Szabadság, 1945. április-június (1. évfolyam, 63-133. szám)
1945-04-15 / 74. szám
4 Háborús Színészküek nyivánították fi cisven az uszik újságíródat Kolozsvár, április 16. Erdélyben fokozott iramban igyekeznek megtisztítani a közéletet a reálidős elemektől, a hitlerista bérencektől, a fasizmus „eszméjével“ szélhámos ködöktől. Itt a megtisztítást szó szerint értelmezik és amit Budapesten igazolási eljárásnak neveznek, annak itt tisztogatási eljárás a neve, aminthogy itt mindenhol Tisztogató Bizottságok működnek és távolítják el posztjukról a nácibérenceket. A tisztogató bizottságok csak az utóbbi hetekben olyan szorgalmasak, amióta az Antonescu-uralmat megbuktató, de a fegyverszüneti egyezményt és az igazi demokratikus belső átalakulást szabotáló kormány helyét Groza Péter valódi népkormánya foglalta el. Nemcsak a közhivatalokban, hanem a testületekben, a magánvállalatoknál, üzemekben és műhelyekben is megvizsgálják mindenkinek a magatartását. Csak az folytathatja munkáját, akinek a múltját a Tisztogató Bizottság, esetleg fellebbezés alapján az Erdélyre nézve Kolozsvárott létesített Legfelsőbb Tisztogató Bizottság igazolta. Nagy érdeklődést keltett most a Hivatásos Újságírók Szakszervezete Tisztogató Bizottságának legutóbbi határozata, amellyel háborús bűnösöknek nyilvánította a soviniszta uszításban részes kolozsvári magyar hírlapírókat. A határozat szerint Zathureczky Gyulát, a kolozsvári Ellenzék volt főszerkesztőjét, Finta Zoltánt, a kolozsvári Keleti Újság szerkesztőjét, Olajos Domokost, a kolozsvári Magyar Újság főszerkesztőjét, Jeney Lászlót, a Keleti Újság felelős szerkesztőjét, Fikker-Abrudbányay Jánost, a Keleti Újság „Miért sirassátok?“ és egyéb uszító cikkeinek szerzőjét, Borbély Andort, a Kolozsvári Estilap szerkesztőjét, továbbá Varga Lászlót és Mihályfi Jenőt, a Keleti Újság munkatársát közismert fasiszta hírlapírói tevékenységük miatt háborús bűnösöknek, soviniszta uszítóknak és a zsidóság tömeges legyilkolásában értelmi szerzőknek nyilvánítja. Az Újságírók Tisztogató Bizottsága a letagadhatatlan hírlapi cikkek alapján hozta meg a háborús bűnösséget megállpító ítéletit, mert — ezt talán ülőn mondani sem kell, — ezek az uszítók kellő időiben elszöktek Erdélyiből. Éppen ezért a Tisztogató Bizottság az ítéletet megküldte a kolozsvári Néprendőrségnek, hogy Alapítsa meg a fasiszta újságírók pontos személyi adatait, letartóztatásuk érdekében bocsásson ki ellenük elfogató parancsot és intézkedjék, hogy Magyarország, valamint a vele szomszédos államok kormányai, illetve rendőrségei Zathureczky Gyula és társai kézrekerítése és kiadatása érdekében mindent kövessenek el. A háborús bűnösök listájára került volt kolozsvári magyar újságírók közül Zathureczky Gyula a múlt év nyarán Budapestre tért vissza és a Magyarország című lapban folytatta uszításait, aminthogy kolozsvári főszerkesztői tevékenységét megelőzően a Függetlenség „legmeggyőződésesebb“ nácibarát vezércikkírója volt. Olajos Domokos kolozsvári szökése után a miniszterelnökség sajtófőnökségének nyomására a Pesti Hírlapnál helyezkedett el. Borbély Andor dicstelen budapesti újságírói múlt és egy zsarolási manőverben való szégyenletes szereplés után lett Kolozsvárott lapszerkesztő, amikor pedig onnan elszökött, Budapesten az összetartásban folytatta gyalázkodásait. Borbély Andor, mint ezt a határozat meghozatala után Kolozsvárott is megtudtuk, Budapesten kézrekerült és rövidesen a Népbíróság előtt felel cselekedeteiért. Szabó Béla Kilenc tejkonyhán élelmezi a csecsemőket a Nemzeti Segély A Németi Segély tejkonyháinak olyan része van, hogy a VI. kerületben már a második tejkonyhát kellett fiásítani. A Sondy-utca 88 alatt létesített emse ilyen tejkonyha már szülőnek bizonyult és ezért most a Dessewffy-utca 41. sz. alatt megnyitottat ii a kerület második tejkonyháját. Létesítésénél tevékeny részt vett a Magyar Kommunista Párt VI. ker. szervezete, a tejkonyha mellett működő orvosi ambulanciáin bemutatja csecsemőjét, akit az orvos megvizsgál és előírja számára az étrendet. A, b, c és d étrend van és a csecsemőket ezek szerint osztályozzák. Olyan gyermek is van, ahol a tejkonyhán napi ötszöri étkezést kap,, ha leromlott szervezete ezt megkívánja. A tejkonyhákhoz a Nemzeti Segély adja az alkalmazottakat, míg az élelmiszert és a tejet, a közellátási kormánybiztos utalja ki. Az önkéntes és a fizetett munkaerőket a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége adja. Az orvosi vizsgálat teljesan díjmentes, miután azonban 1 liter tejért maga a Nemzeti Segély is 6 pengőt fizet, a gyermekek ellátásáért fizetni kell, mindenkor a szülő anyagi viszonyaihoz mérten. VERMENNÉ ROHÁCS ILONA KOZMETIKA VII. Érszabat-körút 56. I. javasoi szépítőkúrák, kitűnő kiséltmények. Arcápolás. REVNE kpepistikus rendelését újból folytatja Budapest, VII. Rákóczi út 8-a. I. 23. 4 Hol működnek a tejkonyhák? A főváros területén eddig kilenc tejkonyhát létesített a Nemzeti Segély. Ezek a kövtkező helyeken vannak: XV. ker. Váczi utca 36, V. ker. Ipoly-utca 24, VI. kerület Szondy-utca 88. és Klevsowffy-uta 41, VII. ker. Rottenber-u. 37/d, IX. ker. Erkel-utca 10, XIII. ker. Szt. Lázló-út 117, Jav. ker. Nagy Lajg ki'.'Sly-útja 108 és Colombus-utca 33. Minden tejkonyhán átlagosan 200 csecsemő és kisgyermek részesül ellátásban. A főváros területén a Nemzeti Segély kb. 1800 csecsemőt lát el A tejkonyhákra 2 éves korig veszik fel a gyermekekét. Az e'észréges csū cs m3 6 h’ranoa Vorá'g napi 2 del. tejet kap, a nagyobb gyermekek pedig tej* rm'k-kn és egyéb élem'szereket kapnak. Min-’en k r'hánk egy gyermek, orv-'s teljesít szolgálatot. Az enyá Mennyit ér ma az anyatej? A tejkonyháknak tanyatejakciójuk is van. Azok az anyák, akd’knek felesleges tejük van, leadják azt az egyes ambulanciákon, hogy olyan gyermekeknek jusson az anya,tej, akiket az anyjuk nem tud tár lálni. Az az anya, aki felesleges anyatejet ad, 1 liter anyatejért cserébe 20 dkg lisztet, 40 dkg burgonyát, 25 dkg hüvelyest, 5 dkg Zsírt és 5 dkg cukrot kap. A tejkonyhákon keresztül a szóc I ciális gondozás kiterjed a csecsemők ruházatának és kelengyéjének pótlására, vagy rendbentartására is. Ezen a téren a lehető ég is még csekélyek és égetőre csak a legferivőbb hiányokét lehet pótolna Feleges hangsúlyozni, hogy szociális szempontból milyen nagy, fontosságúak ezek a tejkonyhák. Csak éppen a társadalom nagyobb aktivitására volna szükség ahhoz, hogy ez a négyen szükséges intézmény olyan mértékben fejlődjék tovább, amint azt a mai helyzet megköveteli. fiabadi átom. Egy csendőrnyomoz érök . Aki valaha összeakadt vele, nem felejti el soha. Betegesen puffadt, szőrtelen arc, apró szemek, ritkás szőke haj, rekedt, éles hang... Juhász Tóni... Ezernyi délvidéki, erdélyi, budapesti munkás és paraszt kínzója és gyilkosa. Csendőrnyomozó. 1041-ben Magyarország végig behódolt a német fasizmusnak. Hitler parancsára a magyar csapatok bevonultak a Délvidékre és ezzel országunk belesodródott a számunkra értelmetlen és féltelen háborúba. A Kommunista Párt felemelte szavát a magyar imperializmus büntette ellen s elvesztett függetlenségünk kivívásáért harcba szólított minden becsületes hazafit. Az uralkodó Horthy—Kállay-klikk aggódva nézte a párt egyre növekvő népszerűségét, a nemesellenes harc mindjobban kiszélesedő frontját és kiadta a parancsot pribékjeinek: a kommunistákat minden eszközzel meg kell semmisíteni. Uraik Intésére a köpök ezrei indultak a párt felkutatására. Hónapok eredménytelen munkája után a csendőrnyomozók munkája sikert hozott , 1942-ben Újpesten kezdődött. Május 1-én röpcédulákat terjesztő munkásokat fogtak el. Juhász Tóni rögtön munkába állt. Alig néhány nap és Rezi Károly „öngyilkos“ lesz a főkapitányságon, de Tóni munkájának megvan az eredménye. Újpestről átterjed a letartóztatás Budapestre. Beviszik a kerületi bizottság tagjait, majd Tóth Mihályt. Juhásznak most nincs nehéz dolga: terjed a lebukás tovább ... Káosz, Fások, Textilepek, Zugló, Boszkárt egymásután jönnek be. Behozzák Rózsa Ferencet, a Szabad Nép szereztőjét. Itt mellé fog Tóni. Rózsa szemébe vágja, hogy kommunista vezető nem tidhat semmiféle támpontot az ellenség pribékjeinek. Tóni minden tudományát összeszedi: előkerül a tormás Zacsó, melyet Rózsa nyakába húz és, fojtogatja őt, hogy belebenje a maró párát. Áldozata eszméletét veszti, De fellocsolja és padra feszíti. A padom addig veri áldozata mellét, nyakát, hasát, heréjét, amíg kinyúlik, mint a har ■ s véres nyál csurog a szája szélén. Tóni oxygéntömlőért cammog, de az már nem használ. Rózsa egész éjjel kiabál: „Elvtársak, ne engedjetek!” „Nem mondok semmit!” „Előre a vörös zászlóval!” és másnap a kórházban meghal. A „módszer” csődöt mondott. Rózsa nem beszélt semmit. Tónit lehordja a főnök Wayand doktor. Mint a megkorbácsolt vadászkutya Indul új vadászlatokra. Dolgozik éjjel-nappal a villanyozógép, a tormareszelő, a gumibot. Az egyik asszonynak hasában veri agyon a gyerekét. Néhány hete a operált sebeket tép fel. Anyákat hoz be és ver véresre, hogy a gyermeke valljon. Az áldozatok vére csurog az Andrássy-laktanyában ... Tóni dolgozik, hogy jóvá tegye hibáját, és végre el is érkezik a nagy nap. Egy ronccsá vert, őrjöngő nő elárulja a párt főtitkárának, Schönherz Zoltánnak tartózkodási helyét. Hat autóval mennek ki Tóniék, géppuskával, golyószókkal és revolverekkel. Schönherzet elfogják és Tóni úgy érzi, hogy elérkezett az ő ideje. Ő, amíg Schönherz kínlódva hörgött gumibotjának ütései alatt, Tóni lelki szemei előtt ott lebegett már a kinevezés, az előléptetés álma. De Juhász Tóni ismét tévedett. Schönherzet beszakított fejjel, betegen kínozzák, de nem vall. Egy szóvalm árul el. A csendőrök háta mögött felemeli láncra vert öklét és biztatja az elvtársakat: „Viselkedjetek úgy, mint szabadságkő ők!” A függetlenségi mozgalmat vezető Kommunista Pártot nem sikerült megsemmisíteni. A Párt sokat veszített, sokat szenvedett, de legyőzhetetlen. Legyőzhetetlen, mert olyan emberei voltak, vannak és lesettek, mint Schönherz, Rózsa és a többiek. Juhász Tóni a rendőrség foglya. Senki rém bántja egy ujjal sem ő pedig ír, beszél. Elárulja apját, bátyját, barátait, menyasznyát, minden ismerősét, csak, hogy Irháját mentse. De nem menekülhet. A Nép frósága ki fogja irtani őt is, társait is és mindazokat, akik bűnösök a deffectív osztályok és a rendőrség politkai osztályának gyilkosságaiban. A demokrácia elég erős, hogy megsemmítve ellőségeit. Schöbert Zoltán, Rózsa Ferenc nyugodjatok tékában. " ürini textiliszövelytisztie VIII. Práter utca 5. üzemét megindította. Harionyafestést, adjusztálást is vállal. HOiTTVS, 1945 4PP.TT.Tq 18. A4uní< id. • r unkasunnep a radio premierjén Nagy tisztogatás az alkalmazottak és az előadók között Megírtuk, hogy május 1-én kezdi meg újra adását a magyar I rádió. Az első műsort a májusi I munkásünnep szellemében állít t tották össze. A munka ünnepe I címén különféle új programot iktatnak a műsorba. Ennek keretében a miniszterelnök, továbbá az öt demokratikus párt és a Szakszervezeti Tanács egyegy képviselője szól a magyar munkássághoz. A magyar rádió először megafonokon szólal meg, mivel a leadást most még csak egy kisteljesítményű adón lehet sugározni. De rövidesen különféle közvetítő megoldásokkal lehetővé válik, hogy az ország egész területén hangszórók továbbítsák a rádió műsorát. Körülbelül 2000 községben szerelnek fel megafonos állomásokat erősítő berendezéseket. De már elkészült annak az egyszerű típusrészünknek az első példánya is, amely — ha beválik és elég olcsón előállítható — széles körök számára biztosítja majd a budapesti műsor hallgatását. Egyébként — mint értesülünk — a magyar rádió vezetőségének már vannak tervei a távolabbi jövőre is. Két egyenlő értékű, nagyteljesítményű adóállomás építését tervezik. Az első a munkás- és parasztrétegek nevelésének szolgálatában működnék, a másik feladata lennea szórakoztatás és a külföld tájékoztatása. Mindkettő egyformán sugározná az időszerű híreket. A műszalki kérdések megoldásán kívül megindult a nagy tisztogatás is a magyar rádiónál. A 300 főnyi alkalmazott gárdának körülbelül egyharmadát azonnali hatállyal felfüggesztették. Az alkalmazottak és eltartók végleges igazoltatására most kerül sor. Nem lehet a reakció fedezéke az egyetemi autonómia Mi folyik a Bonctani Intézetben A napokban ellátogattunk az Egyetemi Orvostani Bonctani Intézetbe. Az intézetnek esztendőkön át a szélsőjobboldal magatartásáról hírhedt Orsós Ferenc professzor volt az igazgatója. Orsós, minekuána írásban értesítette Ratkóczy Nándor dr. egyetemi tanárt, az egyetemi berendezések kiszállításának vezetőjét, hogy az intézet értékei becsomagolva várják a Németországba való szállítást. 1944 november 22 én hasonló felfogású alkalmazottainak társaságában elhagyta az országot. Távozása után dr. Bochkor Ádám, az intézetnek volt adjunktusa lett az intézet vezetője. Bochkor főorvos úr, noha Pesten volt lakása és az intézetben is lakhatott volna, az ostrom napjaira Budára költözött, hogy miért volt olyan sürgős, azt most ne firtassuk. Aki a helyén maradt... A lényeg az, hogy dr. Bochkor után az árván hagyott intézet vezetése Tamáska Lóránt dr.-ra, mint a tanszemélyzet rangidős tagjára hárult, ő becsületesen helyén is maradt Megmentette az intézetet a nyilasok fosztogatásaitól, átvészeltette az ostrom viharán és az ostrom után önfeláldozóan testi munkától sem riadva vissza, helyrehozatta és üzembe helyezte az intézetet. Ezután a dékáni hivatal Tamáska Lóránt dr.-t bízta meg az intézet ideiglenes vezetésével. A megbízás megerősítését, nyilván az intézet bűnügyi vonatkozásainak jelentőségére való tekintettel, Sólyom főkapitány is kérte a Nemzeti Bizottságtól. Ekkor azonban történt valami. A jobboldali érzelmeiről ismert Matolay György dr. egyetemi tanár, a sebészeti klinika igazgatója mint telepfelügyelő beköltözött az orvostani intézetbe, Orsós kartársa tízszobás lakásába. Tamáska fotografáló és irodahelyiségét lefoglalta altisztjei számára, noha a tízszobás lakásában három szobát üresen hagyott. Azonkívül Tamáska tiltakozása ellenére az intézet bútoraival egészítette ki saját berendezését. Rövidesen Bochkor főorvos is újra felbukkant az intézetben. Matolay és Bochkor találkozása azzal a nem is olyan meglepő fejleménnyel járt, hogy a Klinikai Bizottság visszavonta Tamáska megbízását és Bochkorra ruházta át. Arra a Bochkorra, aki a válságos napokban esetben,’',óvta az intézetet. A Klinikai Bizottság határozatát pedig az a Ratkóczy írta alá, akinek Orsós professzor azt jelentette, hogy készen áll a németországi utazásra Aki az élre került. Bochkor Ádám dr. különben 1935-ig működött az intézetben, mint fizetéses adjunktus, kiválása után címzetes adjunktus és OTI-főorvos lett és csak a törvénytelen nyilas érában került az intézet élére. Minden jogcímet nélkülözve hogyan lehetett most újra ennek a fontos intézetnek a vezetője és miért szorult háttérbe Tamáska Lóránt dr., akinek a jogalapon kívül, az intézet megőrzésében és átmentésében érdemei vannak és nagyfontosságú munkát végez a nyilas rémtettek felkutatására alakult bizottság mellett . Mi jogon intézkedik és rendezkedik Matolay professzor a hatáskörébe nem tartozó intézetben és ezáltal miért akadályozza annak zavartalan működését? És végül, nem szemetszúró-e az a körülmény, hogy mindezt az a Ratkóczy professzor szentesíti, aki a nyilas hazaárulás napjaiban az egyetemi berendezések kiszállításának volt a vezetője. Nagy átalakulásunkban az egyetemi autonómia érintetlen maradt. De az egyetemi autonómia nem szolgálhat fedezékül a demokratikus megújhodás elől. Sajnos, egyetemeink éppen az autonómia védelme alatt, a reakciós gondolat melegágyai voltak. Az egyetemeknek, mint a szellemi nevelés végvárának, a magyar demokrácia ügyét kell szolgálniok. F. B. K. Szemüveg 1-1 i • aviti.ua T R O ff* P Erzsébet krt 13. Rákóczi út 84 Üzemeinkből, raktárainkból és egyéb készlethelyeinkről elhordtát sötöshordozvat, szódásüvegeket, söröspalacktákat, ládákat és egyéb anyagjainkat és felszereléseinkeit három nap alatt hozza vissza mindenki, akinek ily felszereléseikbirtokában vannak, mert azokat, akiknél a mi cégjegyzésünket hordó ilyen felszerelések találtatnak (természetesen sikkor is, ha ezeket a cégjelzéseinket erővel olvashatatlanná tettét, vagy megsenmisített iffkc), bíróság elé állítjuk, akár vétel, akár csere útján jutott ek 1*a cik birtokába A bíróság elé állítjuk azokat is, akik a mii cégünket viselő és eltulajdonított tartályokban gyártmányaikat esetleg forgalomba kívánják hozni. Fővárosi Serfőző üzemi Bizottsága. 1 É.