Szabolcs-Szatmári Szemle, 1991 (26. évfolyam, 1-4. szám, különszám)

1991 / 4. szám

tárában a legrégibb irat a XIII. század végén keletkezett per leírásának töredéke, Gilvácsot említi. Giródtótfalu (Giróttótfalu) : Toujju­ de Sus — Bél Mátyás kézirata a következőket tudatja a faluról. Nagybánya és Felsőbánya között fele úton fekszik. Az oklevelek tanúsága szerint régen nagybányai polgároké volt, ma — XVIII. század eleje — a minoriták birtoka. Nagybánya ez ellen mindig tiltakozott s a szerzeteseket birtok­perrel fenyegette. A falut magyarok lakták, földesuruk a nagybányai minorita rend. A XVIII. század végén római katolikus templomot és plébániát pappal írt össze Lu­­dovicus Nagy az 1828-ban megjelent munkájában, 379 katolikussal 68 házban. Más felekezetű nem volt. Girókusa: Giorocuta, Görbéd, Romameneti — Szatmárgörbed néven is emlegetik. Görög katolikus plébániát írtak össze, de templomot a XVIII. század végén külön nem említették. 236 katolikus, 112 protestáns, 7 izraelita, összesen 355 lakosa volt a falunak. Házai­nak száma 49. Gyökeres: Remegi, Gyöngy: Giungi — görög katolikus temploma és papja volt. 594 lakosából 588 katolikus volt. Rajtuk kívül csak 6 izraelita élt ott. Házak száma 84. Györkefalva (Györkefalu) : Cetátele (Cetecele) — görög katolikus temploma és papja volt a 265 katolikusnak. 49 házban laktak. Gyűrtelek: Giutelecu. Hagymáslápos: Lapusel — Kővárvidékéhez tartozó helység volt. Hávord: Hovrila. Hidegkút (Láposhidegkút) . Moc­ra — görög katolikus templom és pap. 568 ka­tolikus és más nincs. 79 ház. Hirip, Hrip — a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzat Levéltárában a báró Horváth család iratai között 1675—1767 évekből több családi oklevele talál­ható, mely szerint Komor Erzsébet a birtokát és kúriáját elzálogosította a Pap köz­ségben birtokos Horváth Jánosnak 1690-ben. Viszocsány Sándor ezt a birtokrészt elfoglalta és eladta 1713-ban böszörményi Nagy Sándornak. A XVIII. század végén református templom van a faluban lelkésszel. 509 református és 281 katolikus lakja a falut. Házainak száma 111. Homok (Sándorhomok) : Nisipeni — református templom és lelkész, 405 lakos, ebből 98 katolikus és 307 protestáns, 61 ház. Haba:­liba — görög katolikus templom és pap szolgálta a 352 katolikust, rajtuk kívül 2 protestáns és 6 izraelita élt a faluban, melyben 52 ház volt, a faluban mű­ködött már a XVIII. század végén a postahivatal is. A Nagyszamos Nagybánya vi­dékén Iloba mellett éri el a község nevéről elnevezett szorost, amely annyira szűk, hogy két szekér egymás mellett csak nehezen tud átmenni rajta — írta Bél Mátyás kéziratában. A sűrűn jövő-menő szekerek kereke mélyen vágódott a földbe, ezért az út nagyon rossz volt. A sok forrás és folyó közelsége miatt a sár soha nem szá­radt föl. A folyó nagyobb záporoktól felduzzadva az egész szorost gyakran elöntötte. A tágas szatmári síkságot körülvevő hegyet a lakosok a színe miatt Fekete hegynek nevezik, egyes részeit külön neveken is emlegetik, így nagybányai, tótfalusi, ilobai stb. hegynek mondják. Iriny (Irim) : Irina — római katolikus leányegyház, református templom és lel­kész, valamint 682 lakos volt a faluban 1780-ban feljegyezve. 268 katolikus, 399 pro­testáns és 15 izraelita vallású volt a felekezeti hovatartozás megoszlása. Házak szá­ma 96. Ivácskó (Nikopog) : Necopolu — görög katolikus templom és pap, 31 ház, amik­ben 221 katolikus lakott. Jávorfalu: Stejera. Jóháza: Prislop. Józsefháza: Iosib. Как. Cucu — Bél Mátyás leírásában Szatmár szomszédságában fekvő szegényes település. Lakói valachok, mezeje, legelője termékeny. Ludovicus Nagy 1828-ban megjelent munkájában református templomát és lelkészét mutatja ki, 140 katolikus­sal és 29 protestánssal. 24 házat írt össze. Kakszentmárton : Martinești (Szentmárton, Martin, Svatimartin) — Szatmár mel­lett elterülő falu. Kedvezőbb helyzetben van, mint Как és népesebb is annál, fel­színe termékeny síkság — írta róla Bél Mátyás. Ludovicusnál feljegyezték a refor­mátus templomát és lelkészét 194 protestánssal, 169 katolikussal, összesen 363 lakos­sal, 49 házzal.

Next