Szabadság, 1901. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1901-04-12 / 85. szám
4 _ „SZABADSAG“ ___ 1901 április 12. 6. „Magyar vagyok“, Pósától. Szavalja Máték Pál II. o. t. 7. „Kis béres“, Petőfi Sándortól. Szavalja Vetési Károly I. o. t. 8. „A huszár“. Szavalja Balázs Imre I. o t. 9. „Nemzeti dal“, Petőfi Sándortól. Szavalja Pókay János II. o. t. 10. „A bilincs“, Petőfi Sándortól. Szavalja Keszthelyi Zoltán II. o. t. 11. „Szabadsághoz“ Petőfi Sándortól. Szavalja Szeghalmi Ernő II. o. t. 12 „Magyar zászló“ Pósa Lajostól. Szavalja Bary Zoltán III. o. t. 13. „Hunyadi“ Czuczor Gergelytől Szavalja Kurovszky László III. o. t 14. „Előre“ Endrődy Sándortól. Szavalja Bócz Imre III. o. t. 15. „A kis honfi“ Pósa Lajostól. Szavalja Stépán György II. o. t. 16. „Csatadal“ Petőfi Sándortól. Szavalja Dániel László II. o. t. 17. „A király esküje“ Petőfi Sándortól. Szavalja Soós István II. o. t. 18. „Az aradi vértanú“ Pósa Lajostól. Szavalja Vetési Lajos III. o. t. 19. „Imádság márc. 15-én“ Ábrányi Emiltől. Szavalja Borbély Miklós III. o. t. 20. „Találd ki“ Eszenyi Sándortól. Szavalja Varró Sándor IV. o. t. 21. A „bilincs“ Petőfi Sándortól. Szavalja Lampel Árpád IV. o. t. 22. „A király esküje“ Petőfi Sándortól. Szavalja Handel László III. o. t. 23. „A magyar zászló“ Vaszari Bélától. Szavalja Bartus Lajos III. o. t. 24. „Szabadság, dicsőség“ Ábrányi Emiltől. Szavalja Keszthelyi István III. o. t. 25. „Nemzeti dal“ Petőfi Sándortól. Szavalja Békési Lajos V. o. t. 26. „Hajadankor“ Pósa Lajostól. Szavalja Erdélyi Jenő V. o. t. 27. „A vértanú.“ Szavalja Csalah Gusztáv IV. oszt. t. 28. „1848.“ Gara Ágostontól. Szavalja Szatmáry Károly V. oszt. t. 29. „3-as költemény.“ Eszenyi Sándortól. Szavalják : Nagy József, Tóth Jenő és Kezdődy Endre V. oszt. t. 30. „Világosnál.“ Szavalja Szondi Jenő III. o t. 31. „Hazámban.“ Petőfi Sándortól. Szavalja Juszth Tibor III. o. t. 32. „Szavaló kettős.“ Eszenyi Sándortól. Szavalják : Szabatos Sándor és Lakatos Lajos V. o. t. 33. „Kossuth Lajos azt szente“ énekli az iskolai énekkar. Elrettentő példaképen közöljük ezt a programot most utólag és most fűzzük hozzá ezt a néhány megjegyzést, amikor senki nem vádolhat bennünket ünneprontással. Harminchárom pontja van ennek a programnak. Kétszer szerepel rajta ugyanaz a költemény ; A bilincs Petőfi Sándortól. És szerepel rajta még Petőfitől A túráig esküje Hogy a mai ünnep hangulatához valók ezek a különben nagyon szép költemények, azt úgy hisszük könnyű eldönteni. És azt hisszük könnyű eldönteni azt is, hogy az ilyen rémületesen egyhangú gyötrően unalmas, hosszú és mégis tartalmatlan programmal szabad e ünnepelni a nemzeti ünnepeket. (Ó.S) Április 11. A törvény rendelte nemzeti ünnepet szépen ülték ma meg Nagyváradon. Az összes középületeken és számos magánházon nemzeti szinü lobogó lengett, az összes hivatalokban szünet volt és az iskolák hazafias ünnepeket tartottak. Pompásan sikerült a felső kereskedelmi iskola hazafias ünnepe. Először Ritter Ernő, azután Kiss Ferenc szavalt hatásosan, azután az ifjúsági zenekar adott elő meglepő ügyességgel és precizitással egyveleget. Kovács S. János igazgató Erdély egyesüléséről mondott gyönyörű szép, sok tudásra valló beszédet. Schönberger Nándor és Hacker Andor szavalata után az ifjúsági zenekar indulója zárta be a pompásan sikerült ünnepet, amelynek a közönség köréből is sok nézője volt. A főgimnázium ünnepe d. e. 10 órakor kezdődött. Kende János tanár szép hazafias beszédén kívül Strebeli Gyulaszavai és az ifjúsági énekkar énekelt még. A nagyvárad-olasz községi elemi fiú iskola is tartott hazafias ünnepet. Fényesen sikerült ünnepélyt rendezett a községi polgári leányiskola is délután a kereskedelmi csarnok dísztermében. A szereplők közül különösen Handel Irma tetszett, ki Garay „Magyarország 1848 ban“ cz. költeményét szavalta. Az ünnep fénypontja Fényes Martha hegedű seólója volt. Hubay „Csárda jenetét“ játszotta nagy precizitással a fiatal művésznő. — Sikerültek voltak az életképek is. * Mint budapesti tudósítónk táviratozza a főváros közönsége a szokott módon ünnepelte meg e napot. — Az állami, városi és megyei középületekre, iskolákra kitűzték a nemzeti lobogót. Az idegen államok konzulai saját zászlaik kitűzésével jelezték az ünneplésben való részvételüket. A dunaparti kikötő lobogódíszt öltött, s a pénzintézetek, a tőzsde zárva maradtak. Az iskolákban ünnepélyekkel ülték meg az évfordulót, amelyen a tanári kar, s ifjúság vett részt. A hivatalos főistentisztelet, délelőtt 10 órakor volt a budavári koronázó Mátyás-templomban, amely ünnepi díszben pompázott. A szentélynek bíborposztóval bevont padsoraiban foglaltak helyet Széll Kálmán miniszterelnök, Plósz Sándor miniszter, gróf Csáky Albin, a főrendiház elnöke, Perczel Dezső, a képviselőház elnöke, Bánffy Dezső báró főudvarmester, Bánffy György gróf főajtónálló mester, Szabó Miklós, a kúria elnöke,Zsilinszky Mihály és Nemeskéri Kiss Pál államtitkárok. Ott voltak továbbá a helyőrség tisztjei teljes számban élükön Lobkovitz herceg hadtestparancsnokkal és Rohonczy altábornagy térparancsnokkal. Az ünnepi istentiszteleten Várady Árpád apátkanonok celebrált fényes segédlettel, míg a templomi szertartást dr. Nemes Antal budavári apátplébános rendezte. A templomi ének és zenekar istentisztelet alatt Beliczay Gyula T-dur miséjén kivül régi magyar egyházi énekeket adott elő tárogató kíséretével. Az orgonán Degei Frigyes tanár játszott. Újítások a rendőrségen. Gerő Ármin rendőrfőkapitány erős kézzel lát hozzá, hogy a város közbiztonsági állapotát ideális módon megjavítsa Április 1-óta a rendőrlegénység nappali és éjjeli őrszolgálata is lényeges változást szenvedett. Ugyanis a városban nappali őrszolgálatot 20 rendőr éjjeli őrszolgálatot pedig 24 rendőr teljesít a folyó hó eleje óta. Az új állomások a nappali őrsöknek részére a következő helyeken állapíttatott meg: 1. Kispiac, 2. Kishidfő, 3. Bémer tér, 4. Széchenyi tér, 5. Központ. (Rendőrségi épület.) 6. Múzeum, 7. Vasúti állomás, 8. Nagyhid 9- Velencei vasúti állomás, 10. Nagypiactér. Déli 12 órakor lesznek a reggel szolgálattétekre kivonult őrszemek fölváltva. Éjjeli őrszolgálatot 24 rendőr teljesít a következő beosztással: 1. Kishidfőtől a Széchenyi-térig: 2. Szigligeti-, Uri-, Kovács-, Borz- és Szaniszló-utcák ; 3. Széles-, Keskeny-, Ferdinánd- és Cinege-utcák ; 4. Káptalansor, püspöki lak, székesegyház és múzeum előtt; 5. Szent László-téren; 6. Nagy*Teleky utcán és Nyárfa-sikátoron ; 7. Nagy- Magyar és Kis-Magyar utcákon ; 8. Kert- és Pece-utcákon; 9. Gyepsor, Holdvilág utca és Hosszúsikátoron ; 10. Gilányi-sor és Csillagvároson ; 11. Kolozsvári utca 25. számig a Szénautcza sarkától ; 12. Nagy-piac tér. Az este 8 órakor szogálattételre kivonult őrszemeket éjjeli 12 órakor váltják fel. A, éjjeli őrszemeket éjjeli őrjáratokra beosztott 32 rendőr ellenőrzi, oly formán, hogy városrészenként 3—3 őrjárat lesz váltakozva 2—2 rendőrrel. Az őrjáratok 2 óránkint lesznek felváltva. Felváltási, illetve találkozási pontjaik : Olasziban Kőfaragó és Kis-Pereces utca sarka, illetve a Fácánsori vámház, Újvároson Varju utca és Tilinkó utca sarka, illetve lovassági laktanya. Katonavároson Templom tér, Szt László gyógytár sarkán, illetve II.-Szőllős s Kolozsvári utcák sarkán. Az őrszolgálat folytonossá tétele szempontjából 6 helyen összekötő szolgálat. Éspedig Újvároson a Kispiac, aradi út, a lovassági laktanyával, Olaszában Bémer tér, közkórház, Szélesutca és Széna utca. Az összekötő szolgálatot teljesítő rendőrök a nappali szolgálatot tévő rendőrőrsöket váltják fel s kint vannak addig, mig az éjjeli őrszolgálatra kirendeltek ki nem vonulnak, illetve 7 órától 8 óráig. A rendőrlegénység által teljesítendő őrszolgálatot 9 altiszt ellenőrzi, mig az egész rendőri szolgálat pontos teljesítését Réz Bertalan biztos őrzi ellen. E praktikus s a város polgárai személy- és vagyonbiztonságát előmozdító intézkedésen kívül, mint értesülünk, még számos újítást akar életbe léptetni a főkapitány, úgy a tisztikar, mint a legénységi állomány körében is, amely intézkedései mind a közönségnek a rendőrséggel való érintkezésének megkönnyítését célozzák. Nagy bányásZ-forrongás. Több lap jelentése szerint a magyar általános kőszénbánya részvénytársaság felsőgallai kőszénbányáiban szombat óta zendülésben vannak a munkások. A környék összes csendőreit oda rendelték, hogy a forrongó munkásokat féken tartsák. A katonaság is közbelépett, s a tatai honvédeket ma délután négy órakor rohammal vezették a bányába a munkások ellen. Hír szerint négy munkás halt meg az összeütközésnél. A részletek hiányzanak, mert az igazgatóság senkit sem bocsát be a bánya területére. A forrongás oka az, hogy a munkások béréből mindenféle címen egyrészt levontak s a munkások ebbe nem akartak belenyugodni. Újabb táviratunk azonban a következőket jelenti Tatáról : A csendőrségnek, majd pedig a honvédségnek Gallára a kőszénbányatelepre való kivonulása a városban nagy riadalmat keltett. Véres bányászzendülésről, több halottról szóltak a riasztó hírek. Mindez túlzás. A gallai kőszénbányában nincs semmi sztrájk-mozgalom, nincs semmi szocialista izgatás. Egyszerű nemzetiségi viszálykodás volt A krajnai és a magyar bányászok véresen összeverekedtek. A magyar bányászok fel vannak bőszülve az idegenek ellen, akik elveszik a kenyerüket. Eszterházy Ferenc gróf a bányaterületföldtulajdonosa és a komárom megyei alispán hiába léptek közbe a magyar bányászok érdekében. A magyar munkások tegnap nemzeti szalaggal övezett revolverekkel jártak. A krajnai munkások védelmére a bánya vezetősége kénytelen volt nagyobb számú csendőrség kirendelését kérni. Amikor a csendőrség elégtelennek látszott s a magyar bányászok magatartása mindinkáb fenyegetővé vált, katonaságot kértek Tatáról, ahonnan rögtön ki is vonult négy század honvédség. A honvédségnek fújt riadó Tatán nagy izgalmat keltett. A honvédség kivonulása helyreállította a rendet. Fegyvertűzre nem került a sor. A honvédség oltalma alatt a bányavezetőség letartóztatta a verekedés főkolomposait s átadta a magyar bányászok bujtogatóit a hatóságnak, egyszersmind elbocsátotta őket a társaság szolgálatából. A városban elterjedt hírek szerint a bányatelep kórháza tele van sebesültekkel. Ezt azonban a szolgabiróság megcáfolja.