Szabad Szó, 1950. január-március (52. évfolyam, 1-76. szám)
1950-01-21 / 18. szám
A Szovjetunióban járt magyar küldöttek beszámolói A Szovjetunióban járt magyar küldöttség tagjai folytatják beszámolójukat gazdag tapasztalataikról. Berki Mihályné Kaposvár és környéke dolgozóinak mondotta el tapasztalatait. A beszámolót különösen sok asszony hallgatta végig, feszült figyelemmel. Sokszor zúgott fel a lelkes, dübörgő taps, a kaposvári dolgozók forró szeretettel éltették Sztálint és Rákosi Mátyást. Különös figyelemmel hallgatták beszédének azt a részét, amelyben a szovjet nők boldog életéről szólt. — Megígérjük — mondotta a beszámoló után Szász Irén a kaposvári dolgozó asszonyok nevében —, hogy a gazdag tapasztalatokat értékesítve és felhasználva, még fokozottabban dolgozunk a szocializmus építéséért. Muszka Imre kiváló sztahanovista esztergályosunk a Ganz Villamossági gyár dolgozói előtt számolt be tapasztalatairól és bemutatta a gyár dolgozóinak sztahanovista munkamódszerét. LENIN és a szocialista mezőgazdaság villamosítása * „Építsétek az új életet, az élet új formáját, az új kultúrát — mint Iljics.“ A nagy Sztálin e történelmi felhívása a Szovjetunió minden dolgozóját magával ragadta. Soha nem látott lendülettel épült az ország, épült az új szovjet élet. S az ötéves tervek nagy munkáiban megvalósult Lenin egyik legnagyszerűbb elgondolása, Oroszország villamosításának terve is. A Bolsevik Párt „második programja" Oroszország villamosításának tervét Lenin a Bolsevik Párt második programjának nevezte. Személyesen közreműködött a terv kidolgozásában. , Lenint az ország iparosításának, a munkások és parasztok minél nagyobb jólétének, boldogságának célja vezérelte. Tudta, hogy a villamosítás az első eszköz, amely Oroszországban megakadályozza a kapitalizmus újból való megteremtésének lehetőségeit és ugyanakkor elősegíti a szocialista termelési rendszer felépítését. Ahhoz, hogy a kapitalista rendszerhez viszonyítva magasabb színvonalú gazdasági rendszert teremthessenek, fel kellett használni a legújabb technikai vívmányokat, s a villamosítás ezt jelentette. A lenini villamosítási terv megszabta az egyes termelési ágak között meglévő aránytalanságok kiegyenlítésének útját. Oroszországnak agrárállamból ipari országgá kellett átalakulnia és szükség volt olyan termelési ágazatok megteremtésére, amelyek a szocialista gazdaság fejlődését elősegítik. A villamosítási terv a tervgazdálkodás alapjául szolgált és magában foglalta az anyagi és munkaerőgazdálkodást is. A terv két részből állt: egyik részében az egyes nemzetgazdasági ágak, a másikban az egyes területek gazdasági fejlesztését vettél?" alapul. Ennek köszönhető, hogy Oroszország keleti területei gazdaságilag gyorsabban fejlődtek és később a Nagy Honvédő Háborúban, olyan hatalmas gazdasági szerepet játszhattak. Tíz esztendő alatt... A lenini terv jóváhagyása után tíz esztendővel, az első ötéves terv megvalósításával már felépült a szocializmus alapja. A Szovjetunió nagyipari hatalommá változott és a világ ipari államainak élére került. Óriási mértékben fejlődött a mezőgazdaság villamosítása. Az első ötéves terv kezdetén a Szovjetunió falvaiban mintegy 700 villanytelep volt s ezek évente alig 300000 kilowatt villamosenergiát termeltek. 1932-re a falusi villanytelepek száma megkétszereződött és a mezőgazdaságban a villamosenergiafogyasztás elérte az 1928. évinek a háromszorosát. A szovjet emberek Lenin tervének alapján a következő években még nagyobb lendülettel folytatták a mezőgazdaság és ipar villamosítását. Száz meg száz kolhozban építettek villanytelepeket és 1937-ben a falusi villanytelepek száma az 1932. évinek hétszeresére növekedett. .. a nagy álom megvalósult! S a nagy álom megvalósult), a tervet, végrehajtották. A kolhozokban és szovhozokban, a falvakban és gépállomásokon felgyulladtak „tiíics lámpái“, a mezőgazdasági termelésben a villamosáram alkalmazásával könynyebbé vált a munka, fokozódott a terméshozam. De a fejlődés nem állt meg, a szovjet emberek nem elégedtek meg az elért eredményekkel, folytattálk a villamosítást. Mind nagyobb tért hódított az ipari és mezőgazdasági termelésben a villamosenergia alkalmazása. Új hatalmas erőművek épültek, felhasználták a Szovjetunió óriási vízienergia tartalékait s ahol ez nem állt rendelkezésre, szénnel vagy más fűtőanyaggal termelték a villanyáramot. S a technika e nagyszerű vívmányának alkalmazásával Lenin és Sztálin vezetésével felépítették a nagyszerű szovjet ipart, a világ legfejlettebb mezőgazdaságát, új életet teremtettek a szocializmus országában. Százhetvenhét millió facsemetével 31 ezer holdat erdősítünk az ötéves terv első évében Ötéves erdőgazdasági tervünk előírtja, hogy az erdők faállományát évente átlagosan 300.000 köbméterrel kell növelni. Be kell telepítenünk 78.000 hold régi vágású területet, 40.000 holdon üzemi felújítást kell végezni, 50.000 holdon pedig új erdőt kell létesítenünk, elsősorban a szikeken és a futóhomokon. Az erdősítéssel két célt szolgálunk. Az egyik a szárazság elleni küzdelem. , Fásítással felvesszük a harcot a szárazsággal, hogy megváltoztassuk az Alföld aszályos éghajlatát. Ezt a munkát az Szovjetunió példája nyomán kidolgozott terv alapján végezzük el. Az ötéves terv során védőfasorokkal hálózzuk be az Alföld területét. Az erdőgazdaság fejlesztésének másik célja a fatermelés növelése. A fa az ipar egyik legfontosabb nyersanyaga. Az tehát a célunk, hogy iparunknak minél több hazai termésű faanyag jusson. Az ötéves terv során 200.000 hold új erdő létesül, amelyből az első évben több mint 31.000 holdat ültetünk be csemetével. Az első feladat helyrehozni azokat a pusztításokat, amelyeket az elmúlt rendszer rablógazdálkodása okozott. Ezért az erdősítésben legnagyobb tétel az elvadult, gyomot termő vágásterületek felújítása lesz. Ebből a munkából az első tervévben 11.500 holdat végzünk el. Vannak ezenkívül úgynevezett rontott erdeink is, amelyeknek felújítása nem kellő gonddal és tervszerűséggel történt meg. 1950- ben 6800 hold ilyen rontott erdőt hozunk helyre. Az újabban kitermelt erdőterületek pótlására 35.000 holdnyi ötéves tervterületből az első évre 6800 hold jut és beerdősítünk az első tervévben több mint 1500 hold erdei tisztást is. A munka rendkívül nagyságára jellemző, hogy az ötéves erdősítési terv végrehajtásához több mint egymilliárd facsemetére lesz szükség. Jelenleg 2200 holdon nevelünk facsemetéket és az első tervév erdősítési munkálataihoz máris rendelkezésre áll 177 millió erdei facsemete. Élmunkás és újító brigádakadémiák vegyipari munkásaink szakmai továbbképzésére A minisztertanácsnak a szakoktatásról hozott rendelete a vegyipari dolgozók figyelmét is ráirányította a szakmunkásképzés rendkívüli fontosságára. Az ötéves terv indulásakor 55 szaktanfolyam indult, a vegyipari üzemekben. A Wander-gyárban a dogozók 75 százaléka vesz részt a szakmai oktatásban. Az üzemben brigádakadémia is alakult, amelynek feladata az élmunkások, újítók szakmai továbbképzése. A csepeli Papírgyárban a dolgozóknak körülbelül 25százaléka vesz részt a szakmai tanfolyamokon. A tanfolyamokon kívül a gyár műszaki értelmisége és a termelésben kitűnt fizikai dolgozók rendszeresen ismertetik a fejlettebb munkamódszereket. A Péti Nitrogénművek dolgozói a szakoktatás fejlesztése érdekében versenyre hívták a Hungária Vegyiművek három telepét. A verseny feltétele, melyik üzem szervezi meg jobban a továbbképző tanfolyamokat, a művezetőképző tanfolyamokat, az újító és élmunkás brigádakadémiákat. A versenykihívásban felszólítják a tanfolyamokon részvevő hallgatókat, hogy indítsanak egymás között párosversenyt. A vegyiipari szakszervezet a papíripari, a szerves- és gyógyszeripari üzemek brigádjai részére brigádakadémiát indított. A vegyiipar többi ágában is hamarosan megkezdődnek a brigádakadémiák. Ezeken kívül vegyipari sztahano- Pista tanfolyam is indul a közeljööőben. Nagyvásártelepi árak Élő csirke 10, tyúk 9.50, tisztított csirke béllel 7—12.60, bél nélkül 14.12 tyúk 8—11.34, liba, kacsa 9— 12, tyúk bél nélkül 12.41, friss tojás (darabja) 0M, meszes 0.75, nyári rózsaburgonya (mázsája) 54, Gülbaba 54, Ella 48, Krüger 42, vöröskáposzta (kilója) 1.60—1.80, kelkáposzta 1.40— 1.60, vöröshagyma (mázsája) I. rendű 69, II. rendű 56.50, fokhagyma (kilója) 2.20, tisztított, karfiol 1.50-1.80, Uszított paraj 1.60—1.80, sütőtök 0.50 —0.60, nemes alma 1.64—2.80, nemes körte ,M-m. XOfiflí, •ISJH -fife- Az Osztálysorsjáték nyereménylistája 60.000 forintot nyert: 21739. 10.000 forintot nyert: 29368. 2000 forintot nyertek: 27168 47533 51776. 1000 forintot nyert: 21064. 600 forintot nyertek: 3016 4475 7919 13003 14518 15789 27337 28190 32639 38139. 500 forintot nyertek: 1717 2841 11296 18322 18973 25645 27078 39923 54613 400 forintot nyertek; 2347 2889 4028 5430 6474 8188 9143 13770 15141 15314 15614 16691 18010 18030 19732 20127 22244 25190 25538 25899 26761 18392 30350 30637 32177 32281 34126 34893 35729 36016 38030 37006 37332 37404 38245 3857c 4Ö305 40E38 41405 42653 42779 44917 45667 45990 47062 47294 47346 47706 48440 48615 49580 49740 50017 50977 51010 51051 51974 52675 32804 53506 54316 54490 (felelősség nélkül.) Motorosvonatok szállítják a hétvégi üdülőket Balatonkenesére A mindennapi munka utáni jó pihenést jelentő hétvégi kirándulásokon egyre több dolgozó vesz részt. Igen sokan keresik fel a balatonkenesei Park-szállót, ahová az IBUSz-autóbuszokon kívül most külön motorosvonatot indít. Egyre több női munkaerő az út-, híd- és vasútépítéseknél Ötéves népgazdasági tervünkben sorra épülnek az új utak, hidak és vasútvonalak. A híd-, út- és vasútépítési munkálatoknál alkalmazottak létszámának azonban mindössze 4,6 százaléka a női munkaerő. 1949-ben, az iparostanulók képzése során, a kiképzett mélyépítőipari iparostanulóknak 26 százaléka volt nő. A női átképzés dolgozók olyan kiválóan beváltak szakmájukban, hogy többen a férfi munkaerők teljesítményeit is túlszárnyalták és a háromhónapos átképzés elvégzése után 120—150 százalékra dolgoznak. Az év első felében megindítandó tanfolyamokon a terv szerint a résztvevők egyharmada női munkaerő lesz. Az előirányzott területnek több mint háromnegyedére már megkötötték a termelési szerződéseket Vas és Sopron megye küzd az elsőségért A termelési szerződések megkötése országszerte jó eredménnyel folytatódik. Ma már felsorolhatnánk a községek százait, ahol befejeződött a szerződések kötése- Országos átlagban e hét közepére az előirányzott területnek több, mint háromnegyed részére megkötötték már a szerződéseket. Az egyes növényfajták szerint még jobb átlagokat is találhatunk. Az étkezési borsó, lencse, bab termelési területére, például, majdnem 100 százalékig megkötötték a szerződéseket. A megyék rangsorában az első helyért ez őszi mezőgazdasági versenyekben is élenjárt- két megye, Vas és Sopron küzd- Mindkét megyében az előirányzott területnek több mint 90 százalékára szerződtek már. Alig marad el mögöttük a Tiszántúl két legjobb megyéje, Szabolcs és Szalmár. Az eredmények ott a legjobbak, ahol jó volt az előkészítő munka is. Vas és Sopron megyében, például, a szerződéses termelést ismertető értekezleteken, vagy közvetlenül a megbeszélés után, versenyt indítottak a földművesszövetkezetek a szerződések mielőbbi megkötéséért. A Párt népnevelőin kívül elsősorban a jól működő földművesszövetkezetek vezetői végeznek eredményes munkát a termelési szerződések kötésénél. Szolnok megyében a földművesszövetkezetek a tanyavilágot körzetekre osztották fel, hogy a szerződéskötésre váró dolgozó parasztoknak ne kelljen a napokat eltölteniök a városba, vagy a faluba való szekerezéssel, hanem a hozzájuk kimenő földművesszövetkezeti küldöttel helyben megköthetik a szerződéseket. Kenderesen a földművesszövetkezet vezetősége mutatott példát: elsőnek kötött termelési szerződést. Példájuk hatására nemcsak a községben, hanem a környéken is egymással versenyezve kötik a termelési szerződéseket a dolgozó parasztok. Több száz mázsa eldugott kukoricát és burgonyát találtak a szabolcs megyei rémhírterjesztő kutaknál Szabolcs megyében a kukorica- és burgonyabegyűjtés már eddig is igen szép eredménnyel járt- Nagy része volt ebben a jó termésen kívül annak is, hogy a megye dolgozó parasztsága a kukorica- és burgonyabegyűjtés terén épp oly példamutató magatartást tanúsított, mint a gabonabegyűjtésben. Nem így azonban a kulákok, akik rémhíreket terjesztettek és elszabotálták a beszolgáltatást. Nyíregyházán Hetes Menyhért negyvenholdas kulák házának nádfedeléből húzták elő a mázsaszámra odarejtett csöveskukoricát. Közben a padláson ráakadtak a feketén vágott sertés elrejtett húsára is. Nyírbátorban 27 mázsa szemes és hat mázsa csövestengeri került elő Kapta Albert kulák kocsmáros pincéjéből, de ráakadtak 70 mázsa elrejtett burgonyára is. Balla Imre orvos lakásán, aki 68 hold földjét a dolgozó parasztok megkárosításával szerezte, gondosan eldeszkázott helyiségekben 30 mázsa tengerit találtak- Ugyanennyit rejtegetett Rápösti Nagy Jenő közjegyző is a lakásán, pedig nincs is földje. Kiderült, hogy kulákcimborás kukoricáját dugta el. A közjegyzőt nyomban elmozdították állásából. Újfehértón egy nap alatt 500 mázsa kukorica és 600 mázsa burgonya került elő a kulákok rejtekhelyeiről. A rejtegetők rövidesen a bíróság elé kerülnek. A békosmegyei Csorvás községben is megindult a szigorú eljárás a falu két hírhedt kulákja, Csipek István és G. Tan István ellen, akik bőséges termésükből egyetlen szemet sem szolgáltattak be, hanemkülönböző helyeken rejtegették kukoricájukat. — Átszervezés a győri vagongyárban. A győri vagongyárban megkezdték a műhelyek felülvizsgálását a munkaerőgazdálkodás szempontjából. Az átszervezés nyomán mintegy 5—600 fizikai és értelmiségi dolgozó kerül át képességeinek megfelelő beosztásba. — Kukoricát rothasztó kutak. Eüdrődön Véka István kutaknál 10 mázsa kukoricát találtak elásva. A kukorica már megrothadt. A szabotáló kulákot őrizetbe vették-