Szabadság, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 145-220. szám)
1946-08-20 / 186. szám
’ gEft P. 194S AUGITSZUS ?0' A SZABADSÁG-HIDAT is Hízesrerendelte BUDAPESTNEK A felszabadulás után, amikor a demokratikus Magyarország vezetői számonvették a fasiszta nép szószomorú örökségét, nyilvánvalóvá vált, hogy a közlekedési hálózat helyreállítása nélkül nem lehet az országot megmenteni. Csak használható vasútvonalakkal, a folyókon átívelő hidakkal, az országrészek új egybekapcsolásával lehet a nemzetet abból a sírból kiemelni, amelybe a fasiszták és nyilas bérenceik fektették. Az országotkormányzó pártok közül a Magyar Kommunista Pártnak jutott a feladat, hogy az ország béna közlekedési úthálózatában a vérkeringést újra megindítsa. A roppant feladatok elvégzésére a párt Gerő Ernőt jelölte ki, aki 1945 májusában foglalta el munkahelyét a közlekedési minisztériumban. Az azóta eltelt ötnegyed év alatt bebizonyosodott, hogy az ország bizalma a legméltóbb embert állította erre a helyre. Ma, augusztus 20-án, amikor Budapest első villamos közlekedésre megépített, végleges nagy hídját avatja az ország, nyugodtan elmondhatjuk: Gerő Ernő miniszter megoldotta a legnehezebb feladata- Többezer darab gyárilag javított fehérnemű: Borbély törülköző 1.60 Nasz alsónadrág 3.30 Úszónadrág . . 3.31 Iilléta-Mó. . ■ 3.85 alsónadrág, Stu 3.89 Orvosi köpeny 15.94 Mennyiség korlátozását fenntartjuk Postán utánvéttel szállítónk HERCZEG G.FODOR Ludagost, VII., Incoli-iíl 24 kat üzembiztos közlekedést teremtett a lerombolt vasúti hálózat helyén, ezenkívül alig egy esztendő alatt immár a negyedik nagy hidat iktatja be az ország egymástól elszakított részeit összekötő úthálózatba. Az ország dolgozó népe nem hiába nevezte el Gerő Ernőt hídépítő miniszternek. A gyász, rom és pusztulás helyén a fővárosi Dunarészen elsőnek a Kossuth-hídat teremtette meg. A magyar dolgozókkal összeforrva, alig néhány hónapos megfeszített munkával egy új híd íveit feszítette ki az addig csak ideiglenes hajóhídakkal összekötött és a téli jégzajlás idején két részre szakított város, Pest és Buda között. Hidat épített, amely büszkén hirdette a magyar élniakurást, a szebb és jobb magyar jövőt. Hidat épített Gerő miniszter a Tiszán is. Új emberek, új munkastílusával megteremtette a május 19-én felavatott végleges jellegű szolnoki közúti hidat, amely az ország távoleső részeit, a Dunántúlt és a Tisztántúlt kötötte össze egymással. Az ország első napszámosai, a hídépítők nagy családja élén Gerő miniszterrel, rövid idő múlva, június 29-én Tiszafüreden az első állandó jellegű, teljesen jégbiztos vasúti hidat is átadták a forgalomnak. A hidak újjászületésének az ország újjászületésével összeforró szimbólumaként most Gerő Ernő legszebb alkotását, a roncsaiból feltámasztott Szabadság-hidat avatja az ország. Hidat, amelyet 101,5 január 16-án délután 11, óra 12 perckor a Duna jeges medrébe robbantott az emberi gonoszság és amelyet alig nyolc hónapi megfeszített munka után a régi formájában és szépségében adnak át a főváros és az ország közönségének, és száz kis és nagy gátló körülmény jelentkezett munka közben- Nem volt vas, nem volt szén, nem volt munkaerő, nem voltak szállítóeszközök — Gerő Ernő erős akarata előteremtette, elővarázsolta, előparancsolta Mérnököknek és munkásoknak pontosan be kellett tartani a naptári tervet. Az értelmiségi dolgozók, akik a munka tervezőit, irányítóit adták és a fizikai dolgozók, akik a Dunából kiemelt roncsokból új íveket formáltak a víz fölött, vállvetve forrtak össze a közös feladatban. A Szabadság-híd munkamenete Az 1894 őszén megkezdett és 1896- ban, az ezredéves ünnepség alkalmából felavatott Ferenc József-híd majdnem ötven évig kötötte össze Pestet és Budát. A 175 méter hoszszú középső részből 140 métert a Duna mélyébe taszította a barbárság s csak a pesti oldal pilléréig terjedő rész maradt sértetlenül. A felszabadító Vörös Hadsereg rövid idővel a bevonulás után megállapította, hogy a híd hadicélokra még alkalmas, öt uszályhajóra fahidat építettek, ezt beúsztatták a hiányzó középső rész pótlására és két hónappal a borzalmas pusztítás után a főváros közönsége is átkelhetett a ,,megtalpalt” hídon. Közben a közlekedési minisztérium szakemberei és a Debrecenből Pestre költözött kormány egyöntetűen elhatározták: az első állandó Dunahíd a Ferenc József-hídból újjáépített Szabadság, híd lesz-" Megkezdődtek a munkálatok. A legnagyobb nehézség a Dunába zuhant 2100 tonna vasszerkezet anyagának pótlása volt. Ennek nagyrészét az Erzsébet híd és a Boráros téri híd megmaradt vasszerkezetéből nyerték, a többit az ózdi és diósgyőri vasgyárak állították elő. Az új vasszerkezetek elkészítésére a félig romokban heverő MÁVAG mellett a Ganzot és több kisebb vasszerkezeti gyárat is bekapcsoltak a munkába. A csonka, megtalpalt hídból 1916 január 10-én a hirtelen jelentkező jégzajlás kivitte az uszályokon nyugvó középső részt. Ekkor kezdték meg a budai parti rész felemelésének előmunkálatait és április 19-én megindult az emelés, amely ezt a kitűzött tízsizennégy nap hehelyett öt nap alatt fejeztek be. E műszakilag nagy teljesítmény után kezdődött meg a hídszerelés, az első új vasszerkezetek befüggesztésének nagy munkája. Az utolsó napok rohama... A középrészek beemelése után új munkásseregek lepték el a hidat. Alig egy hónap volt hátra az avatásig s amíg azelőtt öt,hatszáz ember dolgozott a különböző részeken, most egyszerre 1200 főre emelkedett a munkáslétszám. A munkástömegek a legpontosabb beosztással folytatták sokfelé szétágazó és fontos munkájukat. A híd eredetileg fakockákkal volt burkolva, most csak a villamossínek közé jutott fakocka. A sínek és gyalogjárók között kis kockakőburkolatot kapott a híd. A gyalogjárókat aszfalttal öntötték ki. Az utolsó hónapban rohammunkával dolgoztak a Víz-, Gáz-, Elektromosművek és a Posta emberei is: kábeleket, csöveket, csatornákat helyeztek el a hídszerkezetek köözött. És munkához láttak a Beszkart dolgozói is, akik villamossíneket fektettek le a hídra és kifeszítették a szükséges felsővezetéket. Valóság lett az álom: Pest és Buda között az 101,1, karácsonyán megszakadt villamosösszeköttetés újból megindult. Szombaton, augusztus 17-én délután gördültek fel az első sárga villamoskocsik a hídra, vas napján délelőtt fél 11 órakor a köztársasági elnök jelenlétében a Fővám téren kezdődik a hídavató ünnepség. A hídépítő munkásoknak, a hídépítő mérnököknek és Széchy Károly miniszteri tanácsosnak beszéde után Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter mond ünnepi beszédet. Utána Kővágó József polgármester beszél, majd Major Tamás és Gobbi Hilda szavalatai következnek. Este a Nemzeti Színház díszelőadást tart, amelyre meghívják a hídépítő mérnököket és munkásokat. Az első villamosok augusztus 21-én reggel indulnak az új hídon keresztül. Délután már állt a Kossuth-híd GERŐ ERNŐ Nyár elejére befejezték a szolnokd Tisza-hidat Nyár végén megnyílt a Szabadság-híd Aki előtt nincs akadály — A legfontosabb feladat az, hogy helyesen szervezzük meg a munkát — mondotta Gerő Ernő, minisztersége első napján munkatársainak. — Pontos naptári tervet kell készítenünk, napról napra, hétről hétre elő kell írnunk az újjáépítés feladatait és azt napról-napra s hétről hétre ellenőriznünk kell. Mindehhez meg kell szerveznünk a megfelelő apparátust, amely le tudja győzni a roppant nehézségeket. 1945 tavaszán mondotta ezt és sokan voltak, akik akkor kétkedve fogadták szavait. Amikor Gerő Ernő kijelentette, hogy 1941 őszén állni kell az újjáépített Szabadságradnak, senki sem akarta elhinni, hogy a terv megvalósulhat. Amikor a felrobbantott híd roncsainál megjelentek az első munkáscsapatok, amikor a mérnökök először léptek a híd megmaradt járdáira, senki sem hitt abban, hogy 1946 őszén ismét villamossal lehet átjárni Pestről Budára. Gerő Ernő azonban tudta, hogy a terv sikerülni fog. Éltető szelleme volt a munkának. Új emberekkel, új munkastílussal mutatta meg, mire képes a demokratikus építő Magyarország, Száz sszabadság iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin A Szaladsfy telefonszéma* 188 382, 188 378 llll!lllllllllllllllllllilllUIIIIIIIIIIII!(lll!liilllllllll!tllH!ll sárnap pedig megtartották az újjáépített híd teherpróbáját. Huszonkét, szénnel megrakott vasúti teherkocsi, sok géperejű járműt és útihengert helyeztek el egyidőben a híd közepén, hogy meggyőződjenek róla: a magyar dolgozók, a hídépítők nemcsak hősies, de jó munkát is végeztek. Gerti Ernő hídépítő miniszter célkitűzése valóra vált: a Szabadság, híd elkészült. Immár ország-világ használhatja. Vaád Ferenc¥ Auguszus 20-án, Szent István Halálra ítéltek Belgrádban nyolc terroristát A belgrádi hadbíróság — mint a Tarjug jelenti — most hirdetett ítéletet Todorovics Ljubomirnak, Nedics volt propagandafőnökének és bűntársainak bűnperében. A vádirat szerint a vádlottak a felszabadulás után terrorista szervezetet alakítottak és az volt a szándékuk, hogy vezető személyiségek ellen irányuló merényletekkel, vasút- és hídrobbantásokkal, valamint gyárak levegőberöpítésével zavart keltenek és aláássák az ország gazdasági életét. A bíróság Todorovicsot és hét bűntársát halálra ítélte, a többit pedig súlyos fegyházbüntetéssel sújtotta. Schmoll-Pasta I. . . . , , « Ft 2.— Schmoll — Vesta-pasta I. , » e Ft 1.50 Schmoll-Creme tubusban .. . • Ft 1.30 Ne fizessen többet! Vigyázzon a forint értékére !