Szabad Szó, 1950. július-szeptember (52. évfolyam, 132-144. szám)

1950-07-02 / 132. szám

4 ŐSIBEN leszámoltak a babonával Itt­z tavaszán különös változás állott be Medgyesi József ősi köz­ségbeli takácsmester életmódjában. A falusi kisiparos, aki addig sokszor házról-házra járt a legkisebb rende­lésekért is, felhagyott mesterségével nem vetette be két holdnyi földecs­­kéjét és azzal a kijelentéssel lepte meg a falubelieket, hogy hatalmat adott neki az isten betegségek gyó­gyítására, sőt rábízta a jövő titkait is. ősiben,ahol mindenki előtt nyitott könyv volt Medgyesi József élete, csak mosolyogtak ezen a kinyilatkoz­tatáson. Rántottak egyet a vállukon az emberek és rámondták a takács­ra, hogy félnótás. De a fuvarosok, vásározók túlvitték a község határán az ősi ember hírét. Először csak a szomszéd falvakból, aztán a járás­ból, megyéből, később az ország min­den részéből jöttek hozzá robotban elkínzott, reményüket vesztett, de titokban mégis sorsfordulóra váró parasztemberek. Az Édesapa — mert így kellett szólítaniok Medgyesi Józsefet a hoz­záfordulóknak, — tudománya nem volt több, mint a faluszéli javasasz­­szonyoké. Külsőségekben mégis olyan hatásosan rendezte meg „fo­gadásait”, hogy aki egyszer elment hozzá, rendszerint addig járt ősibe, míg csak a pénzéből futotta a költ­séges passzióra. Házának egy nagy szobáját átme­neti szállásul rendezte be. A vasút elé naponta két szekeret küldött ki, amelyen jó pénzért a faluba fuva­roztatta a csodavárókat. Maga a fo­gadás csak percekig tartott. Beteg­ségek ellen imádságot rendelt és ezt megtoldotta például olyan paran­csokkal, hogy a gyógyulni vágyó Szentgyörgy napkor menjen ki az útkereszteződéshez és egy-egy ma­rék sót szórjon a világ négy tája felé. Ha valaki jó termésért járt köz­be nála, annak megparancsolta: Új abroszból vesse a búzát, mondjon három Miatyánkot és tiszta lesz a vetése. A gazdaasszonynak, aki csir­kéit féltette a vésztől, azt tanácsol­ta, hogy Szentgyörgy nap előtt han­gyabolyt kavarjon meg és akkor annyi csirkéje lesz, mint ahány han­gya a bolyban, aki új náthával, vagy másfajta betegséggel mentek hozzá, kétheti áhítatot rendelt és bizonyos­ra ígérte gyógyulásukat. Ezek rend­szerint ki is láboltak a betegségből. A tüdővészesekkel, vagy más ko­moly betegségben szenvedőkkel kö­zölte, hogy az Ur hamarosan magá­hoz szólítja őket és akkor a menny­ország minden szépségében részük lesz. A halálra vonatkozó jövendö­lése rendszerint be is teljesedett. Ahogy növekedett a látogatók száma, úgy zsírosodott az Édesapa. Előbb három házat szerzett, aztán 10 hold földet, majd ismét tizet, az­tán ötvenet a legjavából s így lett lassan a község leggazdagabb em­bere.­­ Bár a veszprémi püspökségnek há­rom uradalma is volt a falu határá­ban, a papok eleinte nem igen tö­rődtek a csiziós ember működésével. De amint hívei támadtak a falube­liek közül, azonnal megindították el­lene a harcot. Somlay Ambrus plé­bános megtiltotta híveinek, hogy be­tegyék lábukat Medgyesi József há­zába. Később prédikációiban is való­ságos keresztes hadjáratot indított a babonák ellen. A harc a lelkek feletti uralomért egy aszályos nyá­ron érte el tetőfokát. Hónapok óta nem esett. A parasztok kétségbe­­esetten kérdezték Édesapát, mit te­gyenek az esőért. — Naponta három Miatyánkot mondjatok el térdenállva, — hang­zott a válasz. — Ostoba babona! Ilyenkor csak az Úrangyala segít! — háborodott fel a rossz tanácson a plébános. És hetekig imádkoztak a szeren­csétlen parasztok, ki Miatyánkot, ki Őrangyalát, de egyiknek sem lett foganatja. Ki hát a babonás? Az Édesapa, vagy a főtisztelendő úr? — tépelődtek a parasztok és tovább aratták az aszály sujtotta gabonát. Ki a főtisztelendő úrét, ki az Édes­apáét, mert mindkettőjüknek bőven volt már cselédje. Az ember, aki semmi kiutat nem lát, hogy szabaduljon a nyomorú­ságtól, hajlamos arra, hogy túlvi­lágos igazságtételre bízza sorsát. 1895-től 1927-ig, amíg az ősi takács élt és isteni küldetését hirdette, az urak Magyarországában a parasz­tok jórésze valóban csak csodától, túlvilági igazságszolgáltatástól re­mélte szabadulását. A cselédházak odúiba, a magánosan vergődő kis­­paraszt szegényes otthonába nem igen jutottak el a munkásmozgalom szabadulást hirdető igéi. A béres a püspöktől, akinek maga is robotosa volt, nem várhatott szabadulást. Ezért lett tízezrek szemében csodaté­tel nélkül is csodatevő emberré Med­gyesi József, ő ígérte a nagybeteg­nek az öröküdvösséget, a nincstelen­nek a meggazdagodás lehetőségét, a szabadulásra vágyónak a szabadsá­got. A pillanatnyi vigasz volt a fon­tos, ki törődött a hozzáfordulók kö­zül azzal, hogy mi valósul meg az ígéreteiből, sőt csodát is tulaj­donítottak az ősi embernek, ő maga is csak megbetegedett egy napon, nem tudott csodát tenni s így 1927-­ ben, mint a hozzáforduló nagybete­gek mindannyian, meghalt. Halála után két fia folytatta a „mesterséget­’. És az emberek, akik már csak a csodában bíztak, nem sokat tépelődtek a szerepcserén. Hozzájuk is elvitték bánataikat és utolsó ruhadarabjukat is, így tartott ez a felszabadulásig. Akkoriban halt meg Medgyesi Pál, az utolsó ősi „látóember”. Akit a vízbefulás fenyeget, az még a szalmaszáltól is menekülést remél, csidára vár. Akinek jó sorsa van, az nem veszedelemrejtő bi­zonytalanságnak nézi a jövőt, maga formálja életét és nem vár túlvilági igazságszolgáltatásra. A felszabadu­lással a látóemberek" működése el­vesztette társadalmi alapjait. Ezért hiába próbálkoztak a Medgyesiek özvegyei a jóslás és „gyógyítás” foly­tatásával. Napról-napra kevesebben keresték fel a Tóth­ utcai házat. Az ősiek, akik legnagyobbrészt elkerül-’ ték az Édesapa igézetét, de azok is, akik valaha hívei voltak, ma már fé­lig szégyenkezve, félig mosolyogva emlékeznek a régi időkre. Tíz éve még elkárhozással fenye­gették Ősiben azt, aki világi dol­gokra emelte szemét, aki könyvet ol­vasott. Ma már három könyvtár is működik a faluban. De az öreg Si­­liga József ezt a hármat is kevés­nek tartja. Tíz éve még száznapos kutya szőrével gyógyították a tüdő­­gyulladást a faluszélen Ma már az óvodások is ismerik a gyógymódot. Azelőtt, ha termővé varázsolták a földet, karácsony este az ünnepi ab­rosszal takarták le az ekét és meg­hintették szentelt vízzel. Ma traktor­­puffogás zaja veri fel a vidéket. Tudják már az ősiek, hogy mi a jó termés „titka". Sehol a környéken olyan szépen fejlett kukoricát nem láttunk, mint ebben a határban. Amikor úgy véle­kedünk Verebi Lajosné előtt, hogy bizonyosan sok esőjük volt, az asz­­szony így válaszol: — Egy csepp se esett, amióta a földbe került a mag. Szorongtak is az emberek, hogy mi lesz. A pap azt tanácsolta, hogy két proseccióban könyörögjünk esőért. Mi inkább har­madszor is megkapáltuk a kukoricát. Azért ilyen szép.­­Az Uvacszelesei* nem az egyik napról a másikra végbemenő változás a falu életében. Szívós ne­velőmunka eredménye is. A Szabad Föld Téli Esték természettudomá­nyos előadásain mindig zsúfolt volt az iskola nagyterme. Kiirtották az analfabétizmust is. Írástudatlan ma már csak az aggok közt van ősi­ben. Az öregek és fiatalok kezében egyaránt olyan folyóiratokat látunk, mint a Társadalmi Szemle, a Szovjet Kultúra, a Művelt Nép, az Élet és Tudomány. A moziban az Orlai cso­mópont című szovjet film pereg. Amikor ma is uralkodó babonák után érdeklődünk, olyan szánakozó mosollyal néznek ránk az ősiek, mintha egy idegen planétáról keve­redtünk volna a községbe. De mi mégis megkockáztatunk egy kérdést: — Azt mondják, a magyar ember összeférhetetlen. És hogy ez turáni „átok". Azt hallottuk a szomszéd faluban, hogy e miatt az átok miatt nem alakult meg itt a termelőcso­­port. A jegyző csak derül ezen. Hiszen őszre már megbeszélték a csoport­alakítást. De hogy mégse kételked­jünk, felteszi a kérdést: Ki lépne be ebben a percben a csoportba, ha akár aratás idején is megalakulna? És egymásután röpködnek a nevek: Omász Mihály, Hári György, Szili Lajos, Svéda István egészen addig, míg egy csoportra való együtt nincs. Mert ősiben az utolsó babonával , a turáni „átokról" szóló baboná­val is régen leszámoltak. Bajor, Nagy Ernő 1950 július 2. Arat a magyar arató-cséplőgép N Nemcsak a mezőhegyesiek­, a­­ V környék termelőcsoportjai és dolgozó parasztjai is nagy érdek­lődéssel, kíváncsian várták a kom­bájn „bemutatkozását" az állami gazdaság búzatábláin. Egyenletesen zúgott az erős mo­tor, az acéltesten megcsillant a napsugár és a kombájn éles vas­fogai beleharaptak a búzába .. A kombájn négy méter szélesség­ben vágja a rendet. A mezőhegye­­siek dús terméséből csak egy hal­dot tud learatni, meg kicsépelni, de gyengébb terménynél két ka­­tasztrális holdnyi a teljesítménye egy óra alatt. A mostani agrotech­nikai módszerek szerint 70—80 em­ber munkáját végzi el. Képünk a magyar gyártmányú kombájnt ábrázolja. Az idén öt ilyen kombájn arat az állami gaz­daságokban, az ötéves terv végére azonban már 1520-ra szaporodik a számuk. Szombattól szombatig Szombat­i­g minisztertanács ülésén Dobi István elnök bejelentette, _________, hogy Kádár János belügyminiszter állásáról lemondott, mert a Magyar Dolgozók Pártja fontos pártmunkával bízta meg. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kádár János belügyminiszternek mun­kája elismeréseként a Magyar Munka Érdemrend aranyfokozatát ado­mányozta. — A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Zöld Sándort egy­hangú határozattal belügyminiszterré választotta. — Valamennyi 100 munkavállalónál nagyobb létszámú üzemben bevezeti az OTI a táp­pénzek helybeni kifizetéseit Vasárnap Megkezdte tanácskozásait a Magyar Dolgozók Pártja , Budapesti Pártértekezlete. — Szkladán Ágoston, a magyar népköztársaság moszkvai nagykövete, átnyújtotta megbízólevelét Sver­­­­nyiknek, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökének. — Kicserélik a magyar-szovjet államhatár rendjének szabályozása tárgyában megkö­tött magyar-szovjet szerződés megerősítő okmányait.­­ Tótkomlós dolgozó parasztsága aratási és begyűjtési ver- s senyre hívta az ország összes községeit. —, A Budapesti Pártértekezlet befejezte tanácskozásait.­­ Rendelet jelent meg a terménybe­gyűjtés végrehajtásáról. A _______­ rendelet szerint a kenyérgabona- és takarmánybeadási kö­telezettséget a cséplés befejezésétől számított nyolc napon belül telje­síteni kell. Gabonát továbbeladás céljára csak állami terménybegyűj­­tők vásárolhatnak. Szerd­a Július 1-én új 100, 20 és 10 forintos bankjegyek kerülnek __________forgalomba. Az új bankjegyeken, amelyeknek színezése hasonló a forgalomban lévő bankjegyekéhez, a népköztársaság címere látható. A régi bankjegyek változatlanul forgalomban maradnak. I rsiltörtrik­ M­^r Borsodban is aratják a búzát. — Magyar-bolgár kul- I______K turális tárgyalások kezdődtek Szófiában. — Darvas Jó­zsef vallás- és közoktatásügyi miniszter elnöklésével a kormány és a katolikus egyház képviselői megbeszélést tartottak. A tanácskozásokat a jövő héten folytatják. prn­ck A középiskolákban megkezdődtek a beiratkozások. — A _______ megyei tanácsok megalakulásával a rendőri büntetőbí­rák hatásköre kibővül. A fővárosban háromhónapos tanfolyam kezdődik, amelyen a régi büntetőbíráknak szakmai továbbképzést biztosíta-

Next