Szabad Szó, 1989. január-március (46. évfolyam, 13618-13693. szám)
1989-02-11 / 13652. szám
Tettekkel váltjuk valóra pártunk főtitkárának lelkesítő felhívását Rügyfakadás előtt A MUNKASDEMOKRACIA FORUMÁN Bár a naptár még csak február derekát jelzi, a földművelők már mozgolódnak, s mind többen állnak naponta munkába. Eddig főleg a zöldségtermesztési farmok házatája volt a legnépesebb, de a napokban már egyre több gyümölcstermesztési ágazatban is elkezdték a munkát, többek között a Recaş-i szőlőtermesztési társulásban. Érthető a korai kezdés, hiszen, amint azt Leontin Breje, a társulás főmérnöke elmondotta, összesen 714 hektár szőlő metszését kell rügyfakadásig elvégezniük. Sok munkaerőt vesz igénybe ez a munka, mivel a metszés mellett gondoskodni kell a levágott venyige összegyűjtéséről és a sorközökből való kihordásáról is, hogy ne akadjza a későbbiek folyamán az asi munkákat. A főmérnök többek között elmondotta, hogy amióta elkezdték a metszést, naponta mintegy 50-en jelentkeznek reggelenként munkába. Az elkövetkező időszakban azonban több dolgozóra számítanak. A munkálatok jelenlegi ütemét kielégítőnek tartják, hiszen a 617 hektár termőre fordult ültetvényből eddig több mint 100 hektáron végezték el a metszést. Mivel a jelenlegi időszak a legkedvezőbb a tápanyagutánpótlás biztosítására, a metszéssel párhuzamosan ezt az időszerű tennivalót is végzik. Erre elsősorban istállótrágyát használnak, hektáronként 30 tonnát terítenek szét a tőkék körül. A társulás mind a hat farmján eddig mintegy 30 hektáron dúsították a talajt. Lehetőségeikhez mérten, mindent megtesznek annak érdekében, hogy az idén kiemelkedő ízlőtermést szüreteljenek, s as ültetvényeket pedig megtelvő ápolási munkákkal erősítsék, segítsék fejlődésükben, hogy minél előbb termőre forduljanak. A vezetőket az időszerű munkálatok mellett, az a gondolat is foglalkoztatja, hogy újabb két farmot hozzanak létre. Egyik szőlőültetvényük területét gyarapítaná, a másik a gyümölcsösükét. Ezáltal a szőlővel beültetett összterület 1190 hektárra, a gyümölcsösük pedig 1530 hektárra növekedne. (m. s.) A Timişoara-i Építőanyag Vállalat dolgozói közgyűlésének részvevői kiemelkedő tavalyi sikerekről készítettek mérleget az elmúlt napokban, s határozták el egyöntetűen, hogy 1989-ben is minden tekintetben maradéktalanul eleget tesznek mozgósító célkitűzéseiknek. Mint ismeretes, a jelenlegi ötéves terv első három esztendejében az egység mindvégig a harmadik helyet foglalta el az országosan szervezett ágazati szocialista versenyben, ami rangot és elismerést jelent az egész kollektíva számára és egyben elkötelezettséget arra, hogy továbbra is ott legyen a legjobbak sorában. Az 1988-ra esedékes tervfeladatokat kereken egy hónappal a kijelölt határidő előtt teljesítették a vállalatban, ami, az eredeti előirányzatokhoz képest. 23,5 millió lej értékű árutermelési pluszbevételt eredményezett. Fizikai termékekben kifejezve, ez számottevő ráadást jelentett előregyártott vasbeton elemekből, nagy tisztaságú kvarchomok-féleségekből, az útépítéseknél használatos zúzottkőből, kerámia árucikkekből, hegesztési granulátumból és így tovább. A célkitűzésekhez viszonyítva, egyébként az összes mutatószámokat látványosan túlszárnyalta a munkaközösség. Például az árutermelést 107,2, a nettó termelést 107,4, a fizikai tervet 108,9, az eladott és bevételezett árutermelési feladatokat 106,5 százalékos arányban váltották valóra. Az egy személyre számított termelékenységi mutatónál több mint tizennégyszer lej volt a túlhaladás, a kiviteli tervnél pedig megközelítőleg hatszázhetvenezer lejt valósítottak meg előirányzaton felül. S tették mindezt olyan körülmények között, hogy következetesen szem előtt tartva pártunk legfelsőbb vezetőségének útmutatásait és orientációit, az észszerű anyag- és energiagazdálkodásra vonatkozóan, 521 megawattóra villanyáramot, 103 tonna cementet, ugyanennyi fémet és huszonkét tonna egyezményes fűtőanyagot takarítottak meg. Mind a beszámolóban, mind pedig a felszólalások során kiemelték, hogy a felmutatott eredmények főként annak tulajdoníthatók, hogy az elemzett időszakban is megkülönböztetett figyelmet szenteltek a napjainkban elengedhetetlenül fontos gazdálkodási módszerek következetes alkalmazásának. Így a termelés és a munka tudományos megszervezésére, az összes gyártmányok műszaki és minőségi jellemzőinek a tökéletesítésére, a termelési összköltségek és az anyagi ráfordítások csökkentésére, a termelőkapacitások maximális kihasználására, a rend és a fegyelem erősítésére, a tudomány és a technika legújabb vívmányainak gyors alkalmazására, a gyártmányok diverzifikálására. Ennek köszönhetően, sikerült elérni például, hogy a tervhez képest, az új termékek száma az elmúlt évben meghaladta a hét százalékot. Számottevő előrelépést tettek a többi között a hegesztési granulátumok választékának bővítésénél, a különleges kályhacsempék kivitelezésénél, a vasbeton elemek előállítási technológiájának a modernizálásánál, az elektronikai iparban felhasználásra kerülő kvarchomok minőségének a javításánál, stb. Itt említjük meg azt is, hogy a korszerűsítési programba foglalt témákat mind megvalósították, ami több mint tizennyolcmillió lej értékű pluszbevételt biztosított a vállalatnak. A fentebb említett és más sikerek szilárd alapját képezik annak, hogy az igényeknek és az elvárásoknak megfelelően valósítsák meg az 1989-es célkitűzéseket. A közgyűlés részvevői kifejezésre juttatták, hogy az egész kollektíva alkotó energiájára támaszkodva, minden vonatkozásban teljesítik és túl is szárnyalják a vállalatban az előirányzatokat. Ennek fontos előfeltétele, hangsúlyozták többen is, hogy az egység valamennyi részlegén for( Folytatás a 2 oldalon) Országos élenjárókhoz méltó teljesítmények VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ RKP TIMIŞ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA 1949 A SZÖVETKEZETI MEZŐGAZDASÁG NÉGY ÉVTIZEDE 1989 Az intenzív fejlődés és korszerűsítés szakasza Négy évtizeddel ezelőtt, az 1949 március 3—5-i plenáris ülésén, történelmi jelentőségű határozatot hozott a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága. Romániában kezdetét vette a mezőgazdaság szövetkezetesítése, s a nagy jelentőségű politikai és gazdasági akció nyomán városon és falun, az iparban és a mezőgazdaságban uralkodóvá vált a szocialista tulajdon. Ma, amikor emberöltőnyi idő múltával visszatekintünk a megtett útra, meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakítása országépítésünk egyik jelentős megvalósítása volt, amely egyaránt kihatott a gazdasági és társadalmi életre, elindította a mezőgazdaságot a hatékonyság és korszerűség irányába, megváltoztatta a falu arculatát, szakmai összetételét, az emberek gondolkodásmódját és műveltségi színvonalát. A párt az új, szocialista tulajdonviszonyok között is állandóan szorgalmazta a fejlődést, a minőségi előrelépést. Gondoskodott arról, hogy növelje az ágazat rangját, bővítse, tökéletesítse a nagyüzemi egységek szervezeti kereteit, szakmai és műszaki ellátottságát, jelentős beruházásokkal segítse a további korszerűsödést. Mindezeknek köszönhetően az alapvető változások időszaka következett a falvakban Az új termelési viszonyok körülményei között megindult a szövetkezeti egységekben a gépesítés, a kemizálás, az öntözés, a szakmai ismeretek gyarapodása, valós termelőeszközzé lépett elő a tudományos kutatás. Ezt méltatva pártunk főtitkára Nicolae Ceauşescu elvtárs a többi között hangsúlyozza: „ ... maga az élet bizonyítja, hogy csakis a szövetkezeti nagytulajdon szabadította fel a parasztság, a mezőgazdasági haladás alkotó energiáit. Ki ne tudná, hogy régebben 700 kilós, 800 kilós hektárhozamok voltak — mégpedig országos viszonylatban! — kukoricából, búzából és így tovább. Jómagam ma sem vagyok megelégedve azzal, amit megvalósítottunk. Többet akarunk elérni és már vannak olyan eredményeink, amelyek bizonyítják, hogy milyen óriási lehetőségekkel rendelkezünk a mezőgazdaságban. A mai hozamok — búzából és árpából 10 000 kiló hektáronként, kukoricából 20 000 kiló, sőt, már 30 000 kiló hektáronként — valóság, nem álom! Sok, igen sok egység ilyen hozamokat ér el országunkban.“ A mai Románia mezőgazdasági termelése kilencszerese a negyven évvel ezelőttinek, ami jelzi, hogy a hatalmas fejlődést minőségi változások is segítették. Nagy számú, egyre korszerűbb gép vette át az emberek helyét a legnehezebb fizikai munkát igénylő tevékenységekben, a növénytermesztés számos ágában ma már kizárólagosan csak mezőgépészek dolgoznak, az ár- és pangóvíznek kitett szántóföldeken hatalmas ármentesítő rendszerek teszik biztonságossá a termelést és korszerű termesztési technológiák hasznosítják az intenzív gabonafajták és -hibridek magas termelési potenciálját. A mezőgazdaság szocialista átalakításának egész időszakában meghatározó volt a pártfőtitkár, Nicolae Ceauşescu elvtárs elméleti és gyakorlati tevékenysége. Annak idején részt vett a szövetkezetesítés elméleti megalapozásában, a negyven évvel ezelőtti párthatározatok gyakorlati életrehívásában, s a IX. kongreszszust követő időszakban az egyes ágazatok közötti ellentmondások és aránytalanságok felszámolásával, újraértékelte a mezőgazdaság helyét a nemzetgazdaságban, kimondta, hogy az olyan alapvető ágazat, amelynek fejlesztése nemzeti érdek. Ilyen körülmények között mondhatjuk, hogy szocialista mezőgazdaságunk, fejlődésének magasabb szakaszába lépett, amely megváltozott gondolkodásmódot, új, forradalmi hozzáállást, felelősséget igényel mindazok részéről, akik az ágazatban tevékenykednek. A 40 éve kezdődött szocialista átalakítási folyamat ma is folytatódik a mezőgazdaságban, az országépítés új, dinamikus elvárásaival összhangban, s a nagyüzemi gazdálkodás további lehetőségeit hivatott fokozni és kihasználni a termelés növelése, hatékonyságának gyarapítása érdekében. Gazdasági-társadalmi fejlődésünk útjelzői A múlt évben hazánk 149 állammal tartott fenn gazdasági és kooperációs kapcsolatokat. A külkereskedelem volumene az érvényben lévő kereskedelmi árakon kalkulálva, 329,5 milliárd lejt tett ki. Ebből 196,4 milliárd lej volt az export, 10,5 százalékkal magasabb, mint 1987-ben. Tavaly folytatódott a mezőgazdaság belterjes fejlesztése és korszerűsítése, határozottan munkálkodtunk az új agrárforradalom célkitűzéseinek a megvalósításán; több mint 250 állami és szövetkezeti mezőgazdasági egység éri el rekordtermést gabonából ipari növényekből stb. Mindezek eredményeként a mezőgazdasági össztermelés értéke 274,8 milliárd lejre emelkedett, 2,9 százalékkal haladva meg az 1987. évi szintet. XLVI. évfolyam 13 652. szám, SZOMBAT, 1989. február 11. 4 oldal, ára 50 bani