Szabad Vasmegye, 1946. szeptember (2. évfolyam, 193-216. szám)
1946-09-01 / 193. szám
faa%*r - Tok részére " juttatott 1 tj kecvérbabonának" megfelelő őrlemény kiskörén, kettős éven 81,53 forimba kerül. Ezt a , hatalmas árkülönbözetet elsősorban a hivatalosan megállapított és a file-főgazdasági Szövetkezeti Központ által felszámított költség egyenérték és haszonrész okozza. A gazdálkdóé a 10 forintban megállapított búzaár helyett a kereskedőhöz való beszállításkor is ljjalább 80 filléres fuvardíj térítés és 30 filléres tööltségegyenértése levonáséval kaphatja meg gabonájának ellenértékét. Ehhez járul még a minőségi differenciák alapján eszközölhető levőjtás is, így a gazdálkodó legjobb esetben 38 forintot érhet al beszolgáltatott Zsertyérgabonájáért. , •* Ugyanakkor a közületik részére, tehát az ellátatlanok részére történő őrlég céljára a vásárlásra jogosító utalványokat a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ 53,50 forint értékben bocsátja rendelkezésre. A mutatkozó több mint 30 százalékos különbözet magába foglalja a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központnak mint kereskedő. Ezek hasznát a költségegyenértéket és az utalványegyenértéket. Erre az aránytalan többletre épül azután fel a továbbiakban a kenyérliszt ára malomtól egészen a fogyasztóig. A kereskertelmi őrlés díja 12 forint, az őrlésnények malmi eladási ára 81 forint. Ez az ár 91,50 forintra emelkedik, míg a fogyasztóhoz eljut. Kenyérgabonaáraik őrlemény formájában a gazdálkodétól a fogyasztóig történő eljuttatásához, tehát mintegy 150 százalékos áremelkedésre adtak módot a fennálló rendelkezések. 1 . Ennek az aránytalanságnak a kiküszöbölésére — a gazdálkodók is a fogyasztók érdekében is — elsősorban különböző haszonrészek, költségegyenértékek leszállításával feltétlenül szükség van. "Kérje fel a Törvényadósági Bizottság a kormányt határozati javaslat formájában, hogy vizsgálja felül mind a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ részére engedélyezett haszonrészt, mind a malmi eladási árat, illetve őrlési díjat és állapítson meg a tényleg felmerülő költségekhez jobban alkalmazkodó oly mértékű felszámításokat melyeknek alapján ez az elsőrendű közszükségleti cikk méltányos áron juthat ez ellátatlanok kezébe. Ezután a Q Márkus Bernát (MKV) szólalt fel) Helyesléssel teszi magáévá a közellátási jelentést, amely megnyugtató képet fest a vármegye közellátási helyzetéről. Az agrárollóról, mint e parasztságot és munkásságot tönkretevő közgazdasági jelenségről emlékezett meg, amelyet sürgősen meg kell szüntetni. A munkások másfél éven keresztül éhesen és rongyosan dolgoztak, mialatt a tőkések még jobban meggazdagodtak. Most vegyék elő azt, amit kerestek, mialatt a munkások értéktelen pénzért dolgoztak. Határozati javaslatot terjeszt elő, amelynek értelmében a vármegyei törvényhatóság sürgősen keresse meg a Gazdasági Főtanácsot, továbbá az Ár- és Anyaghivatalt az agrárolló visszás és tűrhetetlen melegségeinek megszüntetése céljából. Egy közbeszólásra, amely szerint a fejkérdésben is intézzenek határozati javaslatot a kormányhoz, Safranko elvtárs megjegyezte, hogy ezt az indítványt örömmel fogadja, amennyiben a közgyűlés magáévá teszi. Ezután az elnöklő főispán feltette a kérdést: elfogadja-e a közgyűlés a malmok községesítése ügyében, ez agrárolló tekintetében és a fejkérdésben előterjesztett javaslatokat. A törvényhatósági közgyűlés egyhangú lelkesedéssel tette magáévá mindhárom határozati javaslatot, amelyeket egybekapcsoltan terjesztenek a kormány elá. Gáspár Pál (Kisgazda), Horváth István (Szoc. Dem.), Tóth Andor (Kisgazda), Varga István (Szoc. Dem.) és Gombis Antal (MKP) tettek meg észrevételeket. . Biszterszky közellátási felügyelő adott választ a hozzászólásokra. Bejelentette, hogy a beszolgáltatott termények után búzakötvényt adnak ki. A jóvátétel beszolgáltatás után az állatállományok illetményének folyósítása folyamatban van és az első tételek kifizetésére most kerül sor. Azok a gazdák, akik 100 százalékig eleget tettek a burgonyabeszolgáltatásnak, azok jelentkezhetnek a gazdasági hivatalnál járandóságukért. Jelentette még továbbá a közellátási felügyelő, hogy a hitelkeret szűk, Safranko elvtárs, kormánybiztos azonban már eljárt a belügyminiszternél egy nagyobb hitelkeret érdekében. Gombis elvtárs javaslatára, hogy a munkanélküliséget fakitermeléssel csökkenteni kell, Németh elvtárs, polgármester bejelentette, hogy budapesti tartózkodása alatt illetékes hatóságnál eljárt ebben az ügyben, sikerült elérnie azt, hogy az erdőigazgatóság keretén belül nagyarányú fakitermelésre lesz kilátás, itt 23 ezer ember nyert hét munkaalkalmat. A népi kollégium hathatósabb segítségét illetően az alispán bejelentette, hogy a megye szűkreszabott költségvetése miatt csak 2000 forinttal járulhat hozzá. Több hozzászólás alapján a törvényhatósági gyűlés abban állapodott meg, hogy 25.000 forinttal támogatja a népi kollégiumot és ezt társadalmi úton teremti elő. Dr. Urbán Tibor elvtérs, árvaszéki ülnök az elhagyott gyermekek megsegítésére 2500 forint segítséget kér, mely összeget a Nemzeti Segély rendelkezésére kívánja bocsátatni. A közgyűlés mindkét javaslatot elfogadta. A közkórház költségvetését a törvényhatóság azzal a javaslattal fogadta el, hogy évente kétszer a vármegye törvényhatóságának részéről egy ellenőrző bizottság száll ki a kórház elszámolásait ellenőrizni. Több napirendi ügy előadása és annak elfogadása után a közgyűlés véget ér. Janzsó kisgazda-képviselő és a beszolgáltatás Solt Miklós (Szoc. Dem.) felszólalásában Janzsó kisgazdaképviselő rumi beszédét tette szóvá, mint olyat,amely élénken beleütközik abba a tökéletes megértésbe, amit a mai közgyűlés is mutat a beszolgáltatások tekintetében. Janzsó a következőket mondotta ez alkalommal Rumban: „A beszolgáltatást majd úgy fogjuk elintézni, ahogy mi akarjuk, nem pedig ahogy ők (!) képzelik.“ Kéri a Kisgazdapárt vezetőségét, tegye lehetetlenné, hogy a jövőben felelős ember szájából ilyen felelőtlen kijelentés elhangozhassák. A malmok községesítése ügyében csatlakozik Szabó Imre javaslatához, helyeselné azonban, hogy a tejkérdésher, is tegyenek intékedéseket. Lehetetlenség, hogy, a gazdák 80 fillérért adják el a tejet, az OMTK szombathelyi fiókja pedig 28 forintért árusítsa a vaj kilogrammját. Sok elvtárs a továbbiakban arról a tűrhetetlen állapotról szólt, hogy a dolgozók nem kapják,míg a bérüket, ígéretek ellenére egyes üzemekben még mindig nem fizetnek. A munkások másfél éven keresztül utolsó ingüket és lepedőjüket bocsátották áruba, most pedig a tőkések ugyanezeket a munkásokat arra biztatják, hogy kérjenek, sőt követeljenek kölcsönt a tulajdonosok számára. Vegyék elő a tőkések, amit az infláción kerestek, egészen biztos, hogy nem utolsó lepedőjüket veszik elő. (Élénk helyeslés.) Safranko elvtárs: A lelkiismeretlen agfitációst meg kell szüntetni! Ezután Safranko elvtárs adott választ néhány kérdésre, illetőleg megjegyzésre. Arra a megjegyzésre, hogy több zsiradékot utaljon ki, megállapította, hogy amit eddig kiutalt, azt is a saját felelősségére tette, ígéretet tett, hogy amennyiben a törvényhatósági bizottság hozzájárul, a Vörös Hadseregnek járó szolgáltatásból fennmaradt 3350 kiló vajat kiosztja a dolgozóknak. (Általános helyeslés.) Azután szóvátette, hogy a közellátási kormánybiztosság és közellátási felügyelőség szakszerű, lelkiismeretes munkája ellenére lelkiismeretlen agitáció foyik a vármegyében a beszolgáltatások ellen Janzsó kisgazdaképviselő .Tánosházán kijelentette, hogy ő (a főispán) terhelte meg a gazdákat két liter tej beszolgáltatásával, a közellátási minisztérium csata egy literre kötelezte őket. Méltatlankodva állapította meg, hogy az agitáló képviselő éppen olyan jól tudja ennek ellenkezőjét, mint mindenki. Éppen ő szállította le egy literre a beszolgáltatandó tejmennyiséget és ezért nyugodtan vállalja a felelősséget felsőbb helyekkel szemben, mert így éppen négyszerannyi tej folyik be, mint azelőtt. Ezt a lelkiismeretlen agitációt be kell szüntetni a köznyugalom érdekében. A közellátási felügyelő jelentéséhez S Udvardy József (Kisgazda) szólt hozzá, , , ,,, aki kérte a parasztság terheinek köny- j Továbbá a legtöbb gócpont! ■ b-ílenyitését. örömmel emlékezett meg az- írásra egyes 40 km-es viszonylatból ról az összhangról és egyetértésről, k is kiadásra kerülnek ezek a kedamit a közgyűlésen tapasztalt a beszél- 3 vezérfényes-áru menettértijelel, sovgáltatásokkal kapcsolatban, ij pl.: Szombathelyre: Bőről, Chernél SZABAD VASETEOTC VASÁRNAP, 1948 szepember 1. Magyarorszács!nél is melatják a magyar területi és politikai bizottságban is Csehszlovákia több dunajobbparti községet követel Magyarországtól (Paks, augusztus 31.) . A magyar területi és politikai bizottság péntek délutáni ülésén a bizottság visszatért a szerdai ülésnek arra a határozatára, hogy Magyarországot nem hallgatják meg szóbelileg. Megállapították, hogy a múlt ülésén félreértés történt a meghívás elutasítása körül, másrészt a román területi és politikai bizottság ülésén úgy döntöttek, hogy meghallgatják a magyar küldöttséget, ezért elhatározták, hogy Magyarországot a magyar bizottság is meghallgatja mégpedig a román bizottsággal együttes ülésen. A határozat egyhangú volt A meghívás nem változtatta meg a szerdai ülés határozatát, amely szerint a bizottság az 1938-as magyarromán határt fogadta el. Ennek a határozatnak esetleges megváltoztatásáhozvalamelyik tag külön javaslata szükséges. A bizottság a magyar békeszerződés tervezetnek a második és harmadik cikkelyét tárgyalta, amelyek az alapvető emberi jogok biztosítására vonatkoznak. A cikkelyek tekintetében döntés nem történt. A csehszlovák küldöttség a magyar békeszerződés tervezeteinek a magyarcsehszlovák határra vonatkozó pontjához módosító indítványt terjesztett be, amelyben több dunajobbparti magyar községnek Csehszlovákiához való csatolását kéri. A magyar küldöttség a magyar csehszlovák határmódosítás tárgyában beadott csehszlovák indítványhoz pénteken benyújtotta észrevételeit a békeértekezlet főtitkárához. A magyar jegyzék utal arra, hogy a követelt öt szbmagyar község nem akar csehszlovák Imperium alá kerülni, mert ott politikai elnyomás és gazdasági nyomor lenne az osztályrésze és ki lenne téve az otthonából való kiutasítás veszélyének, mint a többi 200.009 , csehszlovákiai magyar, akiket ki akarnak utasítani. Rámutat a jegyzék arra, hogy a csehszlovák javaslat ellentétben van az Atlanti-charta szellemével és a csehszlovák követelés teljesítése veszélyeztetné Magyarország közlekedési és gazdasági érdekeit. Mindezekre való tekintettel a magyar küldöttség ellenzi a csehszlovák javaslatot. Menettérti jegyek a vasúton 33-os mérsékléssel Az Üzletvezetőségtől nyert értesülés alapján a MÁV szeptember hó elsejétől gócponti állomásokra 130 k m-es körzetben 38 százalékos mérséklésű menettérti jegyeket ad ki. Ezek a gócponti állomások a következők: Balatonfüred, Bicske, Celldömölk, Csepreg, Csorna, Bevecser, Győr, Jánosháza, Keszthely, Kisbér, Körmend, Kőszeg, Mór, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Oroszvár, Pápa, Rajka, Sárvár, Sopron déli, Sümeg, Szentgotthárd, Székesfehérvár, Szombathely, Tapolca, Vasvár, Veszprém, Zalaegerszeg-Olakol város. Zalaszentgrót, Zircháza—Damonyáról, Csepregről, Felsőpatyról, Gércéről, Hegyfaluról, ■ Horvátnádaljáról. Mesterháza—Tompaládonyról, Csákánydoroszlóról, Nagysimonyiból, Nádasáról, Ostffyasszonyfáról, Oszkóról, Pinkamindszentről, Rátótről, Répcevisről Sitkéról, Vasaljáról, Vasegerszegről. Vámoscsalád* ról. Vásárosmiskéről Körmendre: Búcsúról, Toronyból, .Nagyrákosról és őriszentpéterről. Sárvárra és Vb*. várra: Búcsúról és Toronyból. Sopron déli pg.-ra. Tornáspusztáról. . fi. ' ! A menetiért! Jegyek érvénytartama 1—10 km-ig egy naptári nap, 10 kínén felül kettő naptári nap, vagyis 1 —10 km-es gócponti menettérti Jegyivel a visszautazást a jegyváltás, napján 24 óráig, a többiekkel a jegyváltást követő nap 24 órájáig kell befejezni. Ezekkel a jegyekkel az utazást megszakítani nem szabad. ISI M A a. Jb L mi JL I gyerekkocsik kedvezményes részletre 811• i ^© 1f!©TO ii©l kaphatók nagy választékban- Főtér 12- szánt