Szabolcs-Szatmári Gépjavító, 1970 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
A VSZT. üléséről (Folytatás az 1. oldalról) a társadalmi szervek fokozottabb bevonásával alkalmazzák. Végül a vállalat igazgatója felkérte VSZT-t, hogy támogassa a válalalatvezetésnek azt az elhatározását, hogy az árvízkárok miatt a termeléskiesés pótlására 1970. évi vállalati eredményt az százalékkal túlteljesítsék. Mi így járulhatunk hozzá a nemzeti jövedelem növeléséhez. Pénzügyi helyzetünk A pénzügyi osztály beszámolója elsősorban az osztály feladatával foglalkozott, amelyet az alábbiakban határoznak meg: a pénzügyi osztály biztosítja pénzt a termelés zavartalan végzéséhez. Ennek érdekében irányú feladatot látnak el. kétA megtermelt termékek és az elvégzett munkát leszámlázzák, gondoskodnak a pénz beszedéséről. Gondoskodnak a termelés és egyéb vásárlások költségeinek kifizetéséről. A vállalat pénzügyi egyensúlyához szükséges a végzett munka gyors átadása, leszámlázása, s az ellenérték inkasszállása. Másrészről fontos, hogy a vállalat felesleges kiadásokat ne eszközöljön, csak annyi és olyan minőségű anyagot vásároljon, amennyi a termeléshez szükséges. 1970. eddig eltelt időszakában a fenti követelményeket — kisebb zökkenőktől eltekintve — sikeresen megoldottuk. (Az első részben partnereink negyedévben fizetőképtelensége és részben a nagyobb mértékű anyagvásárlások miatt voltak fizetési zavaraink, ezek megszűntek.) Ismeretes, hogy vállalatunk teljes forgóeszköz-készletét saját erőből nem tudja biztosítani. Ehhez MNB-hitelt vesz igénybe. A hitelállomány a jó eszközgazdálkodás és folyamatos forgóeszközalap feltöltés következtében állandóan csökken. Amíg 1968. első fél évében átlagosan 90 millió forint volt a hitelállomány, ugyanakkor 1970. első fél évében már csak 63 millió forint. A hitelállomány fokozatos csökkentése saját érdekünk, hiszen így kevesebb kamatot kell fizetnünk. Részletesen foglalkozott pénzügyi beszámoló a készletgazdálkodásunkkal, megállapítva azt a sajnálatos tényt, hogy a készletgazdálkodás nem a legjobb. Ezért is volt szükség készletnorma meghatározására, amelyet ha túllépünk, a túllépés összegét a fejlesztési alapból kell fedezni. Pénzgazdálkodásunk zavaró jelensége, hogy pénzbevételünk rajtunk kívülálló okok, de saját hibánkból is ütemtelen. Az ütemtelenség oka, hogy a hónap első 10 napjában alig van számlázás, a második dekádban több, s havi termelésnek 30, a havi áfa bevételnek 60—70 százalékát az utolsó napokban számlázzuk. Ezen sürgősen változtatni kell. A pénzügyi osztály beszámolója a továbbiakban az inkasszóról, a peres ügyekről, a késedelmi kamatokról adott tájékoztatót. 1970-ben eddig 520 peres ügye volt a vállalatnak, amelynek nagy része a kiegyenlítetlen követelések miatt folyt. A késedelmesen fizető vevők 1970-ben eddig több mint 436 ezer forint késedelmi kamatot fizettek vállalatunknak. (Mi 100 ezer forint késedelmi kamatot fizettünk ki.) Végeredményben a vállalatunk pénzügyi egyensúlya kielégítő, hitelállományunk folyamatosan csökken, kiegyenlítetlen szállítói számlánk nincs, s ezek összességében jó eredménynek számítanak. Vállalatunk IV. ötéves terve Vállalatunk IV. ötéves tervéről Győri József üzemgazdasági főosztályvezető adott tájékoztatót, a VSZT tagjainak. Az ötéves terv termelési része legfontosabb feladatok egyikeként jelöli meg a termelési színvonal volumenben és összetételben való fejlesztését. Ez a már kidolgozott gyármánytfejlesztési célkitűzések konkretizálása lesz. Mint ismeretes, a gyártmányfejlesztés terén az első lépéseket már megtettük és idén három új géptípus kerül sorozatgyártásra. A negyedik ötéves tervben fokozatosan növekszik majd az új termékek aránya, az 1969 évi 3,4 százalékról 1975 végéig 56 százalékra. A termelés lényeges része, hogy fokozzuk az exportarányt, a tervidőszak végére elérjük a 4 százalékot. Az új ötéves terv beruházási terve lehetőségeinkhez mérten megfelelően igazodik a termelési célkitűzésekhez. Építési jellegű beruházásra 28,9 millió forintot tartalmaz az előirányzat. Ebből üzemi épületeket, utakat, raktárakat, szociális és egyéb létesítményeket építünk majd. A termelő jellegű beruházások összege 19,7 millió forint. Ennek egy része a szinttartást szolgálja majd, másrészt a termelékenységet növeli. A közel 20 millióból 11 millió forint értékű belföldi, 7 millió forint értékű export és 1,7 millió forint értékű egyéb gépet vásárol majd a vállalat. Az új gépek nagy része a forgácsoló, a sajtoló, a lemez és rúdmegmunkáló gépparkot növeli. Fontos a negyedik ötéves terv célkitűzésének munkaügyi része. Az egy főre tervezett átlagbér 1975-re eléri a 24 180 forintot. A részesedéssel növelt átlagos személyi jövedelem a tervidőszak végén meghaladja a 25 500 forintot. S amilyen mértékben növekszik a vállalat árbevétele, illetve eredménye, olyan mértékben növekszik a részesedés. A tervek szerint 1975-re az év közi és év végi részesedés napokban eléri a 17,7 napot. A VSZT-SZB titkár beszámolója Marinka Ferenc elvtárs beszámolójának első részében részletesen foglalkozott az árvízkárt szenvezett dolgozóink megsegítésével, illetve is mertette a vállalatunkhoz eddig eljuttatott segélyek összegeit, kifizetési módját. (A beszámolónak ezt a részét külön cikkben ismertetjük.) AZ IFJÚSÁG HELYZETE: A Központi Bizottság 1970 február hó 18—19-i határozata alaján Marinka Ferenc elvtárs tájékoztatta a VSZT tagjait az ifjúság helyzetéről, kiemelten a vállalatunk ifjúságának helyzetéről. Vállalatunk igen sok fiatalt foglalkoztat, s a körükben végzett felmérések bizonyítják, hogy döntő többségük egyetért a párt politikájával, tevékenyen vesznek részt a szocializmus építésében. Vállalatunk fiataljai a szocialista erkölcsi normáknak megfelelően dolgoznak és élnek. Vállalatunknál a fiatalok megtalálják helyüket és számításukat. Az elhelyezkedési lehetőség számukra kielégítő, s vállalat megfelelően foglalkozik a a fiatalok nevelésével. A vállalat vezetősége nem zárkózik az elől, hogy a fiatalok rátermettességüknek, szakképzetségüknek megfelelő Nagyon sok szinten dolgozzanak, fiatal középvezetői munkakörben dolgozik, s hogy hogyan, azt az eredményeik bizonyítják. Vállalatunknál, a gyáregységeknél sokrétű és eredményes KISZ-munka folyik. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi két évben a KISZ-nél és KISZ-tagoknál nemcsak a politikai, gazdasági tevékenység javult, de a KISZ-munka során az érdekvédelem is. Ennek ellenére problémák is adódnak. Nem kielégítő többek között a KISZ kapcsolata a vidékről bejáró fiatalokkal, a fiatal házasokkal. Amiért viszont nem a KISZ a felelős, az az, hogy a feladatok növekedtek, de a személyi és tárgyi feltételek ezzel nem tartottak lépést. Nincs például vállalatunknál olyan klubszoba, a ahol a fiatalok az eddigieknél is eredményesebb munkát végezhetnének. Beszámolója végén Markka elvtárs a feladatok közül kiemelten említette, hogy a jövőben a szakszervezetnek és a KISZ-szervezetnek gazdasági és politikai területen egyaránt jobban együtt kell működni. A NŐK HELYZETE: Ugyancsak a Központi Bizottság határozata alapján számolt be a VSZT—SZB-titkár a nők helyzetéről. Ismertette, hogy vállalatunknál 499 nő dolgozik, ebből 218 fizikai állományú. A nők minden területen egyenrangú félként állják meg helyüket a termelésben. Ennek ellenére a nők egyenjogúsága még nem teljesértékű, elsősorban azért, bérezési problémák adódnak mert és a férfiakéval nem azonos a nők erkölcsi megbecsülése. A Központi Bizottság határozata megállapítja, hogy az egyenjogúság további kibontakoztatása csak politikai, gazdasági, jogi eszközök együttes hatásának eredménye lehet. Éppen olyan tervszerű ezért a jövőben intézkedésekre van szükség, hogy a nők egyenjogúsága mind teljesebben megvalósuljon. Ha ilyen szellemben dolgozunk, akkor a nők kereső foglalkozása és családanyai hivatása egyre kevesebb konfliktussal jár majd. NAGYCSALÁDOSOK: A megyei tanács május 27-i ülésén tárgyalta a nagycsaládosok helyzetét. Vállalatunk dolgozói között az átlagosnál is nagyobb arányú a nagycsaládosok száma. A nagycsaládok tőnek, életkörülményeinek helyzetára igen fontos feladat, s jaríezt kétoldalúan lehet megoldani. Egyrészt állami segítséggel, más vonatkozásban a vállalaton, illetve a szakszervezeten keresztül. Marinka elvtárs pontokban ismertette azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek a nagycsaládosok jelenlegi helyzetén javíthatnak. A nagycsaládosok helyzetének javításával kapcsolatban a SZOT elnöksége is állást foglalt. A SZOT elnöksége szükségesnek tartja, hogy az ipari tanulók beiskolázásánál vegyék figyelembe a nagycsaládosokat. A szocialista brigádok fokozottan segítsék azokat a dolgozótársaikat, akik sok gyermek eltartásáról gondoskodnak. A vállalat szintén hathatósabb támogatást adjon a nagycsaládosoknak, különös tekintettel a lakásépítésre, az „R” alap és a fejlesztési alap terhére A VSZT-ülés beszámolóit élénk vita követte, majd a határozatok elfogadására került sor. A titok kulcsa: A dolgozók és a vezetőség jó összhangja Az idei egész évi 71 milliós árbevételi tervből 35,5 millió forint teljesítését irányozták elő az első fél évre a Tiszaszalkai Gépjavító Állomáson. A múlt évi első fél éves terv még 30,5 millió volt. S most, a jelentősen megnövelt tervet 102 százalékra, vagyis 36,3 millióra teljesítette az állomás. Hogyan és milyen módszerekkel? Bunna István Szűcs Géza párttitkár, főkönyvelő, Szalma Sándor szb-titkár és Székely Balázs termelési csoportvezető adták a tájékoztatást. Elsősorban a jól kiépített és széles hálózatú kapcsolatokat említették. A terv jórészét a vasszerkezeti és lakatosipari termékek adják. Főleg belföldi rendelések. Kooperáció történt még a múlt esztendőben az Országos Bányagépgyártó Vállalattal. iker kötélpálya leadó és részére feladó állomás készül Szászhalombattára Oroszlányban. bitumenüzem nehéz vasszerkezeti összeállítását végzi az állomás. Csak e két vasszerkezeti termékek első fél évi gyártási értéke 7 millió forintot képvisel. A lakatosipari termék közül jelentős a Csepeli Erőmű és Szolgáltató Üzemek részére készülő, különböző típusú villamos kapcsolószekrények 1,5 milliót hoztak. A Budapesti TRANSZVILL rendelése, melyek pormentes kapcsolószekrények szállítására vonatkoztak, ugyancsak a másik másfél milliót jelentette az állomásnak az első fél évben. A Kohászati Gépgyártó Vállalat részére. Győri Vagon- és Gépgyárnál beépítendő füst-, gázelszívó légtechnikai berendezés, valamint különböző tartószerkezetek készültek el 3,5 millió forint értékben A tervnek ugyancsak jelentős része közvetett vagy közvetlen exportból származik. Többek között, a már említett Csepeli Szerszámgép Gyár útján a világ számos országába jut el a tiszaszalkai állomás dolgozóinak munkája. Értékes export szerszámgépek alkatrészeit készítik el, s az ilyen gépek a Szovjetunióba, az NDK-ba kerülnek, sőt még Ciprusra is eljutnak. Ehhez a „közös üzlethez” az állomáson hűtőházi légcsatornákat, homokfúvó berendezéseket, bányagépalkatrészeket készítenek. Az állomás összes dolgozóinak száma (ipari tanulók nélkül): 510. S ez átlaglétszám is. Négy szakmában 90 fiatal tanul. Közvetlen a termelésben — átlagszinten — 420—430-an vesznek részt. Nem új felfedezése másnak, hogy a tervek, a az állószámok önmagukban mit sem érnek. Nélkülözhetetlenül fontos, hogy ismerjék azokat a dolgozók, legyen állandó és eleven a vezetőkkel való kapcsolatuk. Rendszeresen havonta üzemrészenként tájékoztatják dolgozótársaikat a szakszervezeti bizalmiak. Szoros, őszinte kapcsolat hangján beszélik meg a tervek állását (amit az állomás bármely rendes dolgozójának szégyen nem ismerni), feltárják egymással szemben a fogyatékosságokat. Negyedévenként pedig összevont termelési tanácskozást tartanak, s ezeken rendszerint igazgatói tájékoztatás hangzik el. Itt már több szó esik a soron lévő feladatokról is. Ez év áprilisától tértek át az állomáson a teljesítménybérezésre. Az eltelt rövid idő is kedvező tapasztalatot mutat: a termelékenységátlag 10, a dolgozók átlagkeresete 4 százalékkal növekedett. (Nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy a kedvező arányt bárki megértse.) Ezek ismeretében látható, hogy mind a szervezési és munkamorál, mind az elért teljesítmény jól kiegyenlítik egymást. Nem véletlen dolog, hogy az állomás minden üzemrésze tőle telhetően veszi ki részét a tervek teljesítéséből. Az eddigi eredmények alapján is 44 dolgozó kapott legutóbb „Kiváló dolgozó” kitüntetést; múlt évben 6 brigád (90 fővel) nyerte el megtisztelő szocialista brigád címet. Jelenleg 12 brigád 168 tagja dolgozik a megtisztelő címért. Mindezek ellenére sem lehet szó nélkül hagyni egy bizonyos „hiánylistát”. Hiányoznak még az üzemekből a korszerű gyártó- és alakító eszközök: lemezdaraboló, élhajlító, présgép, hegesztő dinamó, stb. Hiányuk kedvezőtlenül hat a termelékenységre, s egy esetben nagyban növeli nem az önköltséget. Ha ez a hiánylista nincs — mondták —, a fél éves tervet nem 102, de legalább 120 százalékra teljesítették volna. Főleg az eredményterv vonatkozásában. De remélik, a sikerek, a jó munka előbb-utóbb eredményesen fogja csökkenti a hiánylista sorát is. — A. B. — „Szívesen kooperálnak" A féléves terv és ami mögötte van Az egyik budapesti nagyvállalat megbízottja az elmúlt napokban vállalatunk több állomását meglátogatta, ugyanis kooperációs viszonyban állnak vállalatunkkal. A Gépjavító Állomás Baktalórántházi előtt elhaladva megjegyezte, hogy milyen szép, milyen rendezett ez az állomás. Megjegyzése alapján meginvitáltuk az állomás meglátogatására. A műhelyek megtekintése után nagyon jó véleménnyl távozott, elragadtatással beszélt az adottságokról, valamint a munka szervezettségéről és megjegyezte, hogy ilyen gépjavító állomással szívesen kooperálna. De nézzük meg, hogy az első fél éves terv teljesítése tükrében mi az igazság Baktalórántházán. A gépjavító állomás 1970. évi terve 26 millió forint, amely már teljes egészében le van kötve munkával, sőt az 1971-es évre is tárgyalások folynak. Az 1970. I. fél évre eső 13 millió forintos tervet 13,5 millió forintra teljesítették. Az árbevételi terv ilyen arányú teljesítése mellett minden valószínűség szerint a tervezett 2,5 millió forintos gyáregységi eredmény is teljesítve lesz, aminek összegszerű lezárása jelenleg folyamatban van. Az elmúlt 6 hónap alatt az állomás az alábbi nagyvállalatoknak gyártott különböző alkatrészeket, illetve gyártmányokat. Legnagyobb megrendelője a Vörös Csillag Traktorgyár, amelynek éves szinten csaknem 12 millió forint értékben szállítanak dömperalkatrészeket. Másik nagy megrendelő a Hajdúsági Iparművek, amely 80 literes bojlerek gyártására kötött szerződést az állomással. Ebből az első fél évben mintegy 13 000 darabot szállítottak 4 millió forint értékben a megrendelő teljes megelégedésére. A szerződés szerinti mennyiség nincs teljes egészében leszállítva, ugyanis a megrendelő a gyártáshoz szükséges összes anyagot nem tudta kellő időben beszerezni. Ugyancsak exportkötelezettség teljesítéséhez segít be a gépjavító állomás az Ikarusnak gyártott, világszerte szűk alkatrészeivel. ismert autóbaA szállítás a megrendelő teljes megelégedésére történik. A fenti nagyvállalatokkal történt kooperációs szerződés kielégítése mellett a gépjavító állomás komoly erőfeszítéseket tesz a vállalat saját gyártmányainak fejlesztésére és népszerűsítése érdekében. Megkezdték az állomás által végzett istállógépesítés fejlesztéseként a takarmány- és trágyaszállító csillekocsik gyártását, melyeket a technológiai szerelés átadásával egyidejűleg adnak át a termelőszövetkezeteknek. Tovább folytatják a már népszerűvé vált „Szabolcs” típusú kispermetezők gyártását. Az erdőgazdaságok igényeinek kielégítése céljából folyamatosan gyártják a rönkközelítő kerékpárokat. Soron kívül kielégítik tsz-ek gépjavítási és egyéb szolgáltatási igényeit. A fentiek alapján biztosítottnak látszik a gépjavító állomás 1970 évi tervének sikeres teljesítése. Szerénytelenség nélkül megállapíthatjuk, hogy nem volt véletlen a budapesti nagyvállalat megbízottjának cikkünk elején közölt óhaja. Az állomás kollektívájának eddigi erőfeszítése, valamint további tennialkorása alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy a Baktalórántházi Gépjavító Állomás jövője megalapozott.