Szabadság, 1945. július-szeptember (1. évfolyam, 134-208. szám)
1945-07-01 / 134. szám
VA MBNAP, 1945 -TTT PS I. — Szaiadseuki rő Ernő és Kossa István felszólalása a Magyar Kommunista Párt szolnoki nagygyűlésén Péter és Pál napján zuhogó esőben folyt le a Magyar Kommunista Párt nagygyűlése a szolnoki váosháza előtti téren. A többezerényi tömeg előtt elsőnek Gerő Ernő kereskedelemügyi miniszter imertette a vasút és posta újjáépítésében eddig elért eredményeket. — Meg kell mondani — mondotta Gerö miniszter —, hogy azlső hónapban, júniusban, a vasúti műhelyek az előre meghatározott mozdony- és vagonépítési tervet nemcsak keresztülvitték, hanem aegtöbb esetben még túl is haladók. Sajnos, a magánipar ezen a éven messze elmaradt a vasúti műhelyek mögött. Azt hiszem,emcsak azért maradtak el, mert ezeknek az üzemeknek nincs meg kellő gyakorlatuk a munkában, hanem bizonyára azért is, mert gyes vállalkozók és igazgató urak nem lelkesednek különösképpen azrszág újjáépítéséért. Ezen a helyzeten változtatni kell és változatni is fogunk. Ha szükség lesz rá, a vállalkozók és igazgató urak ere fölött a magánipar munkáihoz fordulunk, az üzemi bizottságokhoz és feltárjuk előttük ahelyzetet. Semmi ok nem lehet arra, hogy ezek az üzemek a helyreállítási munkában elmaradanak a vasúti műhelyek mögött. Gerő Ernő ezután a posta kérdéséről, majd a földreformról beszélt. A földreform még nincs befejezve — mondotta —„ meg kell szabadítani a parasztot a hírhedt Ifurosek-terv béklyóitól. Felléptünk minden olyan kísérlet ellen, hogy ez a terv megfejelt formában életbe lépjen és elvegye a paraszttól, amit termelt. Mezőgazdasági gépekkel is el kell látni az új birtokosokat. Meg kell indítani az építőipart, hogy őszre mindenki biztos fedél alatt legyen. A MÉP újjáépítési program, jó visszhangra talált az egész országban. Nincs senki, aki nyíltan szembehelyezkednék vele. Nem mindenki ért azonban ezzel egyet. A háború bűnösei számítanak arra, hogy nem tudunk megbirkózni az újjáépítés feladataival és várják a pillanatot, hogy ismét rátegyék a jármot a dolgozó nép nyakára. — Nem arról van szó — hangsúlyozta Gerő Ernő —, hogy apró, kisembereket fogjunk össze, mint a bajok okozóit és a nagyokat futni engedjük. Bűnhődjenek azok, akik az ország szerencsétlenséget okozták, az értelmi szerzők, akik belevitték az országot ebbe a bűnös állapotba, s akik éveken keresztül benne tartották és akik, mikor már a vak is látta, hogy elveszett a háború, még tovább folytatták. Állítsák végre Népbíróság elé az igazi bűnösöket* — Az újjáépítésnek azonban más előfeltételei is vannak. A dolgozóktól több munkát, nagyobb munkafegyelmet kérünk, de ugyanakkor követeljük, hogy azok, akiknek döntő szerepük van az újjáépítésben, megfelelő ellátásban részesüljenek. Felszólítottuk az összes pártokat, hogy közösen dolgozzanak az újjáépítésért. Még szorosabbra kell kovácsolni a két munkáspárt harci egységét, mert e nélkül nincs nemzeti függetlenségi front és újjáépítés. Megingathatatlanná kell tenni a munkásosztály szövetségét a frasztsággal, erősíteni kell a demokratikus erők szoros összefüggését, mert a reakció mozog, arcátlankodik. Vannak, akiknek nincs más dolguk, mint a rendőrséget támadni. A rendőrségnek meg vannak a maga hibái, de azok az urak, akiknek egy szavuk sincs a Dunántúl egyes helyein feltűnő csendőrök ellen, csak ,a rendőrséget kritizálják. Ezt pedig csak becsületes demokratáknak szabad és nem a népellenségeknek. Végezni kell a dunántúli reakcióval, a MKP kész arra, hogy leszámoljon vele. Nem azért szenvedett a nép éveken keresztül, nem azért hozta meg a szabadságot a Vörös Hadsereg, hogy most a hátsó ajtón besurrani engedjük a reakciót. Gerő Ernő kereskedelmi miniszter zúgó tapssal fogadott beszéde után Kossa István, a Szakszervezeti Tanács főtitkára beszélt a szakszervezetek szerepéről és arról a munkáról, amelyet a szakszervezetek a felszabadulás óta folytattak. Ezután az üzemi bizottságok feladatairól szólott. Az üzemi bizottságoknak nem feladata elvenni a tőkésektől az üzemet. A bizottságokba bekerült alkalmatlan elemeket ki kell cserélni. A közönség lelkes tüntetése közepette jelentette be Kossa, hogy rövidesen életbe lép a szakszervezetek kötelező munkaközvetítéséről'' szóló rendelet. A nagygyűlés után a vasutasok a szolnoki színházba vonultak, ahol ismét felszólalt a kereskedelemügyi miniszter. A vasútnak az újjáépítésben elfoglalt különleges szerepéről és a vasutasok feladatiról beszélt. Szociális szempontok érvényesülnek az üzlethelyiségek bérbeadásánál A székesfőváros polgármestere a maga számára biztosította az üzlethelyiségek bérbeadásának a jogát s úgy intézkedett, hogy elsősorban azok tarthatnak számot őrlőül való kijelölésre, akik jelenős tatarozási költséget vállalnak magukra, vagy akik megfelelő összegű megváltási díj fizetésére kötelezik magukat a székesfővárosi házak újjáépítési céljaira. A kiadott rendelet nem köti a polgármestert az anyagilag legelőnyösebb ajánlat elfogadásához, hanem lehetővé teszi a bérlők kijelölésénél valamennyi közérdekű szempont figyelembevételét. Ennek megfelelően a bérlők kiválasztásánál elsősorban a szociális szempontok érvényesülnek, az ugyancsak közérdekű — újjáépítési — célokra történő megváltási díj pedig csak ott jön figyelembe, ahol szociális szempontok nemjátszanak szerepet. Miért lassú az újjáépítés? Fischer József, a KözmunkaFinális elnöke a napokban rádióelőadást tartott az új Budapestről. Szép álmokat szövögetett s elmondta, milyennek kell lenni fővárosunknak 20—30 év múlva. Az előadásnak sajtóvisszhangja is lett sgy gondoltuk, az ügy érdekét szoldtjuk, ha az egyik legilletékesebb ■ érvét, a MÉMOSz vezetőségét felkeressük s ott érdeklődünk az újjáépítés jelenlegi állása felől. Az irodában Bérczy Márton, a központi vezetőség tagja fogad bennünket. — Miért lassú az újjáépítés menete? — tesszük fel az első kérdést. — Sokat, beszélünk, keveset csekszünk — mondja rövid gondolkodás után. — Ez az általános «■. megállapítás nagyban vonatkozik az újjáépítési és helyreállítási mun. ;;ák végrehajtására is. Nagyon sokan vannak, akik nagy lendülettel, de kevés hozzáértéssel iramodnak neki az újjápítés fontos és nagy körültekintést igénylő munkájának, így munkájuk természetesen nem jár kellő eredménnyel. — Miben látja a legfőbb hibát? — A legfőbb hibát abban látom, hogy nincs munkatervünk. Nem állapították meg az elvégzendő fontos munkák sorrendjét sem. Eddig még nem hoztak megfelelő rendelkezést arra vonatkozólagsem, hogy a meglévő összes építőpari anyag, a szükséges szállítóeszköz és munkaerő elsősorban a legfontosabb közérdekű munkálatokhoz legyen felhasználható. Ha ezek a megfelelő intézkedések idejekorán napvilágot látnak, akkor nem fordulhatott volna elő, hogy a szórakozóhelyek és magánvillák egész sora előbb kerüljön használható állapotba, mint a közegészségügyi intézmények, a hidak, vasutak, az állami közigazgatási épületek és egyéb igen nagy fontossággal bíró közérdekű munkák. — Az előbb említett hiba megszüntetésére volna valami indítványa ?— Igen — mondja s a határozott válaszon érezhető, hogy nem egyszer foglalkozott már ezzel a gondolattal. — Mégpedig? Munkatervet .— Először is nem 20—30 éves munkatervet kell összeállítani, hanem sokkal rövidebbet. Aki sokat markol, keveset fog, tartja a régi közmondás. Hogy mi lesz 30 év múlva? Arról még lesz időnk tanakodni. De hogy mit kell cselekednünk holnap, arról már holnapután hiába tárgyalunk. Tehát sürgősen fel kell állítani az újjáépítés fontos menetrendjét a legközelebbi időszakra beállítható összes erőnk és az akadályok figyelembevételével. Az újjáépítés érdeke az állami gépezet zavartalan menetének biztosítása, a közegészségügy és általában a fontos közérdek felette áll minden egyébnek, így gondolom, ha a különböző anyagokkal és felszerelésekkel rendelkező magánszemélyek és vállalatok nem a köz érdekének megfelelően használják fel azokat, akkor az állam vegye igénybe. Azok az anyagos felszerelések, melyek a háborús pusztítások után bárkinek birtokában maradtak, véleményem szerint nemzeti vagyont képeznek. Jogában áll tehát a nemzetnek ezeket az anyagokat ott felhasználni, ahol az éppen nemzeti érdekből a legfontosabb. — Van egyéb baj is? — Igen. A másik nagy baj ugyanis az, hogy túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítunk az elavult reakciós jogszabályok betartásának. Sok egészséges kezdeményezés hiúsul meg azon, hogy a régi jogszabályok alkalmazását és végrehajtását az illetékesek fontosabbnak tartják, mint az újjáépítés előbbrevitelét. Sok esetben előfordul, hogy elhagyott, gazdátlan üzemeket a szakmunkásság a felszerelések rendbehozatala után működésbe akar helyezni és az újjáépítés szolgálatába állítani. De nem teheti, mert a jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy ipargyakorlást csak megfelelő iparjoggal rendelkező egyének folytathatnak. Nem az a fontos tehát, hogy ki mit tud, milyen értékes munkateljesíménnyel járul hozzá az újjáépítéshez, hanem az, hogy van-e arra a régi törvények szerint joga, hogy ténylegesen dolgozhasson. A régi jogszabályok elzárják az utat Miközben beszél, lassan, egészen előregörnyed a széken. Hangja is mindinkább Indulatos lesz. Megértjük, most már nem általánosságban beszél, hanem közvetlenül a saját problémáikat tárja fel. A MÉMOSz például épíőipari munkás-átképző tanfolyamokat állít fel. A tetőfedők átképzése már meg is kezdődött. De amikor a tanulókat az alapismeretek elsajátítása után, gyakorlati továbbképzésben akartuk részesíteni, — ezáltal már részben produktív munkát is végeztek volna — akkor elénk meredt a jogszabály. A tetőfedés végzése iparjogosítványhoz kötött ipar. Azt pedig csak iparos végezheti. A MÉMOSz tanfolyama, mint olyan, nem fedheti be a tetőt, még tanulás formájában sem. László Gyula Szenta Iván park 10. 20111. július 1-én újjáalakítva 111 6 11 1111% Luganú Kávéház Kárpáti Endre, suzy Marian Zongoránál: énekel Kitűnő konyha, vacsorák, italok. — o Hogyan igazolják a magánalkalmazottakat? Néhány napon belül rendelet jelenik meg a magánalkalmazottak igazolásáról. A rendelet értelmében, amelyet a minisztertanács már letárgyalt és elfogadott, igazoló eljárás alá tartoznak azok a magánalkalmazottak, kiket a munkaadó tisztviselői munkakörben foglalkoztat. Az igazoló eljárásra — bizonyos eltérésekkel — a közalkalmazottak igazolására vonatkozó rendelet szabályai az irányadók. Magánalkalmazottak nyugdíjazását igazolási eljárás során csak akkor lehet elrendelni, ha a vállalatnak elismert vállalati nyugdíjpénztára van. A rendelet arról is intézkedik, hogy akit állásvesztésre ítéltek, az közhivatalba, vagy a magánalkalmazás körében ugyanannál a vállalatnál nem alkalmazható, más vállalatnál nem kaphat vezető állást és nem kaphat közmegbizatást sem. Szabályozza a rendelet a már lefolytatott magánalkalmazotti igazolóeljárások kérdését is. A fellebbezési okokat a rendelet hatálybalépésétől számított 15 nap alatt akkor is lehet érvényesíteni, ha korábban az alkalmazot nem élt fellebbezéssel. Érdekes intézkedése a rendeletnek, hogy az, aki valamely vállalat alkalmazottjának igazolásakor a határozathozatalban — akár az igazolóbizottság, akár a Népbíróság tagjaként — résztvett, ugyanahhoz a vállalatihoz abban az évben és a következő két évben alkalmazottként fel nem vehető, kivéve, ha az őt kiküldő párt, illetőleg a Szakszervezeti Tanács ehhez közérdekből hozzájárul. Kriptalaktó banditák kerültek rendőrkézre Az utóbbi hetekben egyre több panasz érkezett a kerületi kapitányságokra, amelyek utcai támadásokról, fosztogatásokról számoltak be. A külső városnegyedekben valóságos útonálló bandák veszélyeztették a közbiztonságot, ami annál könnyebben sikerül, mert a közvilágítás a főváros területén még igen hiányos. Bizalmas bejelentések érkeztek a főkapitányságra, amelyek beszámoltak arról, hogy a Kerepesi-temető az alvilág búvóhelye lett az utóbi hetekben. A temető kriptáiba vették be magukat a bandták és az elhagyott temetőben valóságos bandita kaszárnyákat rendeztek be a békés halottak társaságában. A nagy mauzóleumok, a régi családi kripták márvány üregeiben rejtőzködtek el a külvárosok lézengői. Anynyira elfajult a helyzet, hogy a Kerepesi-temetőbe és környékére már a kora délutáni órákban sem, merészkedtek a járókelők. A Fiumei út környékén arról beszéltek, hogy a kriptalakó banditák, útonállók még fegyverrel is rendelkeznek és a temető sírjait emiatt alig merte már felkeresni a közönség. A főkapitányságra konkrét adatok futottak be a sírboltokban rejtőzködő alvilágról. A péntekre virradó éjszaka a budapesti rendőrség főparancsnoksága a hajnali órákban hatalmas készültséggel indult neki a temető átfésülésére. Többszáz rendőr fogta körül a Kerepesi-temetőt és előre megállapított „haditerv“ szerint kutatták át a kriptákat. A gyűrűből senki sem menekülhetett. A razziának meg is volt az eredménye, ha nem is kerültek elő a kriptákból a mende-mondák szerint feltételezett, állig felfegyverzett betörő hadseregek és útonálló különítmények. Az információ azonban mégis igaznak bizonyult és ötvennkét embert fogtak el, akik valóban az elhagyott sir. boltokban rendezkedtek be. Az elfogottak nagy része azzal védekezett, hogy kibombázott, hajléktalan és azért húzódtak meg a kriptákban A kriptákból azonban sok minden más is előkerült,mint a kriptalakáshoz szükséges kellékek. A néhány fazékon, rongymatracon kívül nyilván lopásokból eszármazó, értékes holmikat is találtak a temetőben. Az elfogott temető lakók védekezését a rendőrség nem fogadta el. Valamennyit bekísérték és ügyükben folyik most a vizsgálat. Valószínűleg jól szervezett alvilági banditáig kerültek hurokra és a razzia most helyreállítja a Fiumei-út környékének közbiztonságát. Szombaton zárva maradt a pénzügyminisztérium, mert a tisztviselők vasutat építettek A vasútépítés nagy munkájába mind többen akarnak önként résztvenni. Gerő Ernő kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter felhívása örvendetesen nagy visszhangot keltett, a testi és a szellemi munkások tömegei fordulnak arccal a vasút felé. A minisztériumok alkalmazottai, akik az országos ügyvezetés munkáját végzik, szintén nem akarnak kimaradni a közös fizikai erőfeszítésből. A Közalkalmazottak Szabad Szakszervezete megkezdte az egyes minisztériumok rohammunkájának megszervezését. A pénzügyi alcsoport tagjai bizonyultak legfürgébbeknek: a pénzügyminisztérium és az egyéb fővárosi pénzügyi hivatalok 1300 alkalmazottja — miután a pénteki ünnepnapon már előre pótolta a szombati hivatali munkát — szombaton reggel kivonult a ferencvárosi rendezőpályaudvarra, hogy egy napig a vasút újjáépítésének szentelje erejét. A lelkes rohammunkások valósággal ellepték a ferencvárosi személypályaudvart, a sűtőházat és a nagy gurító dombot. A nők a rommá bombázott épületek tégláit tisztították és hordták szabályos lakásokba. A férfiak síneket cseréltek, szenet és salakot lapátoltak, pályarészeket tisztítottak. Egy csoport még a kőbányai alsópályaudvarra is kivonult az egyik használhatatlan pályaszakasz kijavítására. Miniszteri osztályfőnökök dolgoztak együtt a többiekkel, sőt államtitkárral is találkoztunk a színlapátolók között. Érdemes külön feljegyezni, hogy ebben az önkéntes rohammunkában részt vettek azok is, akik egyébként a közmunka alól mentesítve vannak. Ezen a napon nem használták ki a felmentésüket. A pénzügyi közalkalmazottak után, értesülésünk szerint, az iparügyi minisztérium vállalkozik önkéntes rohammunkára. De akad munka bőven a többiek számára is, éppen ezért a szakszervezet rendszeresíteni kívánja ezt az önkéntes munkavállalást, természetesen oly módon, hogy ez semmiféle fennakadást ne okozzon a minisztériumok rendes munkájában. A közalkalmazottak ettől függetlenül megfizetik a közmunkaváltságot a KEK DUNA GRILL hütött helyiségében, Vill., józsef-körút 3T—39., július hlSl DfllMI! BLANCHE előadómüvésznő CfifÜS OflCI Mezei Jutks, Katona Brigitta, Meggyes Magda, Kisfalvi and HIS MELODIANS Délután TAHC Este