Szabadság, 1971. július (81. évfolyam, 61-68. szám)

1971-07-02 / 61. szám

AZ EURÓPAI BANKÁROK NYUGTALANUL­­ SIIK­ÉLI­K US DOLÁR GYENGÜLÉSEI Az európai bankárokat nyugtalanítja az amerikai in­fláció, amely szükségképpen az amerikai dollár gyengülé­sét, elértéktelenedését, jelen­ti. Egyetlen európai bankár sem jósol a közvetlen jövő­ben olyan világ­depressziót,­­mint am­ilyen az 1930-as évek­ben árasztotta el a világot, sokan azonban attól tartanak, hogy az 1970-es években a nyugati országokban növe­­kedik­ fe­ a társadalmi, a gaz­dasági é­s a pénzügyi bizony­talanság. A s­üncheni (Nyugat-Né­­metország) bankárok vélemé­nye a következőkben foglalha­tó össze : Amerika — elsősorban rövidlej­ára­tú kölcsönei kö­vetkeztében — állandó pénz­ügyi kiegyensúlyozatlanság­gal küzd, külkereskedelmi mérlege állandóan negatív és a dollárban éppen emiatt csökken a bizalom. Szerte a világon infláció­ban és a pénzügyi bizonyta­lanság oka az amerikai pénz­ügyi bizonytalanság. Az amerikai dollárban csak akkor fog ismét helyreállni a bizalom, ha az Egyesült Ál­lamok élére áll az infláció el­leni küzdelemnek. Annak elle­nére azonban, hogy az ameri­kai dollár gyenge és egyre gyengül, a világ aligha tud­­majd az 1970-es években (sőt, esetleg még hosszabb ideig) más kulcs-valutát találni. Egy skandináv bankár vé­leménye : " A probléma jelenleg az, hogy miképpen tudjuk az amerikai dollár szilárdságát helyreállítani, nem pedig az, hogy miként tudnak az ame­rikai dollár más kulcs­valutá­val helyettesíteni. Ámbár az európai banká­rokat nyugtalanítja a nem­­kívánt amerikai dollárok Eu­rópába és Japánba és a világ más részeibe való beözönlé­­se, mégsem terveznek “vég­leges leszámolást” Washing­tonnal, a dollár értékére vo­natkozóan. Az Európai Közös Piacon belül egyre kétségtelenebb, hogy a tagországok, legalább is, egyelőre, nem hajlandók egységes pénzügyi politikát folytatni. Franciaország mindaddig nem hajlandó egységes euró­pai pénzügyi politikáról, tár­gyalni az Európai Közös Pia­con belül, amíg Nyugat-Né­­metország vissza nem tér a nyugatnémet márka és az amerikai dollár rögzített pa­ritásához. Bonn azonban “lebegő”, ál­lapotban akarja tartani a nyugatnémet márkát, leg­alább további 6 hónapon ke­resztül, vagy pedig még en­nél is tovább. A nyugatnémet Gazdasági Tanácsadó Bizottság még en­nél is tovább ment, amikor június elsején azt javasolta: folytassák a nyugatnémet márka újraértékelését, átla­gosan minden esztendőben 3 százalékkal. Az egyik legnagyobb párisi bankház vezetője nemrégiben a következő nyilatkozatot tet­te az újságírók előtt: — Úgy vélem, Európa az 1970-es években képtelen lesz arra, hogy olyan egységes va­lutát léptessen életbe, amely helyettesíthetné az amerikai dollárt. Sem Nyugat-Német­­ország, sem Franciaország, sem Olaszország nem hajlan­dó arra, hogy nemzeti érde­keit feláldozza egy egységes európai kulcs­ valuta érdeké­ben. Éppen ezért, meggyőző­désem, hogy jó ideig még az amerikai dollárra leszünk rá­szorulva, mint kulcs­ valutá­ra, annak ellenére, hogy a dollár helyzete távolról sem nevezhető eszményinek. Egy nyugatnémet bankár a következőkben foglalta össze véleményét az újságírók előtt. — A Bonn és Páris közötti pénzügyi ellentét azt jelenti, hogy a közös európai valuta kérdése egyelőre lekerült a napirendről. A pénzügyi egy­ség az esetleg kibővülő Euró­pai Közös Piacon belül sem fog megvalósulni. — George Pompidou, fran­cia elnök és Edward Heath, angol miniszterelnök, nemré­giben abban egyezett meg, hogy a tagországok között olyan “laza együttműködés” lesz, amely semmiesetre sem fogja veszélyeztetni az egyes országok önálló pénzügyi po­litikáját. A kérdés azonban ez: miképpen lehetséges kö­zös és egységes európai valu­tát teremteni akkor, ha egyet­len tagország sem hajlandó arra, hogy pénzügyi függet­lenségét feláldozza az Euró­pai Közös Piac érdekében? Végezetül, nem érdektelen idéznünk egy ismert frank­furti (Nyugat-Németország) bankár véleményét, amely így­­hangzik: — Valószínűleg már túlsá­gosan késő van ahhoz, hogy Az adminisztráció egyik egyik gazdasági szakértője mondotta az újságíróknak nemrégiben a következőket: Nem sokkal azután, hogy Mr. Nixon elnök külkereskedelmi könnyítéseket rendelt el kom­munista Kínával szemben, a Szovjetunió számára is kül­kereskedelmi könnyítéseket rendelt el. Ennek az oka az, hogy Mr. Nixon meg akarja győzni az oroszokat affelől: Amerikának nem célja az, hogy egyik kommunista or­szágot kijátsza a másik el­len. Amennyiben az oroszok ezt hinnék, alighanem meg­szüntetnék a tárgyalásokat a Szovjetunió és Amerika kö­zött a két ország stratégiai fegyvergyártásának kölcsönös csökkentésére vonatkozóan. Jólértesültek szernt Nixon elnök új katonai parancsnokot akar majd a vietnami ameri­kai haderő élére állítani ak­kor, amikor az amerikai kato­nák utolsó részlege kezdi meg kivonulását. A probléma állí­tólag ez: egyetlen magas ran­gú katonatiszt sem akarja azt a szerepet vállalni (amely először történik majd meg Amerika történetében), hogy visszavonja az amerikai had­erőt egy le­ nem­ győzött, ag­­gresszív ellenség elől. A Republikánus Párt­re­helyreállítsuk a világ pénz­ügyi stabilitását, anélkül, hogy előbb súlyos gazdasági világválságot teremtsünk. Ma már minden ország pénzügyi szakértői “normálisnak” tar­tanak egy olyan inflációt, amely évenként 5 százalékkal emeli az árakat. Petői közül egyesek úgy vé­lik, hogy Winton Blount, pos­taügyi miniszter, aki az új, postai korporáció élén áll, kö­vetkező évben Alabama ál­lam szenátori tisztségére fog pályázni. Tény az ,hogy Mr. Blount az utóbbi időben szo­katlanul sok időt tölt Alaba­­mában. Maga Winton Blount nem hajlandó jövendő terve felől nyilatkozni. A külügyminisztérium dip­­­lomatáinak egybehangzó vé­leménye: Huang Hua, kom­munista Kína új kanadai nagykövete, egyike Kína leg­kiválóbb hivatásos diploma­táinak­­ és Amerika-szak­­értőinek. Egy demokrata vezető sze­mélyiség véleménye. A jelen pillanatban teljesen homályos, ki lesz a Demokrata Párt el­nökjelöltje 1972-ben. Muskia népszerűsége csökken, Kern­­nedyé növekszik, kérdés azon­ban, hogy Teddy elfogadná-e az elnökjelöltséget? Humph­rey körül minden bizonytalan és hátránya, hogy egyszer már veszített, McGovern nép­szerűsége korántsem áll azon a színvonalon, hogy komo­lyan számba jöhetne. A de­mokrata elnökjelöltség kérdé­se — szerintem — teljesen nyitott kérdés. Washingtoni levél írja: SPECTATOR Peter Lennon, 21 éves vietnami veterán saját bevallása szerint mari­­juana-részeg vol­t,­amikor egyedül verte vissza a Viet Cong táma­dást, amiért Medal of Honor kitüntetést kapott. Lemon jelenleg munkanélküli civil Tawas City, Mich.-ban. A Kaiwo Maru elnevezésű, négy árbocú, japán gyakorló hajó megérkezett Long Beach, Calif­orniába, hogy részt vegyen a város fennállásának 60. évfordulójára rendezendő ünnep­­ségeken

Next