Szabadság, 1901. október (28. évfolyam, 225-252. szám)
1901-10-01 / 225. szám
XXVIII. évfolyam Előfizetési feltételek: Ssétkirdéssel áfeef«íérre 8. U.~ “■ £ g*sa ívre ^4. Vidékre pó^tárml í Koron* Nrg.edávre 7.— Felérre 14.— Kgésa *»vre ÍiL.— Kiadóhivatal: E&santfe I^GííuIdíe,Bíscarin#*jBrjei líűkstrék^aísri éjfiUl), hova a hirdetés«k és &3 ejfcíljrit ;s<Ifjak kuldencök. Nagyvárad, kedd, 190! október 1. ® gye* ezáaa Ära IO fillérSZABADSÁG POLITIKAI NAPILAP, A BIHAR MEGYEI ÉS NAGYVÁRADI SZABADELVŰ PÁRT KÖZLÖNYE. Kőszerkesztő : SZÚNYOGH SZABOLCS. Felelős szerkesztő : HEGYES MÁRTONI 225-ik szám,. Hirdetések dija: 6 hasábos petitsorért egyszer 12 fillér Háromszor és többször — — 8 fillér; Nyiltiér 3 hasábos petítsorért 40 fillér. Apró hirdetésben minden szó 4 fillér, vastag betűkkel — — — 8 fillér. Rfcsíih son nként — — — 2 kor. Szerkesztési iroda: Kossuth Lajos-utcza (Biharmegyi takarékpénztári épület.) Kéziratok vissza nem küldetnek. Laptulajdonos : LASZKY ÁRMIN. Előre! . — írta: Begyesi Márton — — szept. 30. A választási küzdelmek hullámai az egész országban hovatovább magasra verődnek, így van ez mindenütt, ahol jelöltek állanak egymással szemben. így van városunkban is, talán itt még jobban, mint sok más helyen. Nálunk ugyanis nem csupán elvi küzdelem folyik, hanem azzal karöltve a gyűlölködés is űzi ellenünkben merész játékait. Itten az ellenzéken nem az a jelszó, hogy az elvet diadalra juttassák, hanem egyszerűen az, hogy befeketítsék a mi nagynevű jelöltünket, Tisza Kálmánt. Azt a Tisza Kálmánt, akinek nemcsak a város, hanem számos egyes ember is oly sokat köszönhet. Azt a Tisza Kálmánt, aki megmentette a magyar államot a legcsúnyább bukástól, a pénzügyi összeroppanástól. S azt a Tisza Kálmánt, aki a szabadelvű eszméknek államférfiaink között egyik legigazabb megtestesülése. — Éppen ez a tulajdona az, mely összehozta az ellene szövetkezetieket. Azok, akik irtóznak a szabadelvű eszméktől, akiknek egyéb vágyuk sincs, mint megsemmisíteni a szabadelvűség összes alkotásait s visszaállitani azt a sötét korszakot, midőn az ultramontanizmus békájába volt verve úgy a politikai, mint a lelkiismereti szabadság, midőn Róma uralgott egész Európában s nem az egyes államok királyai és császárai — azok szövetkeztek azzal a Kossuth párttal, amellyel karöltve tudta megvalósítani a leghevesebb harc után, épen a klerikálisokkal szemben, az egyházpolitikai reformokat a szabadelvű párt. Szövetkeztek csak azért, hogy gyűlöletük tüzét kionthassák Tisza Kálmánra, a szabadelvűség ezen erős oszlopára. Szövetkeztek ők, akiknek jelszavuk és egyedüli álmuk ma is az egyházpolitikai reformtörvények eltörlése, szövetkeztek azokkal, akik azokat a törvényeket nemcsak megalkotni segítették, de kitartani is akarják a magyar államiság egyik alapköve gyanánt, sőt jövőben még radikálisabban igyekeznek biztosítani a magyar államot a Róma felől fölkerekedett pusztító viharok ellenében. Hát nem politikai jezsuitizmus ez ? Az ultramontán párt legelső zászlóvivői éltetik a radikális Barabás Bélát ! Csodálkozunk méltán ezen látvány felett. Hát nem restelkedik ezen fegyverbarátság miatt maga az igazi 48-as zászló is ? Vagy talán nálunk nincs is igazi 48-as párt, hanem van csak, ezt a szép nevet felhasználó ultramontán párt? De bármiként álljon is a dolog, az a gyűlölet nem fog egyebet elérni, mint azt, hogy mi, akik lelkünk meggyőződéséből a szabadelvűség oltárának áldozunk, még tömörebb sorokban vesszük körül azt a zászlót, amelyre Tisza Kálmán neve van felírva. S ott lesznek soraink között még azok is, akiket el akartak hamis hirletésekkel csábítani tőlünk, s akik előtt úgy tüntették fel Tisza Kálmánt, mintha az nem volna az ő érdekeiknek meleg szószólója. • Ott lesznek azok is, mert nem hiszik azt el, ami nem való, ami csak tisztátalan kortes fogás, s mert látni fogják, hogy az a harc, melyet mi a Tisza Kálmán neve alatt vívunk, a szabadelvüség harca az ultramontanizmussal, az uj kor fölvilágosultsága a középkor sötétségével. Attól a tábortól, mely ide akarja terelni a közszellemet, mig az igazi 48-asok is elfordulnak, ha csak ők is nem a gyűlölet által hagyják magukat vezettetni. Mi a gyűlölettel szembe a szeretetet állítjuk. S az érzelmek ezen legszentebbjével fényes győzelemre visszük Tisza Kálmánnak s a szabadelvüségnek zászlaját. Ide hozzánk városunknak mindazon polgára, aki igazán szabadelvű! Verjük vissza minél impozánsabban az ultramontán tábort. « Legyen a mi diadalunk egyúttal megsemmisitő, halála egyszer mindenkorra annak a tábornak. Előre ! Élsz női felöltők: JBlusok. Ruhaszövetek. Pontos és előzékeny kiszolgálás nos mellett 8—1o feltűnő olcsó árak. Politikai írnek. A miniszterelnök táviratai. Egyes lapokba, amelyek különben rendszerint birnak a komolyság színezetével, olyan tréfálkozás tudott valamiképpen bejutni, amely lațjdus. — A Szabadság tárcája. — írta: Krisity Gyula. Magának Magdus, a kinek ma ezeket a soj rókát írom, még bábui megvannak és azokkal j vigan játszani szokott. Kis szivem, én magát s tán tegezhetném is bácsi létemre, neked Tündér Ilonáról szépeket meséltem tavaly ilyenkor az epertlatt, az idén a színművésznők felől j fakg&tózol leveleidben, különösen pedig a Kari Klára kisasszony szépséges fotográfiáját óhajtanád ! Magdus ! Nékem úgy tetszik, hogy te az idén nem igen érdeklődnél Tündér Zsima iránt az eperfa alatt, nagy lány lettél, Magdus, aki figyelemmel olvassa meg az „Egyetértés“-t, a mikor édesapád, az én jó urambityám elszunnyadván, leejti kezéből a méhesbe a lapot ... És te kis szivem, falusi udvarházatok csöndességében s tizenhét esztendős mivoltodban elábrándozgatsz j barna fejecskéddel a megolvasott dolgok felett B & színművésznők — ó, e fényes csillagok a falusi kislány ábránd-világának egén — foglalkoztatják elméd és szived. Magdus, én, a te komoly bácsid, nem igen akarok hinni a te nagylányságodban. Te még mindig libácska vagy, kis szivem és ne haragudj meg rám, amikor ma az édesapád szigorú kék szemeivel kivallat egy bizonyos Bírta Pál nevű ifjú felől, aki mostanában került haza a faluba Nyíregyházáról, ahol latin nyelvből és számtanból 4-es számjegyet érdemelt ki a professzor uraktól Kis szívem, én ezeket nem a te leveledből tudom, hanem a kisujjam súgta meg nekem. Te Bírta arról mindössze csak ennyit írsz, hogy : ha emlékszik bátyám arra a barna, magas termetű ifjúra, aki tavaly nyáron hűséges lovagom volt a ribiszkeszedésnél mindig, most már hazajött ismét és nem kevésbé hűséges lovagom most is. Ő dacára ellenvetéseimnek, abbahagyja tanulmányait és a színészi pályára óhajt lépni. Igen szépen szaval és most megpróbálkoztam én is és Pali — Bírta Pál a neve, ha emlékszik a bátyám — elragadtatásában nem tud hová lenni. A csacsi azt mondta, hogy én mint nagy színésznő is lehetnék e hazában . . . Kis szívem, itt hirtelen meggondoltad magad. Mert locsognál el mindent a te mérges bácsidnak, amikor ő ezeket a dolgokat jóformán meg sem érti, mint Bírta úr ? ! . . . Való, Magdus, hogy én nem igen, értem a dolgokat, mert én csak egy vén csacsi vagyok. És legfeljebb csak annyiban méltányolom Birta urat, hogy most nyár jöttével sűrűbben szállnak el a gondolataim hozzátok az epefa alá és téged is, kis bogár, mindig látlak friss karton ruhácskádban magam előtt, amióta tudom hogy színésznő szeretnél lenni. Primadonna. Magdua ugye ? És Birta Pál mint hősszerelmes szomorún szavalna, nemde kisleányom ? Hát hogy én mostanában mindig látlak téged, természetesen sokat gondolkozom is rólad. Mert nem mindig kell szerelmesnek lenni ahhoz az embernek — különösen nem az ilyen magam fajta aggoknak , hogy egy kislányról huzzamosabb ideig gondolkozunk. Te ezt addig nem tudtad Magdus, mert a szájlája téged ilyenekre nem tanít, hanem éppen ellenkezőleg, a maga boglyas fejével sokkal ábrándosabb még náladnál is Betti kisasszony. Az édesapád sem szerelmes beléd Magdus és én tudom, hogy ő is mindig felőled gondolkozik és sokszor csak tetteti az alvást a méhes czipő ipar legnagyobb vivrinya! 1 pár valódi francia e» , férfi cuggos cipő 5 frt 50 kr. 1 n » n ÜSSebergsteiger cipő 6 frt — kr. 1 „ „ „ női debardeur cipő 6 frt — kr. kapható csak is Leitner JLázár czipő-, kalap- és úri divat áruházában Nagyváradon, Zöld.faia.tca. 975