Szabadság, 1904. május (31. évfolyam, 105-128. szám)
1904-05-01 / 105. szám
XXXI. évfolyam. mSfixetért feltételek: Szeikfildimi Rolfbc»: Koren» ftMțtdírre 6— Itt*«e ia.Sto ine M.Ttdíkre po«t»T»l: Koren» Nejved évre 7.— F41 évre 14.— Egén» éne 28.— Kiadóhivatal: (MRfe L»jogatca&, (Bibennetrel Uk», rilHürrttrl épület), hori » hirdetések ét u eUfisetés-dfck kiUdendSk. mxaxa Ara 10 fillér. Nagyvárad, vasárnap 1904. május I. POLITIKAI R A P i L A P> A BIHARMEGYEI ÉS NAGYVÁRADI SZABADELVOPART KÖZLÖNYE. 106-ik szám Hirdettetek dija * 1 hasábos petitsorért egyszer 12 Hüte. Háromszor és többször — — 8 liléi Nyilttér 8 hasábos pontsorért és GM» Apró hirdetésben minden szé é Illás, vastag betükkel - 8 8 hét. Reklám soronként — — 2 kai Szerkesztőség t Kossuth Lajos-eteza (Sihara»tye takarékpénztárt épStai) Kélintek visu» nem küldetnek. Szerkesztő : BÍRÓ LAJOS. Felelős szerkesztő: HEGYES MARTON. Laptulajdonos: LASZKY ÁRMIN. Király és nemzet Nagyvárad, április 31. Hétfőn délután hazánk fővárosába érkezik hosszabb itt tartózkodásra ősz királyunk. Fogadtatása oly fényes, oly nagyszerű leend, hogy az bátran tüntetésszámba sorolható. És ezt nem szabad a hódolat túltengésének tekinteni, önként fakad az föl a hálás magyar szivekből. Valljuk meg, hogy arra az előzmények után nagyon is megvan az ok. Elsősorban titakozás az néhány meghibbant agy azon nemtelen izgatása ellen, mely egy pár véres szájú lapban meggondolatlan könnyelműséggel igyekezett a viszály üszkét odadobni a király és nemzet közti egyetértésre; másod sorban az öröm megnyilatkozása azon Tisza István miniszterelnökhöz intézett ápril 18 -i királyi leirat fölött, melyben a Rákóczi Ferenc hamvainak hazaszállításáról való intézkedéssel bízza meg miniszterelnökét a magyar király. Részletezzük ezen két ok mindegyikét. Hazánk sok gyásszal és örömmel váltakozó történelme igazolja, hogy nemzetünk úgy az Árpád- és vegyes házi, valamint a Habsburg házi királyok alatt is csak akkor volt boldog, midőn az uralkodó és a nemzet kölcsönösen megértették egymást. Fájdalom : ez sokkal kevesebbszer történt meg, mint ennek az ellenkezője. Sok szenvedés és sok veszteség árán jutott azon tanulsághoz úgy a király, mint a nemzet. Hálát adhatunk nemzetünk védszellemének, hogy ezen tanulság soha sem hatott át jobban fejedelmet, mint a ma dicsőségesen uralkodó királyunkat. A mi után legjobbjaink az igaz hazafi lelkesedésével és borongó aggódásával hosszú ideig hasztalan törekedtek , az ma magasztos ténnyé vált. Felösmeri minden magyar, elösmeri az egész művelt világ, hogy a mi királyunk mióta letette a koronázási esküt, Európának a legalkotmányosabb uralkodója. Amit a nemzetet képviselő országgyűlés többsége akar , azt mindig, még saját egyéni érzelmei ellenére is, ellátta királyi szentesítéssel. Szentesítette annak idején az egyházpolitikai törvényeket, hozzájárult mostan a nemzet óhaját tevő katonai vívmányok fokozatos megvalósításához szükséges intézkedések megtételéhez s legújabban elrendelte a Rákóczy hamvainak hazahozatalát, mely a nemzet hű fiainál másfélszázad forró vágyát képező És éppen mostanában akadtak olyan éretlen gyerkőcök vagy közveszélyes népbolondítók, akik szentségtelen kezekkel megakarták rendíteni a király iránti hűséget a magyar nép szívében. Nagyon megokolt dolog tehát, hogy ezen irányzat ellen ott legyen az elsöprő tiltakozás azon fényes és nagyszerű fogadtatásban, azon megnyilatkozó örömben, mely pártkülönbség nélkül harsogó éljennel üdvözli a magyar fővárosba érkező ősz királyt. Zágjon is ezen éljen szerte az egész országban Kárpátoktól Adriáig, a Lajtától az Olt forrásáig. Hirdesse a hálás magyar népnek, hogy a király és a nemzet kölcsönös bizalma megteremtette az érzelmek összhangját, hogy most már keserűség nélkül gondol a király a mögötte levő borús korra, és király és nemzet egyesült kegyelete kereshet föl mindazok emlékezetét, kiknek vezetői szerep jutott a letűnt küzdelmekben. Nem mi mondjuk ezt, hanem mondja az április 18-iki leiratában maga a magyarok királya. Legyen áldott az a szív, mely ezen királyi szavakat kigondolta, legyen áldott az a kéz, a mely azokat leírta. A magyarok istene pedig hallja meg nemzete imáját, melylyel oltára előtt hosszú életért esd szeretett királyának egy egyesült fohászban egy szívvel és lélekkel. Hegyesi Márton Uj állami iskolák. A közoktatásügyi miniszter ma osztatta ki az 1904. év őszén életbelépő rendeletét, mely 158 uj állami népiskol felállítása iránt intézkedik. — A magyarság másfél száz új vára közt egyetlen sincs olyan, amelyek felállítását ne az illető község, vagy iskolafenntartó felekezet kérésére teljesítettek von«„ Az erőszakos államosításról keringő hitek tehát valótlanok. Csak a legégetőbb sürgősségű in 'zkedések voltak ezek s az iskolák legtöbbje nemzeti és népnevelési hézagot pótol. A magyarság uj várai között harminchármat abból az okból kellett felállítani, mert az iskolafenntartó felekezet erre képtelennek jelentette ki magát s kérte, hogy vegyék iskoláikat állami kezelésbe. A rendelethez csatolt kimutatás szerint Bihar megye területén két község kap ez őszön állami iskolát: Janka,alva és UjUta. Vasárnapi levél. — A „Szabadság“ eredeti tárczája. — Franciaországnak nincsenek államvasutai. Az összes vasutak három négy dúsgazdag vasúti társaság kezében vannak és vagy kilencven esztendő múlva az állam tulajdonába mennek át. Mikor a vasúti társaságok legutóbb koncessziót kaptak és a feltételek között szerepelt az is, hogy kilencven esztendő múlva a francia állam lesz az összes vasutak birtokosa, az örömnek valóságos mámora dúlt a francia sajtóban. A könnyen lobbanó francia elme, amely az első vizslató hajót ezzel a büszke jóslattal kisérte, nous sérons immeibles, a vasutakban látta Franciaország jövendő gazdagságát, boldogulását, jólétét. Dúsgazdag lesz a francia állam. Számitgatták a vasutak milliárdnyi értékét, százmilliónyi jövedelmét és megállapították, hogy az adókat be lehet szüntetni, a francoknak olyan tömegeit ontja a vasút Franciaország pénztáraiba. A forró lelkesedést erősen lehűtötte egy kiváló technikus meglepő, de igen valószínű jóc lata. Ennek a jóslatnak rövid tartalma az volt, hogy kilencven esztendő múlva a vasutak a tizedrészét sem fogják megérni annak, amit ma érnek, abból az egyszerű okból, hogy sokkal olcsóbb, kényelmesebb és gyorsabb közlekedő eszközök is állanak majd az elkényeztetett emberiség rendelkezésére : az automobilok és a kormányozható léghajók, hogy csak azokat említsük, amelyeknek a tökéletesedése a technikai fejlődés mai irányai szerint biztosra vehető. A fejlődésnek ezt az irányát — íme a legbiztosabb jel — a pénz is érzi. Egy budapesti tőkepénzes villamos-vasúti részvényeit, a világ legjobb papírjait eladta, amikor az automobilok egyre szaporábban pöfögtek végig az Adrássyúton. A biciklik ára, magyarázta barátainak, öt év alatt egy negyedére szállott le. Az automobilok ára tíz év alatt egy tizedére fog leszállni. És ha leszáll, akkor a kényelmes töftös, amely a mai gummirádlisok helyén áll majd, egy hatosért felviszi az embert a Gellért hegy tetejére. Ki lesz bolond akkor villamosra ülni ? . . . íme a töke idegessége. Mert bizony tiz év múlva sem épen a bolondok ülnek villamos kocsikba és a gépek építése tíz esztendő alatt aligha halad annyit, hogy a villamos vasúti részvényeket értéktelenekké tegye. Mire azonban — kilencven esztendő múlva — a francia föld vasutai a francia állam kezébe kerülnek, akkorra az értéküket bizonyára megcsorbítja a technika. A csodálatos gépek nyomán zúgva jönnek a még csodálatosabb gépek, a gépet dübörögve öli a gép. Most a lokomotív az úr a világon. Most, épen most. Ötven esztendő óta terjed, árad, nő és dagad dübörögve a területe, a hatalma, a birodalma. Most befogja az egész világot, hordja a vagyonát, a fejlődését, a gazdagságát, a tudását és a haladását. A vasút a gyarapodás és a műveltség, a haladás és a szabadság. Most épen most. A vasút elérkezett hatalmának a tetőpontjára. Ezt a percet jól választották ki a vasutasok a munkaszüntetésre. Megáll a vasút, megzsibbad az ország. A teljes kábulattól csak a telefon és a telegraf idegszálai tartották vissza ; a nagy organizmusban, amelyből kirobbant az erő, ezek tartották fenn az öntudatot. A vasúti sztrájk egy gigászi ütés volt az % darabontént is. gyári árban Igapiratóls, átalakítás, formázás, festés, tisztítás és díszítés a legolcsóbb árban eszközöltetnek a szalmakalapgyárban. Nagyvárad, Kolozsvári utcza, Templom-tér. 447 Telefonszám 143. 40 -5 ®