművesek életvitele, felfogása is. Megtanultak nagyüzemi módszerekkel dolgozni, nagyüzemi léptékben gondolkozni és élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a szocialista tulajdonviszonyok nyitottak meg előttük, illetve az új gazdálkodási forma magasabb hatékonysága biztosított. A fentiek kapcsán alakult, módosult a falu arculata, a falusi élet tartalma, amely egyre inkább felzárkózott, felzárkózik a szocialista igényekhez. A szocialista gazdálkodás általánosítása a termelés gyors ütemű növelését vonta maga után a nemzetgazdaság minden ágában. Ennek jelentőségét hangsúlyozva, NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs a közelmúltban tartott értékelő beszédében a többi között kiemelte: „Az ipari termelés 1986-ban 115-ször volt nagyobb, mint 1944-ben, a mezőgazdasági termelés több mint 5-szörösen (Folytatás a 2. oldalon)