Szabadság, 1900. április (27. évfolyam, 76-99. szám)
1900-04-01 / 76. szám
e gye ügyében. Egyik alapítója volt e megye gazdasági egyesületének. Wenkheim Béla báró belügyminisztersége alatt Sopron vármegye főispánjává, majd pedig Beust külügyminiszter korában udvari tanácsossá nevezték ki a külügyminisztériumban. Végül József főherczeg honvédfőparancsnokká történt kineveztetésével hozzá került mint főudvarmester. Uradalma egyik mintagazdasága a megyéjének ; vadasa hires, fáczánvadászatai nevezetesek. Nyáron át Reichenauban tartózkodik A főrendiháznak zászlósúri minőségén kívül a czenzus alapján is tagja s mint ilyent a pénügyi bizottságba beválasztottak. 1857-ben kamarási, 1868 ban valóságos belső titkosi tanácsosi méltóságot nyert. Az első osztályú vaskorona-rend és több idegen rendjel tulajdonosa. A Magyar Agrár-Banknak megalapítása óta elnöke. Mindig erős magyar érzelmű, szilárd liberális elvű volt a politikában, törhetetlen követője Deák Ferencz hagyományainak. A kötelező polgári házasság főrendiházi tárgyalása alkalmával nemcsak a javaslat mellett szavazott, de egyik legerősebb oszlopa volt a főrendiház liberális táborának. Eszterházy herczeg: — államtitkár: Említettük, hogy tervbe van a király személye körüli minisztérium államtitkári állásának betöltése is, amely állás gróf Széchenyi Manónak miniszterré történt kinevezése óta üresedésben van. A jelöltekre vonatkozó számos kombináczió közül legvalószínűbbnek tartják azt, hogy Eszterházy Miklós herczeg lesz az uj államtitkár. A herczeg nemrég vette át családjának nagy uradalmait atyja, Eszterházy Pál herczeg halála után. Nemrég házasodott meg s most 80 éves. Budapesti levél. Irta: Gróf Vay Sándor. Böjt vagyon és eshetik némely szó a papokról. Egyik legnevezetesebb nagybőjti szónok volt Ábrahám a Santa Clara. Ez a badeni nagyherczegségben született barát nemcsak kiváló szónok, de igazi humorista is volt a szószéken. Egy alkalommal beleszőtte prédikácziójába, miért van olyan kevés spanyol szent. „Régebben — úgymond Abraham a santa Clara — még csak fölkerült a menyországba néhány spanyol, azonban ezek annyi cigaritást szittak, hogy a többi szentek folyton prüszköltek és köhögtek. Szent Péter törte is a fejét, hogy szabadulhatna meg a spanyoloktól, míg végre jó gondolata támadt. Mesélni kezdte, hogy a menyország kapuja előtt pompás bikaviadal lesz, mire a spanyol szent kiszaladt a menyországból. Szent Péter többé be nem eresztette őket s igy menekültek meg az égiek a dohányfüsttől. Ilyenformán prédikálta ki Bécsben a fertelmes kivágott derekakat viselő asszonyokat is, akik imigy zsibvásárra bocsátották kecseiket. Sokban hasonlított a dörgedelmes szavú baráthoz Blaskovich András, az erki pap, akinek ismeretes az a prédikációja, amelyben a kathedráról Sághy Jánost szidta össze, valamint a részegségről elmondott klasszikus fülminetáriuma is. Mostanában nem tudom miről prédikálnak a nagybőjti szónokok, de úgy vélem, nagyon helyesen tennék, ha egyszer kiprédikálnák a rossz cselédeket. Nem valami férfi emberekhez illő the mna velük foglalkozni, de hát nem is egy vagy két cselédről van itt már szó, de a rossz cselédről, mint a társadalmi epidemia, mint a társadalmi fekélyről. Vagy nem borzalmas-e a fegyverneki leánynak, Kotesz Zsófiának az esete aki meggyilkolta czudarul, orvul alvó asszonyát, mert megbosszankodott rá. Maholnap rettegni fog a cselédtartó asszony a legcsekélyebb rendreutasítástól is, mert nem tudja hol várja a balta, meg a czukorspárga. És lesznek lámpaüvegek még piszkosabbak, gyarapodni fog a szakácsnő úrasszonyok piaczpénzből elspórolt tőkéje, meg valóságos sourokat fognak rendezni az uraság távollétében. Sokkal szomorúbb eset ez, és sokkal veszedelmesebb tünet a cselédek rosszasága, semhogy humorizálni lehetne fölötte. De kérdem, mire valók hát akkor azok az egyesületek, amelyek a cselédek erkölcsi képzését tűzték ki feladatul? Vagy már olyan rosszak, olyan demorizáltak a cselédek, hogy semmi sem segít a szegény cselédtartó gazdákon. Örök dicsőség annak a mechanikusnak, aki feltalálója lesz az első Automata-szakácsnénak Nagyobb jót fog tenni az emberiséggel, mint eddig valamennyi feltaláló. Kote z Zsófia gyilkossága egyike a legrémesebb cselédgyilkosságnak. Majláth országbírót inasa Spanga, Mártonfalvy ügyvédet szintén az inasa ölte meg. Magyarországon nem is jut hirtelen eszembe olyan nőcseléd, aki így végzett volna úrnőjével. Annál nagyobb szenzácziót keltett a hatvanas években Bécsben Petersilka Katalin esete, aki úrnőjét Kolb Erzsébetet, baltával verte agyon. Sajátságos lélektani oka volt ennek a gyilkosságnak. Petersilka Katalin és egy iparos-segéd évek óta szerették egymást, de nem volt annyija egyiknek sem, hogy önállósíthassák magukat. Petersilka Katatalin végre a rémitő gyilkosságra határozta el magát s elrabolta asszonyának egy betét-könyvecskéjét. A bíró előtt nem tagadott, s nyíltan kimondta, hogy azért követte el a bűntettet, mert családi tűzhelyet akart alapítani. A hetvenes évek derekán még élt Petersilka Katalin s az osztrák birodalom egyik női fegyintézetében volt bezárva Ebergényi Júliával az ősnemesi családból származó boldogtalan leánnyal, aki Chorinsky grófnét mérgezte meg. A sok csúf társadalmi baj, zűrzavar csak undort kelt lelkünkben és szeretnénk messze, erdőkön, hegyeken túl repülni egy szebb országba, ahol legalább a természet mosolyog. Különben talán még ez is megváltozik már és írják Abbáziából, Nizzából és Cannes-ból, hogy borult az ég, zuhog az eső. A legszebb kerti mulatságokat tönkre teszi ott most a rideg tavasz. Garelen-partik helyett a szalonokban beáznak az ujságok, drága pénzen fizetve azt, a miért mi itthon ingyen bosszankodunk. Cannesnak van különösen sok előkelő vendége s temérdek az orosz four, nagyherczegek is a Riviera e bájos pontján. Erősen tartja magát a hir, hogy Lónyay Elemér gróf és neje is szándékoznak odamenni, Monte-Carlo-ban töltenek néhány hetet. Erről a szerelmi házasságról az egész kontinensen folyton beszélnek még. Egyre több és több ilyen régi szerelmi házasság emléke merül fel, amelyek most mind nagyon érdekesek. Ilyenek például : I. Ferencz császár leánya, I. Napóleon neje, Mária Lujza főherczegnő Neiperg Ádám grófhoz ment feleségül. A jelenleg uralkodó német császár egyik nagynénje, Henriette Erzsébet, Schlosswigholstein herczegnő, Ermarsch orvoshoz ment nőül, aki csak 1887-ben kapott nemességet, noha kezdettől fogva jól volt a császári családdal. Erzsébet bajor herczegnő, a mi királyunk unokája Seefried Otto báró hadnagy neje lön. Ösmeretes az 1809-ki magyar nemesi fölkelésben szerepel János főherczeg özvegye regéje Plocol Annával, az aussei postamester leányával, akinek utódai Merán gróf név alatt ma is élnek. Henrik főherczeg Hoffman Leopoldina énekesnőt vette el, Salvator János (Orth János) főherczeg pedig Stubel Miczit, a pesti gyapju-utczai német színházból jól ismert Stubel Lóri nővérét. A hatalmas II. Sándor orosz cár özvegye Dolgorusky herczegnő ma is él, s csak nem régen halt meg Viktor Emanuel özvegye Vervellone Roriza, a későbbi Mirafiri grófné. Szóval Amor pajkos fiú, aki nem sokat törődik a szigorú udvari etiketttel s nagyon szereti néha megtréfálni az unalmas hopmestereket. megalakításába befolytak, mint azok, kik annak azóta hű tagjai lettek és váltak: a hazafiúi kötelesség teljesítésének nyugodt érzetével tekinthetnek az elmúlt harmadfél évtizedre Hogy mit hoz a jövendő ? Annak találgatásába nem bocsátkozom, de meggyőződésem, hogy mindaddig, míg ez a párt az eddig követett irányban halad, annak tömör együtt maradása a magyar állam érdekében van, s ha valaki annak megbontását akár csupán nemes békeszeretésből elnézni, vagy pedig — habár öntudatlanul vagy a legjobb szándéktól vezettetve is— meglazítására törekednék , nagy hibát követne el. Pedig egy régi paradox kifejezés szerint a politikában többet árt a hiba, mint a bűn ! »SZABADSÁG« 1900. április 1. A szerzők védelme. A szerzői jogok kölcsönös védelméről szóló Németországgal kötött egyezményről az utóbbi napokban ellenzéki körökben sok szó esett. Beszélték, hogy az egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat parlamenti tárgyalásánál nagy vitát indítanak a baloldalról. Tegnap délben a képviselőház igazságügyi bizottsága tárgyalta a javaslatot. A két ellenzéki tag, Győry és Pólónyi, elő is adták, hogy az egyezmény közjogilag sérelmes. A legfőbb kifogás az volt, hogy Ausztriával együtt a magyar állam külön A csillagkereszt. írta Söpfóczy György. A püspöki árva- és szegényházban éppen meg akarták kezdeni a ruhakiosztási ünnepet. Mindig ilyenkor, Szent Erzsébet táján szokták azt megtartani, mikor már beáll a fagy és a ruhátalanoknak sürgősen kell a czipő, a kalap, a meleg kabát, vagy szoknya. Mindazt jó előre összeírják a tisztelendő kedves testvérek, aztán a felét megveszi a püspök, felét meg a szegénysegítő nőegyesület. Elsősorban a gyerekek kapnak ruhát, már a felnőtteknek, az úgynevezett, szemérmes koldusoknak inkább hazaküldik, mert azok szégyenlik az ilyen nyilvánságos alamizsnát. Három óra felé járt az idő délután Az összegyűlt vendégek kivonultak az ebédlőterem felé, a főnöknő szobájából. Elől ment főtisztelndő Juhász Taddaeus, a kis szeminárium igazgatója a főnöknővel, kedves testvér Adolesz czenoziával. Azután a járási főszolgabíró, Répffy Zoltán, kedves testvér Agatával, akinek csinos, üde arczocskája még a formátlan apácza-főkötő alól is kimosolygott. Kedves testvér Ágota lesütötte a fejét s a két kis kezét összedugta, talán azért, hogy azt se lássák. Háta mögött mindjárt a ferenczrendiek házfőnöke, főtisztelendő Hámor Péter, aki egyúttal felsővárosi plébános is, Czupok Józseffel, a polgármesterrel, aki nagyon jókedvében volt. Tréfásan fenyegette meg a főszolgabírót. — Hej, Zoltán ! Zoltán ! Még itt is a legcsinosabbat válogatja ki! Amire a főszolgabíró, persze, szemérmesen tiltakozott. — Ugyan, ugyan, polgármester úr! Igazán mondhatom, egészen véletlen! — Tudjuk, tudjuk ! — integettek rá hamiskásan. Erre aztán kedves testvér Agata előre sietett a főbíró mellől, hogy ne is hallja ezt az istentelen beszédet. Titokban keresztet is vetett. Apage satanas. Az ebédlőterem ajtajánál megállották. A főispán aranyzsinóros huszárja várakozott levett sapkával, katonásan, 3 lépés távolságban. Csókolom kezét, a tisztelendő kedves testvér főnöknő! A méltóságos asszony kéreti, hogy tessék egy kicsit várni az ünnep megkezdésével, mert ő is el fog jönni. Igenis, csókolom kezeit, mindjárt, talán egy fertály óra múlva. A főnöknő meglepődve mosolygott. — Hát hazajött a méltóságos asszony ? — Igenis, csókolom kézit, a déli vonattal. Egyenesen Fiuméból. — És mindjárt idejön, a mi szegény ünnepünkre ! Milyen kegyes a méltóságos asszony ! Igenis, megvárjuk, hogyne ! Nagy örömmel várjuk ő méltóságát ! Egyszerre végigfutott a hír az egész társaságon. Lázasan, izgatottan adták szájról-szájra. — A főispánná is eljön ! A csillagkeresztes hölgy ! A szegénysegitő nőegyesület elnöke ! Olyan csöndesség lett mihamar, mintha máris itt volna a méltóságos asszony, a csillagkeresztes hölgy, a nőegyesület elnöke. A polgárias tréfálkozást ünnepes, arisztokratikus hangulat váltotta föl. A főnöknőnek hirtelen eszébe jutott valami. Aggodalmas, csaknem ijedt arczczal fordult kedves testvér Agatához. Hanem, igaz, kedves testvér. Már most mi lesz a verssel? Azt nem mondhatják el, amit Szabó Krisztina tanult? Agata testvér mosolyogva nyugtatta meg. . — Legyen nyugodt, kedves testvér főnöknő. Én gondoltam erre az eshetőségre. Azért Tarbai Mari is tanult verset, olyat, ami a méltóságos asszonynak szól. Nagyon szép vers. Majd azt mondhatják el.