Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2000 (35. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 1. szám

(MNo (BSSÖMBdl® Fónai Mihály A felsőoktatás helyzete és várható tendenciái Nyíregyházán Dolgozatomban a megyeszékhely humán erőforrásain belül egyre fontosabbá váló felsőoktatás helyzetét elemzem. A felsőoktatás számos mutató alapján az elmúlt évtized egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata volt Magyarországon, különösen a megfelelő korosztályon belül a felsőoktatásban tanulók arányát illetően; a nyolcva­nas évekbeli európai utolsók közül napjainkra e mutató alapján a középmezőnybe tartozunk. A hallgatói létszám növekedését azonban nem követte a finanszírozás megfelelő arányú növekedése, semmilyen forrásból, e helyzetből rövid és középtá­von a felsőoktatás fejlesztési és fejlődési lehetőségeinek a beszűkülése következik. A kilencvenes évek jellemző folyamata a hallgatói létszám tartós növekedése mellett a felsőoktatási integráció volt. Az integráció már rövid távon is radikálisan átalakít­ja a magyar felsőoktatást­­ szerkezetében, finanszírozási módjában és munkaerőpiaci kínálatában, a képzési struktúra radikális módosulásában - ezért korántsem mind­egy, hogy ezek a folyamatok hogyan jellemzik a megyeszékhely felsőoktatását. Dol­gozatomban az országos folyamatoknak a helyi felsőoktatásra gyakorolt hatását törekszem kimutatni; azt, hogy a város felsőoktatásának jelenlegi szerkezete milyen objektív lehetőségeket és milyen objektív hátrányokat jelent és képvisel, továbbá milyen pontokon várható lényegesebb változás a jelenlegi struktúrában. A felsőoktatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a megyeszékhelyre koncent­rálódik, hisz Nyíregyháza mellett csak Mátészalkán regisztrálható - távoktatási for­mában - felsőoktatás. E tényből az is következik, hogy megállapításaink a megyé­ben és a megyeszékhelyen működő felsőoktatásra egyaránt vonatkoznak. Országos trendek Az országos trendek meghatározó hatást gyakorolnak a város felsőoktatására. Ide sorolom a munkaerőpiaci változásokat és az erre reagáló, országos képzési trende­ket. Milyen folyamatok várhatók a foglalkozási szerkezet és ezzel összefüggésben a felsőoktatási képzési szerkezet esetében?

Next