Szabad Szó, 1989. január-október-december (46. évfolyam, 13849-13918. szám)
1989-10-01 / 13849. szám
Megyénk iparának újabb jelentős sikere Megyénk ipari dolgozói alig néhány nappal ezelőtt jelentették, hogy valóra váltották az idei ötéves terv három évére és tíz hónapjára szóló árutermelési feladataikat, most újabb sikerről adhattak számot: a megye pártbizottsága, NICOLAE CEAUŞESCU elvtárshoz, a Román Kommunista Párt főtitkárához, Románia Szocialista Köztársaság elnökéhez intézett táviratában jelentette, hogy Timiş megye ipara határidő előtt, szeptember 27-én teljesítette az idei esztendő kilenc hónapjának árutermelési előirányzatait. Az ipari munkaközösségek eme újabb sikere lehetővé tette, hogy az elmúlt hónap utolsó három napján továbbiszámottevő mennyiségű és értékű elektrotechnikai és elektronikai cikket, lakkot és festéket, bútort, lignitet, gazolint, textilárut, előregyártott betonelemet és közszükségleti cikket állítsanak elő terven felül. Említésre érdemes, hogy az egész többlettermelést a munkatermelékenység növelése, a termelés szervezésének tökéletesítésére és korszerűsítésére kidolgozott programok példás valóra váltása révén érték el. Hasonlóan, nagyban hozzájárult a fenti eredmények eléréséhez egyes új technológiák bevezetése és elterjesztése, a termékek újratervezése, aminek eredményeként számottevően csökkentek a termelési költségek és jelentős mennyiségű fémet, egyezményes fűtőanyagot, valamint villamos energiát sikerült megtakarítaniuk. A pártunk főtitkárához intézett távirat hangsúlyozza: megyénk kommunistái, öszszes dolgozói tudatában lévén annak, hogy ezen sikerek elérése döntő mértékben a Nicolae Ceauşescu elvtárs rendkívül értékes útmutatásai, orientációi gyakorlatba ültetésének köszönhetőek, a megyei pártszervezet megfogadja, hogy a Timis megyei kommunisták, az összes dolgozók, az elkövetkezőkben még nagyobb odaadással és felelősségérzettel fognak munkálkodni a pártunk főtitkára által, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén megfogalmazott új elvárások és feladatok teljesítése érdekében. Végezetül a megyei pártszervezet táviratában jelenti, hogy a jelenleg folyó beszámoló és választógyűléseken a kommunisták — megyénk összes dolgozóival együtt — kifejezésre juttatják feltétlen csatlakozásukat az RKP KB ez év júniusi azon határozatához, hogy a XIV. pártkongresszuson Nicolae Ceauşescu elvtársat válasszák újra a legmagasabb pártfőtitkári tisztségbe, mivel ez a legszilárdabb garancia arra, hogy megvalósuljanak a haza sokoldalú felvirágoztatására kidolgozott programok, hogy Románia szilárdan haladjon előre a szocializmus és kommunizmus útján. Az évi terv példás teljesítésével köszöntsük pártunk XIV. kongresszusát! _______________________________________________________________________________________ Magvetés idején Ez az időszak nemcsak a betakarítás ideje, hanem a magvetésé is. Most kerül sor a jövő esztendei termés megalapozására. Bár a Berzava-menti nagyközség, Gătaia, közös gazdaságának földjein már több száz hektáron porhanyós ágyában új életre készül a mag, a vetésnek még koránt sincs vége. — Körülbelül a felénél tartunk a munkának — mondotta Körösi János, a gazdaság főmérnöke. — Pedig már több mint 700 hektáron juttattuk földbe a magot, 125 hektáron vetettünk takarmánynövényeket, repcét, őszi bükkönyt, rozsot és 480 hektáron árpát. Ez az előirányzott árpaterület 80 százalékát teszi ki. A fennmaradt 120 hektáron elit magot vetünk majd el, magtermesztés céljára. Az agráripari tanács vezetősége ugyanis úgy döntött, hogy minden gazdaság számára a jövő évi árpa vetőmag-szükségletet mi állítjuk elő. Sárgán József mérnök, a 2-es számú farm vezetője irányításával már ennek is készítik a területet. — Ezek szerint a búza van még hátra... — Igen, s ez a vetnivalónk nagyobbik fele, 1100 hektár. Mihelyt felszabadul a terület, azonnal szántunk, tárcsázunk, ugyanis szeretnénk teljesen kiküszöbölni, hogy búza búza után kerüljön. Jelenleg a napraforgó tarlót szántjuk és készítjük elő. A terménybetakarítást úgy terveztük, hogy először a vetésre kerülő területek szabaduljanak fel, s így ütemesen haladhassunk a búza vetésével is. — Úgy tűnik, nagy gondot fordítanak a jövő évi gabonatermés megalapozására. — Igyekszünk minden tőlünk telhetőt megtenni annak érdekében, hogy jól indítsuk a jövő esztendő gabonatermését. S ez most nem is jelent gondot, hiszen az időjárás, ha pillanatnyilag nem is, de általában kegyes hozzánk. Az elmúlt időszakban hullott csapadék megkönnyítette a munkánkat. Kisebb erőráfordítással sikerül jó minőségű, porhanyós magágyat készítenünk. A talaj termőképességét alaptrágyázással növeljük. Szántás előtt : Madarász Sarolta (Folytatás a 3. oldalon) Gesztenyevirágzás idején csodálatos lenne ide visszatérni. A főutat szegélyező fasor virágai gyújtanának lámpát az esti csöndben elhangzó versek szárnyalásának. Aztán a szép szó útnak indulna az emberek felé, hogy a gondolatmagvak tovább munkáljanak bennük, jóra és szépre, emberséges tettekre serkentve őket a jövő megbízásából ... Ehhez hasonló gondolatok fogalmazódtak meg azon a rendkívüli találkozón, amelynek színhelye a Făget községi néptanács elnökének irodája volt. Ion Oltean néptanácsi elnök, a községi pártbizottság titkára írókat fogadott, s vendégszerető házigazdaként vállalta, hogy a község mai életének megismeréséhez vezeti őket Az ott elhangzottakból és a helyszínen tapasztaltakból jegyeztem fel én is az alábbiakat. Város születik A 8120 lakost számláló község központjában, Făgeten a lakosság több mint fele (azaz 4400-an) él. A fejlődés minden jele arra mutat hogy ez a folyamat gyors ritmusban zajlik. A környék lakóinak munkalehetőséget biztosító, izmosodó ipar — köztük országos szinten élenjáró egység is, mint az Építőanyagipari Vállalat helyi részlege —, az oktató-nevelő intézmények és művelődési létesítmények gazdagodó hálózata és nem utolsósorban a korszerű lakónegyedek kiépítése mind-mind ezt igazolja. Az utóbbi években több mint 300 lakással gazdagodott a községközpont, s hogy az építkezés méreteiről is képet alkothassunk, a polgármester pontosít: csupán az elmúlt esztendőben és az év eddig eltelt hónapjai alatt 32 új lakást adtak át. A civilizációs szint növekedését jelzi a mellékutcák aszfaltozása, a közművesítés, a korszerű üdülő- és szórakozó központ kiépítése, egy 500 férőhelyes szabadtéri filmszínház, számos új üzlethelyiség, mely az új tömbházak földszintjén nyílt meg. A főutcán haladunk végig, a valóságos nagyvárosi sugárúttá szélesedő út mindkét oldalán épülő tömbházak. A már elkészült épületek sajátos építészeti stílust hoznak ebbe az alakuló városképbe. E vidék szülötte, a község fia a műépítész, Lucian Capotescu, az Iprotim dolgozója látható módon szeretettel és szenvedéllyel hajtja végre megbízatását. Iskola példa Száznegyven értelmiségi teljesít szolgálatot a községben, közülük 87 tanerő. Közéjük tartozik Fülöp Sándor, testnevelő tanár is, akinek neve a legnagyobb tisztelettel hangzott el az említett megbeszélésen, ő vállalta ugyanis, hogy a Bunea Mare faluban létesített általános iskola sorsát irányítani fogja. — Amikor elindultunk a faluba Fülöp tanárral — meséli Ion Oltean — még nem voltam biztos abban, hogy elvállalja a feladatot. De amikor odaértünk, s a népes szülői csoportot megláttam, már tudtam, hogy ez a tanár nem fog visszalépni Annyi szeretettel, tisztelettel vették körül, hogy valósággal meghatódtunk. Biztos vagyok abban, hogy jó munkát fog végezni, s azáltal, hogy a tanulók ingázása megszűnik és helyben folytathatják a gimnáziumi tanulmányokat, végső soron az oktatónevelő munka színvonala, hatékonysága fog növekedni. A munka ritmusa Egység- és részlegvezetőkkel élenjáró dolgozókkal váltottunk szót a szolgáltató és termelő egységekben, ipari vállalatok kihelyezett részlegeiben. Toma Marconescu, Bíró Rozália, Viorica Stănescu, Aurel Manzur, Juhász Géza sajátos munkafeladatokról beszélt nekünk. Takaros kis munkatermeket és valóságos nagyüzemi csarnokokat is láttunk. Késztermékeket és termelési folyamatokat. Irodalomkedvelőkkel találkoztunk és szenvedélyes újságolvasókkal, köztünk lapunk barátaival is... Dolgozó, helytálló emberek portréi villantak fel az anyagi javak termelésének folyamatából, a munka ritmusát, a sürgető és felelős mindennapi cselekvést érzékeltetve. Szülői házban A Megéneklünk, Románia szocialista művelődési és alkotási központ irodalmi részlege, avagy állandó irodalmi kiállítása Traian láncú költő szülői házában kapott helyet. Alkalmat nyújtva arra, hogy hazánk irodalmi életébe tekintsen itt az érdeklődő, a bemutatott könyvek, dokumentum-értékű fényképfelvételek által. Az élő irodalom, a pezsgő szellemi élet tere is e hely, ahol író-olvasó találkozók, irodalmi estek zajlanak, s ahol nekünk is alkalmunk volt az alkotás hullámhosszán találkozni a község George Gârda nevét viselő irodalmi körének tagjaival. Ion Găliman, Arcadie Ghirşbaum, Ştefan M. Marincani és Cornel Veselău Írásai e táj emberének életérzését hozták közel hozzánk. ... Gesztenyevirágzás idején csodálatos lenne ide visszatérni. Megnézni mennyit nőtt ősztől tavaszig a jövendő város. Pongrác* P. Mária A jövő megbízásából VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! XLVI. évfolyam 13 849. szám, VASÁRNAP, 1939. október 1. 4 oldal, ára 50 bani Megszokott képeink sorából mindannyiszor, ha szemmel-szívvel lát a fotós, igazi szimbólumként nemesülnek élménnyé, élményforrássá számunkra ezek a vasbeton-szerkezetek — égbe fúródó vonalszövevények. A képek, képletek publicisztikai gyakoriságát kétségtelenül nem valamiféle szerkesztői rutinfogás magyarázza, annál inkább az építők, a fény fiai jelenvalósága mindennapi életünkben, környezetünkben. Virágzó ország, fejlődő társadalom — szinte nincs lakott terület, vagy humanizált, humanizálható, emberarcú, emberarcúvá tehető táj ebben az országban, ahol ne találkoznánk velük, munkájukkal. Építők előtt úttalan utak, mögöttük az átalakult térség a maga szabályos lüktetésével, szívdobogásával Új valóság, melyről hittel hisszük, hogy szebb a szépnél, mert a szépet, alapfokon, a természetben látjuk. Szeretnénk is mindig szívet mozgató látványként érzékelni azt, mit emberi, társadalmi szükségletből, többetakarással hozzáadunk, hozzáadatunk környezetünkhöz. Az építőktől éppen ezért nem csupán hasznavehető műveket, falakat, szerkezeteket, együtteseket várunk, hanem korszerűbb és szebb községeket, városokat, hatékonyabb és szebb ipari tájakat, egységeket. Amit ők hivatásuk szerint, kötelességtudóan meg is építenek nekünk. Számonkérő emberségünkre emberséggel válaszolnak eképpen az építők, kik akár az életben, megszokott képeinken is, mint ahogyan a költő mondani, „látó pillantással, tettel és tiszta szívvel“, betonalapon vasjelekkel, holnapot, jövőt vallanak, a szülőhaza győztes ritmusában. .. (v.)