Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2006 (41. évfolyam, 1-4. szám)

2006 / 4. szám

D. Rácz Magdolna 7 hónapot börtönben, illetve rabkórházban töltött, majd amnesztiában részesült. Vizsgáljuk meg tehát azt a néhány napot, amelyek megváltoztatták addig nyu­godt, hétköznapi rendben folyó életét. Erről a jegyzőkönyvek mellett saját írásai is hiteles képet rajzolnak. Aki ismeri Barota Mihály műveit, az gyermekéveitől kezdve nyomon követheti életét, bepillantást nyerhet az író legbelsőbb titkaiba.­­ Most a hivatalos iratokat áttekintve idézzük fel az eseményeket. „16/b. Nyíregyháza, 1958. október 15. A Nyíregyházi Megyei Bíróság ítélete Barota Mihály perében A nyíregyházi megyei bíróságtól. B.ul. 1496/1958-4. sz. A NÉPKÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A nyíregyházi megyei bíróság, mint elsőfokú büntető bíróság Nyíregyházán 1958. október 15-én tartott nem nyilvános tárgyaláson meghozta a következő ítéletet: az 1957. június 20-tól 1958. január 20-ig előzetes letartóztatásban volt, azóta szabadlábon lévő Barota Mihály vádlott - aki született 1922. november 12-én Bököny köz­ségben, Nyíregyháza, Színház u. 10. sz. alatti lakos, nős Darabánt Mártával, egy gyermekes (7 éves) magyar történelem szakos tanár, munkaviszonya 1958. okt. 13- án megszűnt, apja:­­ Mihály, anyja:­­ Kósa Márta, vagyontalan, büntetlen, b­ű­n­ö­s, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétel bűntettében. A megyei bíróság ezért vádlottat 1 (egy) évi börtönbüntetésre ítéli. A börtönbüntetésbe vádlott előzetes letartóztatásának idejét beszámítja. A vád­lottat arra kötelezi, hogy az esetleg felmerülő költséget az államnak térítse meg. Indoklás: A megyei bíróság a tárgyalás adatai alapján a következőket állapította meg. Barota Mihály vádlott eredeti foglalkozása tanító volt. Oklevelét 1942-ben sze­rezte és 1949-ig Nyírlugoson volt tanító. Ekkor tüdőbeteg lett, szanatóriumba ke­rült, 1949-ben szakfelügyelő lett. Majd a megyei tanács oktatási osztályán tanul­mányi felügyelő volt 1954-ig. 1952-től MDP párttag volt. 1954-től a TIT titkára is volt. 1956 őszén gimnáziumi tanár lett, 1955-ben a pártból kizárták, mert vádlott apjának 1942 előtt 39 hold földje volt. Vádlott apjának halála után apja földjét 3 gyermeke örökölte, a vádlott részét a testvérek vették meg. Vádlott felesége diák­otthon vezetője. A vádlott 1956 szeptemberében a pártba visszavették és rehabili­tálták. Nyíregyháza városában 1956. október 26-ig a népi demokratikus államrend belső ellenségei nyílt támadást nem intéztek az államhatalmi intézményeink ellen. E na­pon azonban több irányú támadás történt az államrend ellen. A tüntető ellenforra­dalmárok a középületekről leverték a vörös csillagokat, sorba ledöntögették a szov­jet emlékműveket, megtámadták a katonai laktanyát, elfoglalták a nyomdát, a ta­nácsházát megszüntették a tanács működését. Majd ezt követő napokban létrehoz- 1. A fenti adatok a Nyíregyházi Jósa András Múzeum Irodalomtörténeti Gyűjteményének Barota Mihály hagyatékában találhatók.

Next