Szabadság, 1901. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1901-04-02 / 76. (77.) szám
XXVIII. évfolyam. Előfizetési feltételek: Szétküldéssel Helyben : Korona Negyedévre 6. — Félévre 12.—Egész évre 24.— Vidékre postával : Korona Negyedévre 7.— Félévre 14.— Egész évre 28.— Kiadóhivatal: Kossuth Lajos-utezft, (Bihar megyei takarékpénztári épület), hova a hirdetések és az előfizetés-dijak küldendők. Nagyvárad, kedd, 1901. április 2. Egyes szám ára 10 fillér.SZABADSÁG POLITIKAI NAPILAP. A BIHARMEGYEI ÉS NAGYVÁRADI SZABADELVÜ PÁRT KÖZLÖNYE. 76-ik szám. Hirdetések dija : 6 hasábos petitsorért egyszer 12 fillér Háromszor és többször — — 8 fillér nyilttér 3 hasábos petitsorért 40 fillér. A pró hirdetőben minden szó 4 fillér vastag betűkkel — — — 8 filér Red&w soronként — — — 8 kor. Szerkesztési iroda: Kossuth Lajos utcza (Biharmegyei takarékpénztári épület.) Kéziratok vissza n *ra küldetnek. Főszerkesztő : SZÚNYOGH SZABOLCS. Felelős szerkesztő : HEGYESI MÁRTON. Laptulajdonos : LASZKY ÁRMIN A közigazgatás javítása. — ápr. 1. A bürokratizmus Bábeltornya kezd ingadozni, düledezni. A minden rendszertelenség nélkül kibocsátott miniszteri rendeletekben, utasításokban községi és törvényhatósági szabályrendeletekben szétszórt mindenféle bürokratis intézkedések annyira fölhalmozódtak, hogy azoknak puszta áttekintése is majdnem lehetetlen. S mint valami összekuszált őserdőben a vándor, úgy téved ez a közigazgatási tisztviselő a paragrafusok ezen beláthatatlan rengetegében. Egy pár példával megvilágíthatjuk a helyzetet, így, ha csak a közigazgatási hatóságok elé utalt kihágási eseteket vesszük, azt tapasztaljuk, hogy a kihágási büntető törvénykönyvön kívül a miniszteri rendeletekben és a törvényhatósági szabályrendeletekben, mint kihágási jogforrásokban, több mint ezer saját fajú (sui generis) kihágási eset van megállapítva. Úgy, hogy legújabban már szótárszerűig kellett összeállítani a kihágások gyűjteményét és mint valami szótárt kell kezelni ezen gyűjteményt, mert lehetetlen, hogy egy tisztviselő csupán ezeket a kihágásokat mind a fejében tartsa. Ezen kihágások fölött aztán tizenhárom különböző hármas-négyes fórum ítél, valamint a pénzbírságok is több, mint nyolcvan különböző pénztárba helyeztetnek el, ugyanannyi célra fordíttatnak, ugyanannyi könyvben nyilvántartatnak, így például, ha valaki beteg selyempetéből termel selymet, ez egy koronától négyszáz koronáig büntethető. Ügyében négy fórum itél, ugyanannyiszor beiktatják és kiadják az ügyet és a befolyt pénzbírság is legalább húsz kézen megy keresztül Miként a statisztikából tudjuk, évenként több, mint két millió embert ítélnek el kihágások miatt és ezzel legalább is tízmilliószor kell foglalkozni a közigazgatási tisztviselőnek A kihágások pedig körülbelül egyötödrészét képezik a közigazgatási hatóságok teendőinek. Hol van még a többi ezer- és ezerféle közigazgatási ügy, amelyekről tüzetes nyilvántartásokat kell vezetni, időszaki jelentéseket tenni, az ügyeket érdemben elintézni stb. Évtizedek óta ezek a teendők folyton szaporodnak, ezzel kapcsolatban a tisztviselői létszámot szakadatlanul szaporítják. De mindennek dacára már a dijnokok egész raja, az írógépek behozatala sem képes megkönyíteni a munkahalmazatot, mely a közigazgatási tisztviselői kar vállára nehezedik és majdnem elviselhetetlenné lett. A közigazgatási tisztviselő ,ezen mindenféle kezelési munkák következtében nagyon természetesen minél kevesebb gondot tud fordítani az ügyek érdemben való elintézésére. Pedig a cél csak az lenne, hogy minél alaposabban intézzék el a közigazgatási jogvitás ügyeket. Már most, ha valaki komolyan hozzáfog a mai közigazgatási rendszer megjavításához, annak mindenekelőtt számot kell vetni azzal, hogy legelőször is ezen elviselhetetlen terheken kényítsen. És Széll Kálmán a közigazgatás rendezését azzal kezdte, hogy a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséhez fogott. Ez erős gyakorlati érzékre vall, mely a miniszterelnöknek kitűnő sajátsága. Készen van egy javaslata, amelyet húsvét után a képviselőház elé fog terjeszteni alkotmányos tárgyalás végett. Ezen javaslatban először is a közigazgatási ügyekben való jogorvoslatokat rendezik Megszünteti azt a rendszertelenséget, hogy kihágási ügyekben annyi sokféle bíróság ítélkezzék. Megszüntetik a fellebbezési fokozatok különféleségét. Egységes határidőket állapítanak meg a feljelentésekre és a felebbezésekre. Behozzák a kihágások terén a büntető parancs intézményét. Midőn idézés nélkül róják ki a büntetéspénzt. Szabadságában áll terheltnek tárgyalást kérni. Rendezik a büntetéspénzek kezelésének, nyilvántartásának s elszámolásának módjait és pedig minden gyakorlati esetre egységes alapon. Minden bírságpénzt két részre osztanak. Az egyik felét kapja az illető község, a másik felét pedig beteszik az állampénztárba, ahonnét a törvényben meghatározott célra kiutalványozzák akkor, ha az illető miniszter kéri. Javítani fogják a községek és megyéknek általános ügyvitelét, különösen a gyámügyi ügyvitelt szabályozzák. A kézbesítésre behozzák a postaintézményt és a közigazgatásban a telefont minél sűrűbben alkalmazzák. Felhasználják a modern technika vívmányait, a közigazgatás menetének egyszerűsítése és gyorsítása céljából. Eszünkbe jut, hogy ezen processzuson ment keresztül a francia és porosz közigazgatás is. E tekintetben különösen tanulságos reánk nézve a francia közigazgatás története hol sok tekintetben a mai viszonyainkhoz hasonló állapotok voltak és vannak. Franciaországban Legújabb divatu kalapok, nyakkendők, férfi fiharneműek és mindennemű férfi divat czikkek legjobb minőségben és legolcsóbban Steinfiard áruháza czégnél NAGYVÁRADON, Fő-utczán, szerezhetők be. Pichler és Habig cs. és kir. udvari kalapgyárosok raktára. TÁRCA. Az első találkozás. — Bródy és Herczeg. — írta: Ponori Thewrewk István. A hajam ősz, de nem az évektől. — mondja Byron után Bródy Sándor az asszonyi szépségről szóló művének előszavában, s valóban : a Sándor Daudet—Alphons-szerű sörényében már húsz éves korában ezüst-szálak kígyóztak. A gond ? ! Bizonyára ez is. A lángelme belső küzdelmei ? ! Oh, ezek gyorsan őszilhetnek. Szegény Munkácsy túl a harmincon már tele volt ezüst hajjal. Bródy azonban úgy mondja, hogy az ok : az asszony. A nő, akinek a lelkét, s természetrajzát kutatja ; a lányok, a jók és a rosszak, s az asszonyok, akik hűségekkel vagy kifürkészhetetlen csábító és pusztító művészetükkel a férfiakat, s így voltaképpen ezt az egész földgömböt fogva tartják, üdvözítik, forgatják, pusztítják. Gyönyörű dolgokat irt Bródy a nőkről és első s szenzációs hatású szinműve , a „Hófehérke“ is nőkről szól . A mostani szintidénynek, hála az irodalom nemzőjének, két szenzációja is volt: „Hófehérke“ és „Ocskay brigadéros." A Hófehérke szerzőjét, kinek haja immár ősz, de nem az évektől, már gyermekkorában ösmertem. Herczeg Ferenccel csak egyszer találkoztam, Budapesten az Orient-ben, ahol Ambrus Zoltánnal együtt hármasban vacsoráltunk. Bródy a verseci Herceget, aki, ha jól tudom, „Herzog“ volt, „a sváb“-nak hívja, de ez a sváb mily kitűnő magyar modora egy valódi úriemberé, írásművészete fényes, tehetsége rendkívüli, amiket ír : díszes irodalmunknak. Ignotus írta volt egyszer, hogy ne kutassuk , melyik nagyobb ?Bródy e vagy Herczeg? de örüljünk annak, hogy két ily derék legényünk van. Különben is annyira egyéni mindegyikük, eredetiségük oly határozott, különkülön egymásután oly sok sikert érnek el, hogy csak örülnünk lehet mindkettőjüknek, s vigye az ördög az összehasonlítást. Bródy be is vallotta egyszer, hogy irigyli Herczeget, de nemes becsvággyal, s bizonyára ugyanúgy érez ö a „sváb“ is. Irigyek, akik a legnagyobb becsüléssel szeretik egymást. A „Hófehérke“ diadala után az „Otthon“-ban rendezett ünnepi banketten Herczeg is kijelentette, hogy nincs neki több oly jó barátja, mint Bródy Sándor. A Goethe és Schiller barátságára gondol. Bródynak már szép sikerei voltak, mikor Herczegről még nem tudott senki. Titkon s nem a közönség előtt fejlődött, izmosodott ez az irodalmi zseni, aki eleinte, mint ügyvédjelölt dolgozott s igen szorgalmasan a „Pesti Hírlap“ szerkesztője, Kenedy Gézának ügyvédi irodájában. S Herczeg Ferenc első tárcái a „Pesti Hirlap“ban jelentek volt meg. Akkoriban még Budapesten laktam, s legénytanyámra néha ellátogatott Bródy. Olykor leült az Íróasztalhoz s rövid idő alatt egy-egy pompás tárcarajzot irt. Volt egy hordárom: rövidlátó vastag pápaszemesei, sárgás-vörös lelógó bajuszszal, szakállal. Nyaka köré mindig kendő volt csavarva,