Szabadság, 1987. november (97. évfolyam, 45-48. szám)

1987-11-06 / 45. szám

2. OLDAL ^SZHBnDSHG AH AMf RICÁN NCWtRAPCR IN THC HUNGÁRIÁN LÁNCÚ ACE THE OLIfrST ESTABLISNtO HUNGÁRIÁN NEWSRARER IN AMERICA RURLUNIO ÉVÉRT FRIOAY 1 Published every Frlday By LIBERTY MEDIA, INC. (Mn.) C. PAKSI Edited and Published at Szerkesztőség és kiadóhivatal Liberty Media, Inc. 5842 MAYFIELD ROAD, CLEVELAND OHIO 44124 Telephoné: (216) 449-0800 Circulation Előfizetés P.O. Box 72073-U, CLEVELAND OfflO 44192 First issue: November 12, 1889 (USPS 531740) POSTMASTER: Send address changes to LIBERTY MEDIA, INC. 5842 Mayfield Road, Cleveland, Ohio 44124 Előfizetési árak—Subscription rates United States of America and Canada US $ Egy évre (one year): 25.00 US $ Fél évre (hali year): 15.00 US $ Más országokba (other countries) egy évre (one year): $30.00 fél évre (half year): $18.00 SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO A lapunkban megjelent írások egy része a Szabad Európa vagy egyéb rádióadások keretében elhangzott vagy nyomtatásban meg­jelent. íróink saját nézeteiket fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. ­ A HÍREK MÖGÖTT! A Lhassa-i lázongásra Amikor 1959 márciusá­ban kínai csapatok fegyveres erővel vonultak be Tibetbe, hogy megszüntessék az ország önállóságát, a politikai vezetők valószínűleg fel sem tudták mérni mekkora kockázatot vál­lalnak. Mint az újságbeszámo­lókból kiderül, közel 30 évvel ezután az esemény után nem­csak hogy megoldani nem lehe­tett a „tibeti problémát”, de az ország lakosságának ellenállá­sa évről évre növekedik. A helyzet reménytelenségét főleg az okozza, hogy a tibetiek ösz­­szefogása olyan erőn alapul, aminek természetét a mai kí­nai vezetők még megérteni sem képesek. A különböző kommunista hatalmak és némileg eltérő ide­ológiák egy dologban tökélete­sen egyet­értenek. A vallás­­ellenességük a marxi idézet alapján, mely szerint a vallás ópium a népnek, abba a tévhit­be torkol, hogy előbb utóbb mindenki örül annak, ha az ópiumtól megszabadítják. A ti­betieknek azonban — ugyan­úgy, mint a nyugaton elterjedt vallásoknak — Istenük léte és imádása (ők Chen-Rezinek ne­vezik) létük egyik alapjaként szolgál. Ráadásul még a Dalai Láma, vallásuk főpapja, az Is­ten megtestesítője, akinek tisz­telete az Istenhittel egyenran­gú. Ily módon könnyen meg­érthető, miért kellett csődöt mondani annak a kínai beke­belezési politikának, amely ideológiájával a vallás ellen irányult és amelynek első lát­ványos cselekménye a Dalai Láma székhelyéről való elűzése volt. E meggondolatlan lépést a mai kínai vezetők már számta­lanszor megbánták és azt pró­bálják hangoztatni, hogy mindez a kulturális forradalom időszakának túlzása volt és e politikáért a kulturális forra­dalom apostolai felelősek, élü-KUVAIT - Egy héten belül háromszor intézett Irán támadást Kuvait fő olajkikötő­je ellen. Az összes támadást az Irak­tól elfoglalt Fao-félszigetről ki­lőtt kínai gyártmányú Silk­­worm (Selyemhernyó) rakétá­val követték el. A Sea Island-i kikötőbe ve­zet a legtöbb olajvezeték, on­nan indulnak az exportált ola­jat szállító hajók. A támadás következtében több létesítmény kigyulladt. A Reagan-adminisztráció bejelentette, hogy válaszul a kínai rakétáknak a Perzsá­kon Mao özvegyével, akik ma hasonló bűncselekményekért börtönbüntetésüket töltik. Ez azonban nem igaz. Tibet megszállása majdnem egy évtizeddel előzte meg a kul­turális forradalmat. A két ország 1951-ben kötött egy megállapodást, amelyben a két ország gazdasági együttműkö­dését határozták el, de ez a szerződés világosan kimondta, hogy a kínai kormánynak sem­milyen beleszólása nem lehet a tibeti életvitel formájába, és különösen kihangsúlyozta a vallásszabadságot. Az 1959-es megszállás és a b­assai nyári palota — a Dalai Láma lakó­helye — ágyúzása egy alig nyolc éves szerződést sértett meg. Azóta többször próbál­ták az Indiába menekült lámát hazacsalogatni ,,az ősi földre”. A főpap ezeket az ajánlatokat eddig mindig azzal utasította el, hogy őt nem Tibetbe hív­ják vissza, hanem Pekingbe, hogy ott elvállaljon valamilyen fontos politikai beosztást. Erről szó sem lehet, ha vissza­megy, úgy Lhassába megy és elsősorban az ősi vallást kíván­ja helyre­állítani, mert neki Kína nem szülőhazája. Való­ban a hatalmas birodalmat és a szomszédos kis országot a törté­nelem folyamán ellenségeske­désen kívül semmi más nem kötötte össze. Különböző a nyelvük, az írásmódjuk, a kul­túrájuk, vallási szokásaik, ter­melési stílusuk. Mindig harc­ban álltak és a tibeti őslakók, akik közül azon a bizonyos márciuson 20 ezren haltak meg, csak azért, hogy megaka­dályozzák a láma foglyul ejtő­öbölben való bevetésére, kor­látozni fogja modern műszaki cikkek exportját Kínába. Az elmúlt hetekben az Egyesült Államok többször kérte Kínát, hogy hagyja abba a Silkworm Iránba való szállí­tását. Kína következetesen ta­gadja, hogy fegyvert árulna Iránnak, annak ellenére, hogy az amerikai külügyminiszter légi felvételeken mutatta, amint a Silkwormot szállító ha­jók elhagynak egy kínai kikö­tőt és megérkeznek Iránba. Ez az első eset, hogy Ame­rika korlátozza exportját Kína felé, amióta a két ország kap­sét, úgy érzik, történelmi lé­tük legmélyebb fokára süllyed­tek. A tibeti krónikák nem je­gyeztek fel soha egyetlen éhín­séget sem, kivéve 1960-ban, amikor a kínai megszállók any­­nyira akartak segíteni a lakos­ságon, hogy megtiltották a ha­gyományos köles termelést és helyette bevezették a téli rizs termelést. A rendkívüli magasság ritka levegőjét azon­ban a rizs nem bírta el. Azóta a tibetiek nemcsak büszkeségük­ben vannak megbántva, de az is meggyőződésük (és az lehet igaz, lehet nem), hogy a kína­iak őket fizikai létükben akar­ják elpusztítani. A nemzeti büszkeség ezek szerint nagyobb szerepet ját­szik az ellenállásban, mint maga a szegénység. Megoldás­ra semmilyen remény nincs. Amikor a Dalai Láma húga 3 évvel ezelőtt látogatást tett az országban, egész népvándorlás indult el hozzá és a palotának nemcsak a fogadószobáit, de még a fürdőszobákat és illem­helyeket is telehordták va­gyont érő ékszerekkel és dísz­tárgyakkal. Tibet kínai főhely­tartója ennek láttán bosszan­kodva jegyezte meg: íme így úszik a semmibe napok alatt két évtized politikai nevelése. Amely megjegyzés további bi­zonyítéka annak, hogy a kínai kommunisták képtelenek felmérni a lázongást kirob­bantó erőket és ezért felké­szülhetünk arra, hogy Tibet fővárosából továbbra is állandó összecsapásokat jelent majd a világsajtó. Egri György KÍNAI RAKÉTÁKKAL Irán kuvaiti kikötőt támad SZABADSÁG 1987. november 6., péntek TARTALOMJEGYZÉK Emberek.........................3. old. Névnapok......................17. old. Regény..........................18. old. Események....................19. old. Óhaza............................21. old. Egészség........................22. old. Konyha..........................22. old. Sport..............................23. old. Keresztrejtvény.............24. old. Kérdezz-feletek.............25. old. Csillagok........................26. old. Eseménynaptár.............27. old. Apróhirdetések 27. , 28. old. csolata a Nixon-adminisztráció alatt javulásnak indult. Ugyanakkor a Reagan-ad­minisztráció teljes tilalmat állí­tott fel az Iránnal folytatott kereskedelemre is. Még július­ban Irán volt Amerika fő olaj­­szállítója. A szakértők a tilalmat szimbolikusnak nevezik: nem hiszik, hogy befolyással lenne az iráni gazdaságra vagy hábo­rús erőfeszítéseikre. Amerikai műhold szovjet rakétával? WASHINGTON - Két amerikai nagyvállalat, a Gene­ral Motors és a General Elec­tric sürgeti a kormányt, hogy szüntesse be az amerikai mű­holdaknak szovjet rakétával való kilövése elleni tilalmát. Az amerikai űrprogramnak jelenleg nincsenek olyan raké­tái, melyekkel a magánkeres­kedelmi célokat szolgáló táv­közlési objektumokat föld kö­rüli útjukra engednék. A Szov­jetunió pedig amerikai stílusú reklámhadjáratot indított Pro­ton rakétáinak eladására. Az adminisztráció azon­ban állja a sarat és kijelentette: üzleti érdekek nem játszhatnak döntő szerepet, amikor kül­politikai és nemzetbiztonsági kérdések forognak kockán. A Challenger űrrepülő sze­rencsétlensége után Reagan el­nök betiltotta az újrafelhasz­nálható űrrepülők használatát a műholdak felbocsátására. A múlt évben két más típusú amerikai rakéta is fellövés után felrobbant. Ezzel egy időre tel­jesen leállt a nem katonai cé­lokat szolgáló objektumok űrbe bocsátása. Szakértők szerint még évek kellenek ahhoz, hogy a magán rakétaipar ki tudja elégíteni a keresletet. A Glavkosmos szovjet űr­ügynökség hét különböző típu­sú rakétát bocsátott forgalom­ba a nyugati ár feléért.

Next