Szabadság, 1945. április-június (1. évfolyam, 63-133. szám)
1945-05-26 / 106. szám
SZOMBAT. 1945 MAWS Wh Jövő héten összeül a politikai bizottság Az ideiglenes nemzetgyűlés politikai bizottsága a jövő héten összeül, hogy fontos kérdésekben döntéseket hozzon. A napirenden szerepel többek között azoknak a beadványa, akik az ellenállási mozgalomban való részvétel címén kérelmezik, hogy birtokukból 300 holdnyi területet mentesítsenek a földreform során az igénybevétel alól. Eddig több mint 200 ilyen kémény futott be. Néhány kérvény sorsáról már jövő heti ülésén dönt a politikai bizottság. Malérra ítéltek egy gyilkos kaja kmű nyilast Vágsellei Kornélt, aki a Dunaparton több mint huszonöt embert lőtt agyon, a Népbíróság, tekintettel fiatal korára, 15 évi fegyházra ítélte. A Népbíróságok Országos Tanácsa azonban most Vágselleit kötél általi halálra ítélte, minthogy az új népbírósági rendelet szerint a halálbüntetés 16 éven felüli vádlottra is kiszabható. Laki György magántisztviselő Polgár Zsuzsanna nevű ismerősét feljelentette, hogy az hamis iratokkal bujkál. A Népbíróság Gálfalvi-tanácsa a tanúk terhelő vallomása alapján 15 évi kényszermunkára ítélte. Schneider Józsefné az ugyanabban a házban lakó egyik zsidó nőt feljelentette a nyilasoknál. A tanúvallomások elhangzása után a Népbíróság az asszonyt 15 évi kényszermunkára ítélte. Szőke Zoltán MÁV állomásfelvigyázó a Deák-mozgó előtt pártszolgálatot teljesített és részt vett az üldözöttek kivégzésében is. A bizonyító eljárás befejezése után a Népbíróság életfogytig tartó kényszermunkára ítélte. A társadalom Sziémiás önkormányzata A kormány a társadalombiztosítási szervezetben a legfontosabb demokratikus elvek érvényesítése és a háború okozta szolgáltatási, teherviselési nehézségek áthidalása céljából rendeletet bocsátott ki. A rendelet szerint az Országos Társadalombiztosító Intézet a Magánalalmazottak Biztosító Intézete és a Magyar Hajózási Betegségi Biztosító Intézet teljes önkormányzatot kap. Az intézetek önkormányzatába a tagok kétharmad részét a munkavállalói, egyharmad részét pedig a munkaadói érdekeltség küldi be. Nem lehet az önkormányzat tagja, akit háborús, vagy népellenes bűncselekmény miatt a Népbíróság jogerősen elítélt, a rendőrség reakciós magatartása miatt felügyelet alá helyezett, akit a demokratikus Magyarország bíróságai hivatalvesztésre, vagy politikai jogaik gyakorlásának felfüggesztésére ítéltek. A Magyar Szabadszervezetek Szövetsége és a demokraatikus munkaadói szervezetek a társadalombiztosító intézetek vezetésére kiküldött testületeket megválasztottaknak ismerik el és addig maradnak hivatalukban, amíg az önkormányzati választásokat megtartják. Az ideiglazas önkormányzat gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek az önkormányzatot a hatályos jogszabályok és a most kiadott rendelet alapján megilletik. IFJÚSÁGI TÖMEGSPORTOT! MaDISz SSllinss Mill gilianssÉfl pl. Pestszenterzsébet, Csepeli út 2. szám alatti üzletvezetőségéhez a Vármegyei Nemzeti Bizottság az igazolóbizottságot kiküldte. Az igazolóbizottság működését f. év június hó 1-én kezdi meg. Akik az igazolás alá vonandó személyek (fizikai és szellemi munkások) olyan magatartásáról vagy cselekményéről tudnak, amelyek a magyar nép érdekeit sértették vagy sértik, vagy azok nyilas vagy fasiszta cselekményeiről tudomással bírnak, azt, valamint bizonyítékaikat és tanúikat az igazolóbizottság elnökénél. Demény István, Pestszenteméber, Erzsébet u. 57. sz. alatt e hirdetmény megjelenésétől számított nyolc napon belü jelentjük be. Az igazolás alá vonandók névjegyzéke Pestszenterzsébet. Csepel AH 2 sz. alatt van közszemlére kitéve. rsze Hárfa. Zárástélkor a főváros népe Bajcsy-Zsilinszky Endre ravatalához Vasárnap délelőtt 10 Pénteken délután érkezett Budapestre a magyar ellenállás hősének, Bajcsy-Zsilinszky Endrének holtteste. Még ez éjszaka folyamán felravatalozták a parlament előcsarnokában és szombaton reggel 9 órakor már megindult a zarándoklás a ravatalhoz. Különösen aővárosi ifjúság tisztelgett nagy számban már a kora délelőtti órákban Bajcsy-Zsilinszky Endre koporsója előtt. Az iskolákban délelőtt szünetelt a tanítás, a diákoknak előadásokat tartottak a magyar demokratikus ifjúság új eszményképéről, a halálig kitartó szabadságharcosról. Azután a diákok tanáraikkal együtt elindultak búcsúlátogatásra Bajcsy-Zsilinszky Endréhez. A gyászdrapériával bevont ravatalon nemzetiszínű lobogóval letakart érckoporsóban nyugszik a magyar ellenállás vezére. A ravatal előtt rengeteg koszorú, Kint a parlament előtt pedig készülnek a vasárnapi temetésre. A magasra épített katafáik a homlokzati főlépcső elé kerül, óriási kandeláberek veszik körül. Mögötte a lépcsőkre építve áll a szónoki emelvény, amely körül az orosz katonai parancsnokságok képviselői, a magyar kormány tagjai, a székesfőváros törvényhatóságának, a nemzeti függetlenségi frontba tömörült politikai pártoknak és a különböző fővárosi és vidéki intézményeknek küldöttségei foglalnak majd helyet. A temetési szertartás vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik. órakor kezdődik a nagy temetési szertartás Budapesten sok nap alatt le kell jelenteni 11 elmúlt fi falat A pénteki minisztertanács elfogadta az elhagyott javak bejelentéséről szóló rendeletet. A rendelet kimondja, hogy az elhagyott javaikat a rendelet hatályba lépésétől számítva Budapesten 8, egyébként 30 nap alatt be kell jelenteni az elhagyott javak kormánybiztosánál. A bejelentési kötelezettség az elhagyott javak birtokosát, bízlalóját, majd az azok felett bármilyen címen rendelkező természetes vagy jogi személyt terheli. Bejelentési kötelezettség terheli az adóst is, ha tudomása lesz arról, hogy a követelés a hitelezőre való toki-fntéttel az elhagyott javaik fogalma alá esik. A munkaviszonyból származó követeléseket is be kell jelenteni a munkaadónak. Azokat a javaikat is be kell jelentene, amelyeket már elidegenítették és jogosult bárki bejelentést tenni, akinek elhagyott vagy elhurcolt javaikról tudomása van.. A bejelentési kötelezettség alá eső vagyontárgy jogtalan megszerzéséért vagy eltulajdonításáért lopás, sikkasztás vagy kihágás címén nem lehet büntető eljárást indítani az ellen, aki a bejelentési kötelezettségnek eleget tesz. Aki nem a megszabott módon tett eleget a bejelentésnek, kihágást követ el. Sikkasztást követ el az és eszerint büntetendő, aki a bejelentési kötelezettség alá eső vagyontárgyat elidegeníti. A rendelet megjelenik a hivatalos lapban és hatályba lép. Elhagyott javaknak tekintenek általában minden olyan vagyontárgyat, amely felett a birtoklás vagy az ellenőrzés a háborús viszonyok következtében szűnt meg. NÉMET VILÁG MAGYARORSZÁGON• Gazdasági roham a magyarság ellen (IU) Előző cikkünkben a „guruló márkák”-ról írtunk, megneveztük a németországi forrásokat és lelepleztük a hazaáruló sváb szervezeteket. Am.Hjalmar Schacht úr pénzügyi utasítása úgy szólt, hogy a külföldi német mozgalmak céljaira lehetőleg külföldön kell a pénzt megszerezni. A parancs magyarra fordítva azt jelentette, hogy Magyarország gyarmatosításának költségeit a magyar dolgozók százezreinek véréből, könnyéből és verejtékéből kell előteremteni. Ennél önzőben kieszelt és „olcsóbb’’ üzletre még nem készült fel imperializmus. Tehát a politikai és gazdasági roham egy időben indult meg a magyarság ellen. Csupán kiáltó példaként említjük meg, hogy 1939-ben a magyar kormányzat — hála a tengelybarátságnak — az általános szervezkedési és gyűlési tilalom ellenére a hazai németségnek kivételes helyzetet teremtett. A magyar dolgozók szavát és panaszát csendőrszurony és rendőrkardlap némította el. A jóléttől dagadó néptársak kedvükre szervezkedhettek és gyülekezhettek szerte e hazában. Gyüléseztek is Hemcidától Boncidéig: 1939-ben 1800 gyűlést tartottak, égbekiáltó sérelmeik megvitatására. A pénznek nincs szaga Ezek után lehet-e csodálkozni, hogy a németek gazdasági befolyása az országban egyre nőtt. Egy gazdasági szakértői jelentés vésztjósló hangon inti az akkori magyar kormányzatot, hogy „részben a német nemzetiségű magyar állampolgárok gazdasági helyzete mutat feltűnő erősödést, részben a németbirodalmi érdekeltségek terjeszkednek, részben belga, holland, stb. érdekeltségeiken keresztül nyernek a németek egyre nagyobb befolyást a magyar gazdasági életben.” De kiderül ebből a jelentésből az is, hogy nürnbergi törvények hien und herr a pénznek, illetve a tőkének nincs szaga. Még a zsidótőkének sem, ha olyan nagyarányú tranzakcióról van szó, mint egy virágzó ország gazdasági bekebelezése. Jól jegyezzük meg: 1939-et írunk. A Németországból Magyarországba irányuló évi 200 millió értékű export lebonyolítására már körülbelül ötven százalékban németek vállalkoztak. A magyar nagyiparban körülbelül 40 százalékra tehető a német érdekeltség. Ezzel kapcsolatosan az említett szakértői jelentés a következő nagyon jellemző észrevétellel fejeződik be: „Felesleges rámutatnunk a zsidó és német kérdés között fennálló szoros összefüggésre, sőt több esetben a zsidó és német tőke gazdasági együttműködésére". Mi sem merülünk a kérdés részleteibe. Ezt a feladatot azokra a hivatott kutatókra bízzuk, akik a nemzetközi tőke fasiszta és imperilaista vonatkozásainak és öszszesítéseinek feltárásánál hazai területein is épületes adatokra bukkanhatnak. Erőszakos elnémetesítés A németség politikai és gazdasági előretörése — természetesen — kölcsönhatással van egymásra. Amilyen mértékben érvényesül politikai hatalomvágya, annyira növekszik gazdasági térhódítása. Ss viszont. Ez a körforgás hogyan is festett a gyakorlatban? A németség gazdasági befolyásának növekedése nemzetiségpolitikai szempontból azzal a hatással volt, hogy a német érdekeltségek körébe tartozó ipari és kereskedelmi vállalatok ügykezelési és műhelynyelvkánt bevezették a németet. Ezért a magyar alkalmazottaknak nagylelkűen határidőt engedélyeztek a német nyelv elsajátítására. Ennek következményeit mindennélélesebben világítja meg egy belügyminiszteri jelentés, amely drámai tömörséggel számol be a Dunagőzhajózási Társaság túlnyomórészt, magyar munkásokat foglalkoztató pécskörnyéki bányatelepeinek erőszakos elnémetesítéséről. „Az üzemeik vezetei" — szól a jelentés, — „a magyar munkásokat is igyekeznek rávenni arra, hogy gyermekeiket német iskolába és óvodába járassák. Az előléptetéseknél egyre erősebben érvényesül a népi német, vagy németesítés szempontja. A kenyerüket féltő magyar munkások engednek a felső nyomárnak és így a telepeken a szemünk előtt folyik az erőszakos élnémetesítízs. Az érdekeltségek a német szervezeteket anyagilag és egyéb módon következetesen támogatják és az alkalmazottak körében szervezeti szempontból teljesen elmosódik a különbség az Auslandsorpanisation és a Volksbund között“. Ahá, tehát mi is megérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor Volksgruppenführer Franz Bisch két „történelmi“ kézfogás közben büszkén jelentette Führerjenek: Magyaroországon már aligha van különbség német és német néptársak között. Ringhatott bölcsőjük a magyar Dunántúl napsütéses lankáin, vagy a bajor Alpok zordon árnyékéban: az eszme, a nagy Eszme eggyé és elválaszthatatlanná forrasztotta őket a német haza javára és dicsőségére. A Volksbiundnak állásközvetítő hivatala is volt, amely a munkanélküli népi németek számának állandó meghamisításával igazolta létjogosultságát a magyar hatóságok előtt. Igazi célja az volt, hogy a német érdekeltségekbe német munkásokat csempésszen be. Ez a germanizáló bűnszövetkezet az alábbi cégeket juttatta a Dunagőzhajózási Társaság bányatelepednek sorsára., A magyar ipar árulói Hazai Fésűfonó (Schlechte igazgató), Fegyver- és Gépgyár (Damaug igazgató), Pamut Textilművek I.Augen és Thiesen), Haas és Somogyi (Pickel főmérnök), Anglo- Danubia (Winkler ig.), Meinl Gyula Rt. (Kunze ig.), Ford Motor Rt. (Schäffler ig. és Reinitzer mérnök), Urbán és Schwartzenberg (Krumpholz ig.), Kender- és Jutagyár (Kaspar ig.), Reit József szabászata, Schetzinger Textil, Poznansky és Sterlitz (Bauman ig.), Steyer— Daimler—Austro—Puch (Puch ig.), Szent Bálint szabósága, Faludi Gyula gépészmérnök, Magyar—Német Kőolaj Rt. (Freiherr ig.), Hitelbank (Pavlovszky ig.), Hutter és Level (Pochner ig.), Bosch Róbert-művek (Dierolf ig.), Wollmann Károly asztalosüzeme, Schranz-féle elektromos és rádiószaküzlet, Olympia írógép, Budanil (Dayle ig.), Dunabiztosító Rt. (Wüster ig.), Magyar Fama—Bayer-művek, Woosteher és Társa, Ober és Társa, Lámpáti (Ballinger mérnök), Siemens Reiniger (Lehmann ig.), Gov és Kovalszky, Corvin, Dreher—Haggenmacher (Boruska ig.), Wurhanck (Nitschmann ig.), Güttert órásüzem, Szentgotthárdi Kaszagyár, Báró Wieser,Schenker és Társa (Stefan ig.), Agfafotó (Höffler ig.), Müller György könyvkötő, üzeme, Koresch Rt. (Braunaiss ig.), Lang Gépgyár Rt., Magánautó Kereskedelmi Rt., Klenovits és Báthory, Éberhardt Jakab, Hartmann Festékgyár, Minerva Textil stb. A magyar ipar árulóinak és a náci imperialisták kiszolgálóinak listája bizonyára nem teljes. Mégis megrendítő távlatot nyújt, meddig jutottunk a hitlerizmus halálos szorításában. F. Rácz Kálmán ......... 5 Másfélmilliárd kölcsön az iparnak A kormány tagjai péntekért délután minisztertanácsot tartottak- Valentiny Ágoston igazságügyminiszter javaslatára szabályozták az igazságügyi tisztviselők, a népbírák és népügyészek, valamint az igazolóbizottsági tagok illetményeit. A minisztertanács az igazolásoknál gyorsabb tempót kíván. Hatálytalanították a Szálasi kormány által foganatosított nyugdíjazásokat és elfogadták a pénzügyminiszter bejelentését az 5 százalékos forgalmi adónak az egész országra érvényes bevezetéséről és a fázisadó megszüntetéséről. Takács Ferenc iparügyi miniszter javaslatára gondoskodni kíván a kormány az ipari munkavállalóknak élelmiszerrel való ellátásáról. Az iparvállalatok megsegítésére, illetőleg az üzemek megindítására a kormány a pénzintézeteik útján július 81-éig másfél milliárd pengő kölcsönt folyósít. Ezzel kapcsolatban a pénzzel ellátott iparivállalatok ellenőrzését a P. K. hatáskörébe utalja. A MÁV részére 189 millió pergő hitelt, a kiskereskedők részére 15 millió pengőt szavazott meg a minisztertanács. Megbízták az igazságügyminisztert, hogy a pártokkal keressen érintkezést az egyetemi igazoltatások rendezésének ügyében. Foglalkozott azután a minisztertanács az orvoskamarák ügyével. Az orvoskamarák a Dunánntúl felszabadulása után különböző dunántúli centrumokban hirtelen feléledtek és működni kezdtek. Ezért volt szükség arra, hogy dr. Molnár Erik népjóléti miniszter rendelettel szüntesse meg a fasiszta időkből ittmaradt kamarákat. A minisztertanács a rendeletet elfogadta és az orvosi kamarák vagyonát a szabad szakszervezetekre ruházta- Rendelet ag közelfedésről A minisztertanács Bere Ernő kereskedelemügyi miniszter javaslatára rendeletet fogadott el a légiközlekedés kérdésének szabályozására. Magyarország, így elsősorban Budapest, igen fontos állomása lesz a Kelet és Nyugat között meginduló nemzetközi légi közlekedésnek. A kormány ezért már most intézkedik, hogy Budapest megfeleljen annak a feladatának, amelyet mint a nemzetközi repülőjáratok átszálló állomása, lesz hivatva betölteni. Anyák Napja és Gyermekhét A Nemzeti Segély, a székesfőváros és a gyermekbarátok együttes rendezésében tartják meg az idei Anyák Napját és a Gyermekhetet. Az Anyák Napja június 3-án lesz. Ugyancsak június 3-án kezdődik a Gyermekhét, amely 10-ig tart. A főváros státuszba veszi az Önkéntes Mentőegyesületet A Budapesti Önkéntes Mentőegyesület nehéz gondokkal küzd. Orvosait és alkalmazottait nem tudja fizetni, azok ingyen teljesítenek immár három hónap óta szolgálatot. Szolgálatuk emberfeletti, hiszen éjjel-nappal odaadó munkát végeznek. Vas Zoltán polgármester most elhatározta, hogy az önkéntes Mentőegyesület orvosait és alkalmazottait megsegíti. A főváros státusba veszi az önkéntes Mentőegyesületet és így az orvosok és a kahnszottak a jövőben a fővárostól kapják fizetésüket. A Budapesti Nemzeti Bizottság álltal a belvárosilássahírpénztár nt.-hozküldött igazoló. A bizottság felkéri mindazokat, akik herceg Esterházy Antal, az intézet elnökének politikai magatartásáról, vagy népellenes cselekedetéről, továbbá Kurczni Lajosnál, aki a 101/7. Sz századdal 103 márciusában Nagykátáról indult ki Ukrajnába, ugyancsak politikai magatartásáról vagy népellenes cselekedetéről tudnak, úgy azt jelen felhívástól számított nyolc napon bell az igazolóbizottság elnökének, dr . Székely Pálnak (Bpest, Pozsonyi Út 35.) írásban jelentsék be.