Szabad Szó, 1948. április-június (50. évfolyam, 75-147. szám)
1948-06-05 / 127. szám
it V ' - Jiműtessziigeteeli hírekír '—[~rT~Tjlim——1T11Brn—i«ii ii n n maii Szövetkezeti elrejtőrzsképzó iskola Tordason a MOSzK kéthónapos szövetkezeti ellenőrzőképző iskolát tart. A százhúsz hallgatót több, száz jelentkező közül választották a szigorú, előzetes vizsgálat alapon. A hallgatók 80 százaléka par ■ászt- és munkásszármazású, 20 százaléka pedig értelmiségi. A népi szövetkezeti fejlődés szempontjából döntő fontosságú, hogy megfelelőn képzett a fejlődés irányát világosan látó, megbízható vezető- és ellenőrzőgárcálljon a szövetkezeti mozgalom rendelkezésére. Mánkás-paraszt szövetség A harkai földművesszövetkezet naponta 300 liter tejet szállt hatósági áron a soproni selyemgyár dolgozóinak. A közvetítők, kikapcsolásával így a szövetkezeti tagok 30—40 fillérrel többet kapnak a tejért, a selyemgyári munkások pedig hatósági áron jutnak hozzá ehhez a fontos, közszükségleti cikkhez. A szövetkezet most azt tervezi, hogy a zöldség, és gyümölcsidényre is hasonló megállapodást köt a selyemgyárral- Zsákigénylés A szövetkezetek kedvezményes áron, kedvezményes fizetési feltételekkel kaphatnak 76—78 dekás jutazsákokat. A zsákok ára darabonk'nt 14 forint, a vételi ár felettepénzben fizetendő, a másik felét 90 nap alatt kell kifizetni. Itt említjük meg hogy a hatóságtól megállapított zsákkölcsöndíj naponta 7 fillér, 30 napon túl darabonkint és naponkint 5,6 fillér. Milyen kukorica mentes a zár alól? .. . Országos Közellátási Hivatal rendelete értelmében a nem saját termelésű kukorica tulajdonosa köteles készletét a MOSzK-nak 8 nap alatt felajánlani. Ha a MOSzK a felajánlástól számított 8 nap alatt nem veszi igénybe a zár alá vett kukoricát, azzal tulajdonosa továbbra is szabadon rendelkezik. Nem kell felajánlani és nem kerül zár alá az a kukorica, amelyet tulajdonosa május 3-ika után vásárolt, és szabad az ipari bérhizlalók beállított sertéseinek hizlalására szükséges kukoricakészlet is 149 tehetséges paraszti ég zenét tanul a Wenckfaelmok két kastélyában Tarhos, június hó. A főúri kastély az úri Magyar- írország jellegzetes épülete volt. Egy-egy hatalmas kiterjedésű uradalom középpontjában, természetesen a majoroktól s az ispánházaktól is elkülönítve, többszáz holdas park árnyékában állt gőgösen ez az épület. Legtöbbjük barokk, de igen sokszor mással is kevert stílusban épült, sznob uraik kívánalmai szerint. A parkban rifca, messziről hozott dísznyvére Ők különleges bokrok,drága pénzen, külföldről hozatott fák, naponta nyesett zöld pázsit. Bekerített vadászterületek pompás, féltve őrzött vadakkal. A kastélyban unatkozó vagy dőzsölő grófok vagy bárók, de — Szóval ez egyszerű tanító,’ képző? — Hát nem egészen, — mosolyog. — Az iskola célja az, hogy elsősorban a paraszti származású, zenében tehetséges és kiváló előmenetelő gyermekek továbbképzését biztosítsa, a népi tehetségek zenei művelődését elősegítse, egyben általános tanulmányokat is nyújtson, különféle iskolai típusoknak megfelelő végzettséget, vagy mint rendes iskola, általános iskolai végzettséget, líceumi érettségit, tanítói oklevelet. Az intézet, mint ilyen, egyedülálló az országban. — S kik kerülnek innen ki? — Feltétlen útjára bocsátunk néha csak egy öregember vagy két vénasszony majd száz szobában majd százfőnyi személyzettel. Az uradalmak cselédszobáiban pedig négy család egyetlen közös konyhával és egy-egy lakószobával, a sokszor öt vagy nyolc gyerekkel. A családfő s a munkabíró férfiak erejüket kénytelenek kiszolgáltatni az uradalmnak, de semmi biztosítékuk sincs arra, hogy az öregkorukban is eltartja őket. Gyermekeik . Azok is csak ezt a sorsot kapták. Többszázan, többezren sínylődtek így. S mindnyájan egy emberért, a földesúrért, az ő kényelméért, utazásaiért, kiemelkedő művésztehetséget is. A mostaniak közül is mintegy tíz tanuló van ilyen. De innen kerülnek majd ki a vidéknek azok a tanítói is, akik a paraszti zenetehetségeket országszerte felkutatják. Mindjárt megvilágosodik előttünk ennek az iskolának nagy jelentősége és fontossága. Erre az intézményre szükség volt, a két kastélyt mintha csak errea célra építették volna. — Hogy jutottatok a kastélyokhoz s miképp vetettétek meg az Intézet alapját — kérdezem. — Amint már említettem, az emlékiratot én terveztem. De Békés község maga is teljesen magáévá tette tervemet s 1946 júliusában képviselőtestületi küldöttség jelent meg a Békéscsabán tartózkodó Nagy Miklós kultuszállamtitkárnál és Kerényi Györgynél, ők azután ki is jöttek ide helyszíni szemlére 1946 őszén kezdődött meg a tanítás. Békés község egyébként anyagi alapjait is biztosítani kívánta Intézetünknek. Megállapodást kötött velünk, abban vállalta az Intézet minden dollgi kiadását azzal, hogy fedezetről a háztartási alap évi költségvetésében gondoskodik. Ez, amint később kiderült, nem olyan könnyen keresztülvihető dolog. A község illetékeseinek nyilatkozata szerint a kultuszkormányzat segítségére számítottak, amikor ígéretüket tették. S még más nehézségeink is voltak. Az Intézet teljes kifejlesztéséhez építkezés válnék szükségessé De reméljük, mindent sikerül végül is nyélbe ütnünk, mint ahogy a Tarhosra való közlekedés is megjavult végre az autóbuszjárattal. A jövő Bartók Bélái és Kodály Zoltánjai ! — Minden jogotok meg van rá. Énekkarotok bebizonyította, hogy komoly munkát végeztek. — Igen, Szegeden megnyertük a kulturális versenyek országos középdöntőjén ez énekkari versenyt. Azóta énekkarunkat több helyre hívták, sok helyre mentünk is. Vidéki szerepléseinkkel az Intézet jóhírét nagyban emeltük. Ma már igen sok a látogatónk és érdeklődőnk. — Az Intézet tanulói is csak környékbeliek? — Egyáltalán nem. Még Zemplénből, Baranyából is vannak tanulóink, így beszélgetünk. A Wenckheim grófok ősi két kastélyában ma 149 parasztifjú zenei képzését végzik- Apjuk, aki tán a kastélyok urainak uradalmában dolgozott, gondolta-e, hogy valamikor a fiát a hűvös boltívek alatt vezetik be a zene birodalmába?! S esetleg a nagy magyar művészek sorai közé! Mert ki tudja, nem rejtőzik-e máris a tarhosi énekiskola falai között a jövő Bartók Bélája vagy Kodály Zoltánja. Szüts László Parasztfiúkból — zeneművészek Mi legyen a kastélyokkal? Ezen változtatott a földreform. Ma az uradalmak sokezer holdas földjeit azok birtokolják, akik eddig is művelték. Millió nincstelen jutott így megélhetési alapjához s szabadult meg egy halódó világ nyomasztó terheitől. A nincstelenek tanyát vertek földjükön s megindult egy nép elkésett, de tovább már halaszthatatlan gyökerelverése. — De mi legyen a kastélyokkal? — Egyiket sem használhatják a földet kapott zsellérek és sokat kár volna szétbontani. Nem is történt ez meg velük. A demokrácia magától megteremtette az alkalmakat s a szükségleteket egyaránt, — amint látni fogjuk. — A Földigénylő Bizottság a két kastélyt s vele a 100 holdas területet a földosztáskor meghagyta. 1945 augusztusában én viszont emlékiratot szerkesztettem, majd teljes tervezetet is benyújtottam a kultuszminisztériumhoz az Intézet ügyében — magyarázza Gulyás György igazgató. A Wenckheim-grófok Békés megyében lévő tardos-pusztai kastélyainak parkjában vagyunk és az Országos Állami Ének- és Zenei Szakirányú Líceum és Tanítóképző Intézet igazgatójával beszélgetünk. Nem kultúrharc folyik, hanem a demokrácia utolsó csatáját vívja a reakcióval Az ifjúság az iskolák államosítását követeli A Magyar Ifjúság Népi Szövetségének nagybudapesti összvezetőségi ülésén Gosztonyi János országgyűlési képviselő, az EPOSz főtitkára beszédet mondott. Az ifjúság állásfoglalását ismertette az egyházi iskolák államosításának ügyében. Hangsúlyozta, hogy ennek a kérdésnek a megoldása ma a népi demokrácia központi feladata. A magyar fiatalság számtalan határozott állásfoglalásán követelte már az egyházi iskolák azonnal való államosítását. Az egyház köntösébe bújt reakció ugyanis az ifjúság köréből szedi legtöbb áldozatát és az egyházi nevelés a demokrácia ellen állítja csatasorba a fiatalokat. Ezután Non György, a MINSz elnöke részletes beszámoló keretében ismertette az ifjúság magatartását és hangsúlyozta, hogy az egyházi iskolák több mint 899.000 magyar fiatalt lázítanak, illetve akarnak lazítani a demokrácia ellen. Rengeteg adattal bizonyította, hogy az egyházi iskolák nem bírnak megfelelni annak a feladatnak amelynek teljesítését a társadalmi fejlődés és a demokrácia elvárja tőlük Míg a MINSz szervezetei az alkotó munkára nevelik a fiatalságot, az egyházi iskolákban a tétlenséget, a demokráciával szembefordulást hirdetik. Kijelentette, hogy nem kultúrharc folyik, hanem a demokrácia utolsó csatáját vívja a reakcióval és az a cél, hogy minden iskolában a demokratikus nevelés érvényesüljön. Ezután Kerek Gábor, a Diákszövetség elnöke ismertette az egyházi reakció terrorját és kifejtette a középiskolás diákok szempontjából az azonnal való államosítás szükségességét. Felszólalt még Bóka László államtitkár s ugyancsak az egyházi reakció mesterkedéseire mutatott rá. Kalocsai Hermina, Magyar István, a kongreganisták kiküldöttei követelték még sok más felszólaló mellett az egyházi iskolák államosítását. Hatszáz szövetkezeti mezőgazdasági üzem működik? Bulgáriában A bolgár földművelésügyi minisztérium jóváhagyta 25 új szövetkezeti mezőgazdasági üzem megalakulását. Az újüzemeknek 830 tagja van és 3800 hektár földterületen gazdálkodnak. Bulgáriában eddig összesen több mint 600 szövetkezeti mezőgazdasági üzem működik. Tagjaik létszáma összesen 47.109 és 200.000 hektár földön gazdálkodnak. (MTI.) jCos&uhU tisztán ! V Vallás és babona Más az, ha valaki vallásos és más, ha babonás. Más, ha valaki hisz az áldó és igazságtevő Istenben, és más, ha azt terjeszti, hogy azért nincs eső, mert — teszem azt: — kommunisták vannak az országban. Aki az utóbbi hírt elhiszi, babonás, szerencsétlen felfogású ember, aki pedig terjeszti, vagy tápot ad neki, legtöbbször egyszerűen rossz szándékú, csaló, népbutító. Pedig vannak, akik ezt terjesztik, felidézve a középkori sötétséget, amikor is Szegeden például, több „boszorkányt“ megégettek azzal a váddal, hogy „eladták az esőt Törökországnak“. Ugyanígy a babonát táplálják azok, akik azt híresztelik, hogy a burgonyát pusztító Colorado-bogarat az ég küldi figyelmeztetésül, hogy nem jó úton járunk. Ez a bogár Amerikából jött, tudományos pontossággal kimutatható, hogyan nyomult előre Európában évről-évre. A babona butaság és egyházi mértékkel is bűn. Minden vallásos embernek, minden józan gondolkodású embernek küzdenie kell ellene. -------------------------------------------------------— A csongrádmegyei ármentesítési és csatornázási munkálatokra 300.000 forintot utalt ki az építés- és közmunkaügyi minisztérium. Ebből az összegből építik meg a Fehértó majsai csatornát. Gyapjút csak földművesszövetkezetek vásárolhatnak A földművelésügyi miniszter felhívja a juhtartó gazdák figyelmét arra, hogy az idei gyapjúárak teljesen azonosak a múlt évi vonatkozó rendeletben megállapított árakkal. A gyapjú felvásárlására kizárólag a földművelőszövetkezetek kaptak megbízást, miért is a juhtartó gazdák csak ezeknek adhatják el az idei gyapjútemésüket-Ezzel kapcsolatban a MOSzK közli, hogy az ezévi téli juhabrakittakarmányakciót az eddigieknél sokkal szélesebb keretben fogja lebonyolítani.______ 50.800 HDiazfeái HunÉS sztrájkol Olaszországon Bologna tartományban ötvenezer mezőgazdasági munkás, miután a földbirtokosokkal folytatott bértárgyalásaik megszakadtak, sztrájkba lépett (MTI.) Az Élelmiszer- nagyvásártelep árai június 4-én Újburgonya változatlanul 3.80, spárga 2.00— 14.00, fokhagyma (csomója) 1.20— 1.50, fejeskáposzta 2.00—2.20, kelkáposzta 2.00— 2.40, kalarábé (csomója) 1.00-1-60, fejessaláta 0.18—0.30, karfiol (leveles) 5.00— 8.00, sóska 1.20—2.00, paraj 1.20— 1.80, sárgarépa (csomója) 0.50—1.20, petrezselyem (csomója) 0.70—1.20, tök (főző, kg-onkint) 2.00, retek (csomója) 0.20— 0.45, uborka 5 50—6.00, zöldhagyma (csomója) 0.25—0.50, zöldbab (kg-onkint) 8.00— 10.00, zöldborsó 1.00—1.00, zöldpaprika (töltenivaló, cirbonkint) 1.20—2.80, apró, hegyes 0.50—1.20, gomba (tömött, csiperke) 10.00—18.00, szekfűgomba 14.00, meggy 3.50—4.50, egres, zöld 1.60—2.40, érett 4 50—6.00, szamóca 7.00—15.00, cseresznye 2.00—6.00, tojás 0.70—0.79 forint. Fogyasztói árak a csarnokokban és piacokon: marhahús beszerezhető a hét végén, 20°/o csonttal mérve 8.40, sertéshús 19—26, sertészsír 23— 24, zsírszalonna 20—22, vágott csirke 18—20, vágott tyúk 12—14, idei vágott liba és kacsa 17—18, vágott hízott liba és kacsa 14.50, tojás 0.80— 0.84, új burgonya 4.50—4.80, zöldhagyma 0.40—0.70, új fokhagyma 1.50 —2.10, új káposzta 3—3.30, új kelkáposzta 2.50—3.30, kalarábé (csomó) 1.80—2.40, saláta 0.20—0.40, retek 0.20—0.60, paraj 1.60—2.10, sóska 2— 2.60, új zöldség (csomó) 0.20—0.50, új répa (csomó) 0.20—0.50, főzőtök 2— 2.60, spárga 2.70—13, uborka 7—7.80, zöldborsó 1.40—1.90, zöldbab 10—14. Az arab tüzérség hat kilométerről lövi Tel-Avivot A fegyverszüneti határozatot követő második napon az egész Palesztinai arcvonalon megerősödtek a harcok. A zsidó csapatok Tel- Aviv és a Genezáret-tó között levő Dzsennin várost elfoglalták és éket vertek a Szíriai és iraki csapatok oldalába Sikereket jelentenek a zsidók a Tel-Avivtól délrel, fekvő Eszdud térségéből is. Az arab haditevékenység is megélénkült, iraki repülőgépek Tel- Aviv keleti részét bombázták és az Al Balagh című arab nyelvű lap szerint az arab tüzérség hat kilométernyi távolságról ágyúzza Tel-Avivot. A transzjordániai tüzérség az egész nap folyamán tűz alatt tartotta Jeruzsálem zsidó negyedét. Ammani jelentés szerint arab utánpótlás van úton Palesztina felé, elsősorban nehéz hadianyag. Elsőízben érkezett jelentés arról is, hogy az egyiptomi haditengerészet egységei harci tevékenységbe kezdtek Tel-Avivtól északra. A harc beszüntetésére egyelőre nem sok remény van, bár Bernadotte gróf, az UNO megbízottja derülátó nyilatkozatot tett, azonban a Reuter-iroda bagdadi tudósítója egy magasrangú arab katonai személyiség kijelentését idézi, amely szerint oíg arabok mindaddig folytatják a harcot Palesztináért, amíg a Biztonsági Tanács az arab fegyverszüneti feltételeket el nem fogadja. Az angol politikában is erősödik az az irányzat, hogy Bevint a Palesztina-politikában „jobb belátásra bírják“. Az utolsó napokban a brit kormány és a külügymiinisztérium szakértői a New York Times jelentése szerint igyekeztek rábírni a külügyminisztert álláspontjának megváltoztatására. Ennek a törekvésnek bizonyos eredményét lehet kiolvasni abból a londoni Reuter-táviratból, amely szerint Nagy-Britannia megtiltotta mindennemű hadianyagnak a Közép-Keletre való szállítását és visszavonta a korábban kiadott kiviteli engedélyeket. Kanada csökkenti a búza vetésterületét A kanadai statisztikai hivata közléseszerint az ország farmere az 1948 gazdasági évben félmillió acre-rel (egy acre kb egy magvas holddal egyenlő, 1200 négyszögöl) kevesebb területet akarnak búzával bevetni, mint 1947-ben.