Szabad Szó, 1939. január-június (41. évfolyam, 2-25. szám)
1939-01-08 / 2. szám
1938 Januar 8 SZABAD SZÓ 3 MAGYAR GAZDA Olcsóbb lámpát T mert az egész ország kora ősztőll kezdve. Most az árkormánybiztosság figyelme elérkezett a falu lámpájáig és a petróleum árát újévtől kezdve négy pengővel métermázsánként leszállítja, aminek következtében a petróleum új fogyasztási ára Budapesten 29, vidéken pedig 32 és 26 fillér lesz. A falu közreműködése érdekében mi jobban szeretnénk, ha a falusi lámpa semmivel sem volna drágább, mint a főváros villanyvilágítása. Márpedig jelenleg az a helyzet, hogy mindenütt a vidéken, még Budapest közvetlen környezetében is aránytalanul drágább a világítás, mint Budapesten. Évek óta folyik az ország villamosításának nagy művelete, újabb és újabb tervek merülnek fel a falvak villanyárammal való ellátása érdekében. Beigazolódik azonban, hogy addig meddő kísérlet minden nagyarányú villamosítási terv, amíg a mi népünk kereseti viszonyaihoz képest olyan olcsó villanyáramot és villanylámpát nem nyújtunk a vidéknek, amelyet minden földmívescsalád is meg tud vásárolni. Nagyon örvendetes és elismerésre méltó az a tény, hogy sikerült a petróleum árát leszállítani. De ha azt akarjuk, hogya most növekedő és munkábaálló új nemzedék minden szakmában szakismereteinek továbbképzésével lépést tartson a világgal, akkor az ország egész területén sorsdöntő kérdés az olcsó világítás megszervezése. Enek pedig elengedhetetlen feltétele a vidék és a környék olcsó villanyárammal és villanylámpával való ellátása. i.XVXVV^XXXVVVVVV«.VVVVVVV A Felvidékre is kiterjesztették a kamatkorlátozó rendelkezéseket A Kormány a Hivatalos lap újévi számában rendeletet adott ki, a visszacsatolt Felvidéken bírói úton is érvényesíthető legmagasabb kamat mértékének megállapításáról. A rendelet szerint az Országos Hitelügyi Tanácsnak a kamatkorlátozásokkal kapcsolatos rendelkezései a Felvidékre is kiterjednek 1939 január 1-től kezdve. A rendelet teljes egészében ugyanazokat a szabályokat terjeszti ki a visszacsatolt Felvidékre, amelyek az anyaországban érvényben voltak és vannak, egyetlen kivétel a gazdaadósokkal kapcsolatban van. Ez a szakasz azt mondja, hogy a visszacsatolt területen a kamatnak bírói úton érvényesíthető legmagasabb mértéke, az ott érvényes gazdavédelmi jogszabályok szerint végrehajtási korlátozás alá eső követelésnek január 1-től járó kamata tekintetében a tőke évi öt százalékánál nagyobb nem lehet azzall az adóssal szemben, aki mezőgazdasági ingatlannak tulajdonosa, haszonélvezője vagy javadalmasa, ha jövedelme nagyobb részben ezekből az ingatlanokból, vagy mezőgazdasági munkajövedelemből ered. Ugyancsak nem lehet magasabb azzal az adóssal szemben sem, aki csupán házas belterkek tulajdonosa vagy haszonélvezője, ha jövedelme nagyobb részben mezőgazdasági munka jövedeleméből származik, rendre került a magyar nép kérdése. Minden józan és lelkiismeretes ember azt vallja immár, hogy a magyar nép egészségétől és erejétől függ az egész ország sorsa. Jólétbe kell segítenünk a magyar népet, hogy erős és egészséges legyen és így ép testtel és ép lélekkel védje az ország minden végét. Jólétbe kell emelnünk a magyar falut, hogy szaporodjék és ne szárnyalják túl a szomszéd népek és nemzetek gyorsan szaporodó tömegei. Azzal is tisztában van mindenki, hogy a magyar nép jobb sorsát komoly és nagy reformokkal kell biztosítanunk. Miiliók életéről van szó, ezek a népi milliók nagy áldozatokat igényelnek. Apró javítgatások és látszatintézkedések már mit sem számítanak. Különb emberi sorsot kell biztosítanunk a dolgozó nép minden egyes tagjának. Nemsokára az országházban is napirendre kerülnek a magyar nép nagy kérdései. El fog dőlni majd, hogy ki áll a nép oldalán. El fog dőlni, hogy ki akar a néppel a népért dolgozni! Az új esztendő elején azt kívánjuk a dolgozó nép nevében, hogy szálljon magába mindenki. Szálljon magába és térjen meg. Térjen a nép oldalára. Halkuljanak a gyűlölködés és a mellébeszélés hangjai. Térjünk meg valamennyien édesanyánkhoz, a nagyanyához, az örök magyar néphez! Sorsdöntő esztendő Írta: Fája Géza Az 1938-ik esztendőben tömérdek új politikaiszervezet burjánzóit. Lapokkal és röpiratokkal szórták tele az országot a különböző „frontok“ és táborok, és „vezéreik“ hétrőlhétre hangos beszédekkel, nem egyszer fenyegetőző és durva hangon próbálták maguk mellé sorakoztatni a magyar közvéleményt. Ha szemügyre vesszük ezeket a hungarista és nyilas új irányzatokat és gondosan megvizsgáljuk őket, azt találjuk, hogy nagyobb a hang, mint az erős „Vezéreik“ (és milyen sok , vezér! Lassan több a kolompos, mint a birka!) úgy beszélnek, mintha a fél ország mögöttük állana, holott tömegeik nem számosak. Abban is hasonlóak ezek a mozgalmak, hogy valamennyien városi mozgalmak, városi emberek vezetik őket, s főként városi emberek a tagjaik. A faluban alig honosodtak meg és komolyan nem is honosodhatnak meg. A falusi ember ugyanis nagyon jól látja, hogy a hungaristák és egyebek nem ölelik fel a magyar falu kérdéseit. Nem is értik a falu bajait és vágyait és programjuk sincsen a magyar nép nagy sorskérdéseinek megoldására. Hiába hirdették ezek a számos „vezérek“, hogy 1938 az övék. Akik leghangosabban hirdették, azok gyöngültek le 1937 végére. 1938 nem lett az övék és nem lesz 1939 sem az övék! Senki sem építhet tartós életet magának, aki nem a nagy magyar földmívestömegekre építi az életét. Már pedig azok, akik leghangosabban kiabálták a népi jelszavakat, álltak és állananak legmesszebb a magyar néptől. A magyar nép szabadságot akar és nem diktatúrát. Már pedig ők diktatúrát akarnak. A magyar nép rendet akar, mert jól tudja, hogy a zűrzavar árát mindig ő fizette meg. Az „új apostolok“ azonban zűrzavart akarnak, hogy halászhassanak benne. A magyar nép igazságosabb adórendszert kíván, földreformra vágyik. A nyilasok azonban a földreform kérdését mellékes kérdésként kezelik. A magyar nép Petőfi és Kossuth tanítását szívta magába és mindig kiállott az ország függetlenségéért, kiáll ma is. Az új „apostolok“ azonban többnyire szíves örömest beállanak labancnak. Hiába lármáztak azonban az új apostolok. Napirendre került a magyar föld kérdése. Napi Jó ára van az alföldi bornak Az alföldi bor- és pálinkapiacon pár hét óta nagy csend uralkodik. A bor iránt alig mutatkozik érdeklődés. Ez a nagy csend minden évben megszokott jelenség. A bortermelők szerint az, ünnepek után nagy lesz az érdeklődés. Érdekes, a gyenge érdeklődés ellenére sem estek a borárak, sőt inkább emelkedtek. Jó óbor már alig van piacon. A gyenge óboroknak is megvan az ára. 10—11 milligordos óbor 50— 55 fillér literenként. 100 literen alul még magasabb az ár. A príma óbor ára 70—80 fillér között mozog literenként. A legtöbb bortermelő rossz új borát óborral javította fel és így elég jó új borokhoz tud jutni a vevő. Az összeházasított bor ára is igen magas és alig marad el az óbor értékétől. Akad olyan termelő is, aki óbor gyanánt adja el és óbornak megfelelő árat kér érte. A kimondott új bor literenként, 36—42 fillér. Az ár rejtve, értendő. Különben a borpiac lanyhaságát legjobban az jellemzi, hogy mostan 20—30 napig is elvár a termelő az eladott árú értékéért. Hasonló a helyzet a pálinkapiacon is, ahol egyedül csak az eperpálinka a keresett cikk. A silány pálinkában nagy a kínálat, de vevő nem igen akad. A seprű- és a törkölypálinka literenként 2.10—2.30 pengő. A falu egészségügyének javítására új körorvosi állásokat szervez a kormány A falu közegészségügyi szolgálatának megjavítása érdekében a kormány 205 új községi orvosi és körorvosi állás megszervezését határozta el. Ezzel kívánja biztosítani, hogy nemcsak a népesebb községekben, hanem a szétszórtan fekvő apró tanyákon és pusztákon is olyan számban működjenek községi orvosok, körorvosok, hogy általában a lakosság orvosi kezelését, de különösen a szegénysorsú betegek ingyenes gyógykezelését elláthassák s emellett odaadással és lelkiismeretességgel végezhessék az egészségügyi igazgatással, valamint az egészségvédelem mind nagyobb jelentőségű munkájával kapcsolatos tennivalókat. A következő helyeken szerveznek új községi és körorvosi állásokat: * Fejér megye: Bicske (hozzácsatolva Csabdi község), Tárnok, Érd (hozzácsatolva Szászhalombatta), Zámoly, Mór (hozzácsatolva Bakonysárkány, Nagybereg községek), Előszállás, Nagylók, Iváncsa községekben egy-egy községi orvosi állás, Pázmánd, Alcsút községi székhellyel alakított közegészségügyi körökben egy-egy körorvosi állás. Győr, Moson és Pozsony: Rábapatona községben egy községi orvosi állás, Dunakiliti, Pázmándfalu, Nagybarátfalu, Győrzámoly, Kajár, Rábacsécsény községi székhelyekkel alakított közegészségügyi körökben egy-egy körorvosi állás. Komárom és Esztergom vármegyék: Felsőgalla, Tárkány, Bánhida (hozzácsatolva Alsógalla község) községekben egy-egy községi orvosi állás. Sopron vármegye: Csorna (hozzácsatolva Dör község), Kapuvár (hozzácsatolva Vitnyéd község) községekben egy-egy községi orvosi állás. Himód, Ágfalva, Hegykő, Horvátzsidány, Iván községi székhellyel alakított közegészségügyi körökben egy-egy körorvosi állás. Vas vármegye: Sárvár községben egy községi orvosi állás, Alsóság, Egyházashetye, Pápóc, Torony, Gerse, Dömötöri, Alsószölnök, Vasvár (vasvárvidéki közegészségügyi kör) községi székhelyekkel alakított közegészségügyi körökben egy-egy körorvosi állás. Veszprém vármegye: Várpalota (hozzácsatolva Tés és ősi község) községben egy községi orvosi állás, Padrag, Kerta, Noszlop, Csőr, Bakonyjákó, Bakonyszentlászló, Vaszar, Nemesszalók, Bakonybél, Bakonycsernye, Tótvázsony, Devecser, Marcaltő községi székhelyekkel alakított közegészségügyi körökben egy-egy körorvosi állás. (Megszűnik a mihályházai közegészségügyi kör.)