Szabad Vasmegye, 1946. szeptember (2. évfolyam, 193-216. szám)
1946-09-01 / 193. szám
'*8 Szabó Imre elvtárs nemzetgyűlési képviselő benyújtotta pártunk törvényjavaslatát a malmok községesítéséről Szabó Imre elvtárs a nemzetgyűlés pénteki ülésén önálló indítvány, formájában benyújtotta pártunk törvényjavaslatát, a malmok községi, illetőleg állami tulajdonba vételéről. Döntő jelentőségű esemény ez és ismét egy alkalom, amikor a falu népe a tények világánál láthatja, hogy melyik párt, a nép igazi barátja. A malmok kivétele a harácsoló tulajdonosok kezéből, pártkülönbség nélkül érdeke az egész dolgozó parasztságnak. A malmosok többsége nemcsak a múltban, hanem a jelenben is a népnyomor vámszedői voltak s a legkülönbözőbb utakon — módokon mindig megrövidítették a parasztságot. Most, amikor a vesztett háború után az ország nehéz helyzete oly sok teherrel sújtja, úgyis a parasztságot, tűrhetetlen, hogy a malmosok még külön sarcolják a szegény népet s harácsolhassanak, vagyonosodhassanak, láng a nép terhek alatt nyög. Érthető, hogy az urak állama az elmúlt huszonöt esztendő alatt nem hallgatta meg a nép panaszait s megvédte a malmosokat a parasztság jogos követeléseivel szemben. A demokratikus államnak azonban a parasztság oldalára kell állania s illő kártérítés mellett ugyan, de gyorsan és határozottan ki kell vennie a malmokat harácsoló tulajdonosaik kezéből. Vannak, akik ezt nem akarják belátni s a néppel szemben a malmosok ügyvédjének csapnak föl. Az „Igazság“ c. hetilap vidéki kiadásának első oldalán olvashatunk egy cikket, amely nyíltan védelmébe veszi a malmosokat és bizalmatlanságot szít a községesítés gondolata ellen. Érveket nem könnyű találni rossz ügy védelmében s ha mégis akadnak, nem nehéz átlátni rajtuk. Az MKP a nép igazát védi a malmosokkal szemben és sajtóságosnak tartjuk, hogy igazságos harcunkban nem áll mellénk annak a pártnak vidéki lamna, amely pedig a „kisgazda“ nevet viseli, bizonyosak vagyunk azonban abban, hogy a Kisgazdapárt parasztképviselői meglátják a törvényjavaslatnak a földműves nép szempontjából sorsdöntő jellegét s nem követik az „Igazság“ példáját, amely a sokmilliós paraszttümegekkel szemben a maroknyi malomtulajdonosok oldalára állott . A törvényjavaslatot indokolásával együtt az alábbiakban ezószerint közöljük. TÖRVÉNYJAVASLAT a malmok községi ellenőrzés alá helyezéséről, községi, illetőleg állami tulajdonbavételéről. 1. §• A jelen törvény erejénél fogva mindazok a malmok, amelyeknek kenyérgabona őrlési teljesítménye (kapacitása) 24 órás üzemidővel számítva, a jelen törvény hatálybalépésének időpontjában. a) 50 q-ig terjed, községi ellenőrzés b) 200 q-ig terjed, községi tulajdonba, c) 200 q-t meghalad, állami tulajdonba kerülnek. ; 2. §• 1 Az 1945. évi VI. t. c.-kel törvényerőre emelt és a nagybirtokrendszermegszüntetéséről és a földműves nép földhözjuttatásáról szóló 600/1945. M. E.4 számú rendelet alapján igénybevett ingatlanokon lévő malmok, tekintet sélkül a malmok őrlési teljesítményeire, a 131.000/1945. F. M. sz. rendelet/Magyar Közlöny 129. szám 1. §-a értelmében alakult, illetőleg alakítandó Földműves Szövetkezetek tulajdonába '.«Jölnek át. j ‘T 3. §. 1Az 1. §. értelmében községi, illetőleg állami tulajdonba kerülő malmok tulajdonosainak kártalanítási igénye van. A kártalanítás mérvét és módját a minisztérium állapítja meg. t . *■ §• • A jelen törvény 1—3. §-ában foglalt ■ rendelkezések nem vonatkoznak azokra a malmokra, amelyek 1946. január 1-én a község, az állam, vagy a 131.000/1945. F. M. számú rendelet ,1. §-a értelmében alakult Földműves Szövetkezetek tulajdonába voltak. 5. §. A malmok racionalizálására, korszerűsítésére és ellenőrzésére Országos Malomügyi Tanács alakul. Az Országos Malomügyi Tanács tagjai a belügy-, földművelésügyi-, iparügyi- és közellátásügyi miniszter, valamint a Szakszervezeti Tanács kiküldöttje. 6. §• 1 A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba. A végrehajtási rendelet tervezetét a miniszterelnök harminc napon belül köteles a minisztériumnak bemutatni. INDOKOLÁS A törvényhozás a nép akaratának kifejezője Az elmúlt huszonöt év alatt, itt különösen a felszabaduló béta a magyar nép ismételten és mind sürgetőbben követeli, hogy vessenek véget a malmok uzsorájának, amelytől a dolgozó nép mérhetetlenül sokat szenved. A malmok visszaélései az amúgy is megpróbált falusi nép életét megkeserítik. A malmok jogtalan eljárása megrövidíti a falusi dolgozók szűkös kenyerét. A malmok közösségi kezelésbe vételével meg kell tehát szüntetni, hogy a malmok a népet kizsákmányolják. A magyar demokráca az elsőrendű kötelessége, hogy biztosítsa a nép gazdasági szabadságát. A malomipar községesítését, illetőleg államosítását követeli az is, hogy Európában talán a legelhanyagoltabb állapotban a magyar malmok vannak. A közel 2580 malomnak alig 1 százaléka mondható valóban korszerűnek. A malmok teljesítőképességüknek csak kb. 39 százalékáig használtatnak ki. Ebből következik, hogy a malomiparnak a nép érdekében való korszerűsításe, racionalizálása elengedhetetlenül követeli közületi kezelésbe való vételüket, hogy a magángazdálkodás természetes velejáróinak és önző szempontjainak megszüntetésével az iparfejlesztési szempontok — a termelési költségek lényeges lecsökkentésével — érvényesíthetők legyenek, 1. §. Az 500-nál kevesebb napi őrlésteljesítményű malmok rendszerint túlnyomórészt bérmunkást nem alkalmazó, családi munkaerővel dolgozó malmok, amelyeknél a szociális szempont és a kapacitásuk egyaránt azt indokolja, hogy csupán községi ellenőrzés alá vonassanak. 2002-t meghaladó őrlési teljesítményű malmok viszont teljesítőképességük alapján indokolt, hogy állami tulajdonba kerüljenek. 2. §: A nagybirtokon lévő malmok a földreformtörvény során megváltott nagybirtokok gazdálkodását szolgálták és ez indokolja, hogy a nagybirtokokból részesült földhözjutottak gazdálkodását szolgálja elsősorban a jövőbenis. 3. §. A községi ellenőrzés alá helyezést, községesítést, illetőleg államosítást a korszerűségi szempontoknak megfelelően kellően kielégíti az Országos Malomügyi Tanács felállítása. Az Országos Malomügyi Tanács működése ipari, mezőgazdasági, közeli ortási, községi háztartási kérdésekre vonatkozik. Összetételében az iparügyi, földművelésügyi, közellátásügyi és belügyminiszter kiküldöttjének, valamint a Malommunkások Szervezete (Szakszervezeti Tanács) képviselőjének részvétele a munkaírányitásban feltétlenül szükséges. 1]: ~ I IIS. -» vámbon 2965:1365 Ez a szavazatarány jelzi a francia szocialista párt országos kongresszusának állásfoglalását a párt irányvonala tekintetében. Leon Slum és társai megalkuvó, munkásegységellenes politikája megbukott; megbuktatták a szocialista dolgozó tömegek amelyek egyre növekvő idegenkedéssel, majd megdöbbenéssel szemlélték azt a határozatlan, megalkuvó és a világbékére ártalmas politikát, amelyet ez a nagymúltú párt követett Franciaország szörnyű megpróbáltatásai és a második világháború borzalmas tanulságai után is. A francia politika jobbfelé csúszásában jelentékeny, sőt döntő szerepe volt a szocialista pártvezetőség munkásegységellenes politikai irányvonalának. Ez az elcsuszamlás nemcsak súlyos belpolitikai következményekkel járt, mint amilyen a szocialista szavazatok csökkenése és a júniusi választáson a parlamenti munkástöbbség elvesztése volt, hanem a francia politikának ebből a tényből eredő jobbrafordulása Franciaország külpolitikai helyzetét, jelentős mértékben megrontotta. Franciaországot a jobbfelé forduló politikai vezetés a szocialista tömegek mostani cselekvése nélkül menthetetlenül ütközőállammá, majd a nemzetközi kapitalizmus nyugateurópai bástyájává építette volna ki. A veszély határozottan nagynak mutatkozott. Franciaországban a nyugati kapitalizmus már kezdte kiépíteni hadállásait hogy innen fészkelje be magát Európa belsejébe és ez az ország legyen politikai és gazdasági inváziójának támaszpontja. Egyre inkább elhalványult az az okos francia külpolitika, amely a háború vérzivatarában helyesen értékelte a külföldi erőtényezőket és ennek megfelelően a háború után az első kölcsönös segélynyújtási szerződést a Szovjetunióval kötötte meg. Másfél esztendővel ezelőtt még De Gaulle tábornok józanul ítélte meg a helyzetet, hogy azután a La Manche-csatorna felől szálló szirénhangok, nemkülönben az amerikai kölcsön varázsa újra elvegye a francia politikusok nagy részének tisztánlátását. Leon Blum ebben a veszélyes játékban személyesen is komoly szerepet vitt, mint az amerikai kölcsön egyik kijárója, hogy azután a szocialista párton belül erősítse a kizárólagos angol-amerikai orientáció gondolatát. A francia szocialista pártban tömörült dolgozó tömegek hónapok óta elkeseredetten figyelték a pártvezetőség veszélyekkel teli politikáját, amely a legutóbbi választáson a munkástöbbség elvesztését eredményezte, ennek eredményeképpen mindinkább jobbfelé lendült a francia politika és számos demokratikus vívmány alku tárgya lett. Ugyanekkor külpolitikai téren is megkezdődött a nagy átállás a régi angol, szász vágányokra. A szocialista tömegeket nem tévesztette meg e propaganda állítása, hogy egyedül az angolamerikai hadseregek szabadították fel Franciaországot, mert a francia nép józan elemei azt sem felejtették el, hogy az 1044-es angol-amerikai partraszállást és Franciaország felszabadítását a Vörös Hadsereg kétesztendős sorozatos győzelmei készítették elő, amelyek Németország ellenállását teljesen legyengítették és a nyugati arcvonal felállítását lehetővé tették. A francia nép nem egyoldalú angol-amerikai haditénynek tekinti felszabadítását, hanem a szövetségesek együttes akciójának értékeli és ebből meríti azt az elhatározását, hogy nem hajlandó semmiféle egyoldalú érdekszövetségben résztvenni, hanem a béke biztosítását csak a volt háborús szövetségesek nagy együttes békeszövetségében képzeli el. A francia politika útja nem ebben az irányban haladt az utolsó hónapokban és mivel az egyoldalú nyugati orientációhoz a szocialista pártvezetőség politikája is hozzájárult, a csalódott párthívek legmagasabb pártszerve, az országos kongresszus 2965:1335 szavazatarányban elvetette a pártvezetőség által képviselt párt-irányvonalat. Ez a döntő erejű megnyilatkozás az egész francia belpolitikai életet alapjában változtatja meg. A jelenlegi koalíció, amelyben a haladó katolikusok, a kommunisták és a szocialisták vesznek részt, minden bizonnyal felbomlik, mert az egy síkon futó munkáspártok külpolitikája egészen más irányú lesz és a két munkáspárt belpolitikai ereje is jelentékenyen megnövekedik, ha a francia demokrácia jobboldala léptennyomon nem használhatja fel a munkásarcvonal egyenetlenségéből származó előnyöket. Az elkövetkező napokban — éppen a békekonferencia súlyos szakaszában — a francia belpolitikai válság nehéz terhelést jelent a nemzetközi politikára is, amelynek a francia fővárosban felvonult hatalmasságai a saját szemükkel győződhetnek meg, miként találja meg a francia nép ismét a helyes utat nyugodtabb jövőjének kiépítésére, ami egyben hozzájárul a világbéke biztosításához is. A francia nép — mint a szocialista tömegek biztos szemmértékű döntése mutatja — tanult Weimarból, levonta az elmúlt évtized, különösen a háborús évek megpróbáltatásainak minden következményét, nem hajlandó többé egyoldalú külpolitikát követni, hogy mások faltörő nája legyen, saját magát pedig veszélybe döntse. A francia szocialista kongresszus döntése nagy tanulság más országok szocialistái számára is A jó külpolitikát a jó belpolitika teremti meg — különösen áll, ez olyan, kulcspozíciót jelentő országra, amilyen Franciaország, amelynek külpolitikai állásfoglalása döntő módon befolyásolhatja az egész világpolitikát Annál jobb szolgálatot tett a béke ügyének a francia szocialista kongresszus, minél hosszasabban mozdul fel a nyugati reakció visszhangja és minél hangosabban zengi, hogy Franciaország ..rossz útra lért“. ‘ Bfc'íVÉ ÖBB JQVO MVm: a fruzsilálási Szövetet. Vasvármegye és Szombathely thj. város Közellátási és Termelő Szövetkezete gondoskodik mindnyájunk ellátásáról. Közérdekű céljának csak úgy tud megfelelni, ha teljes anyagi és erkölcsi támogatásban részesítjük. ! Jegyezzünk üzletrészt! Üzletrészjegyzés : a pénzintézeteknél, vagy a Szövetkezet Irodájában: Szombathely, Kiskar u. 6. Telefon: 357. A megyebeli lakosságot a járási székhelyeken létesítendő raktárak látják el. 1j 1