Szabolcsi Vízmű, 1976 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-01 / 1. szám

A XI. kongresszus után Sürgős feladatunk a munkafegyelem javítása Az MSZMP XI. kongresszusá­nak határozata az elkövetkező évek egyik legfontosabb felada­tává tette a népgazdaság belső tartalékainak jobb kihasználá­sát, azok feltárását, a termelési költségek csökkentését, a minő­ség javítását a vállalatunk tevé­kenységébe tartozó szolgáltatá­sok területén is. E feladatoknak eleget tenni csak úgy lehet, ha ..következetesen erősítjük a munkafegyelmet’'. Kádár elvtárs kongresszusi vi­tazáró beszédében hangzott el a következő gondolat: „A szocia­lista Magyarországon a munkás­­n­ak van a legnagyobb társadal­mi rangja. Ahhoz, hogy a mi rendszerünk, társadalmunk mű­ködhessen, mindenütt becsüle­tes, dolgozó emberekre van szükség. Hogy azután kit neve­zünk annak, a fogalmak hasz­nálatát még meg kell tanul­nunk ... Tudjuk, hogy a szocia­lizmus becsületes hívei annyit dolgoznak, amennyi erejükből telik. Azt tanácsolhatjuk, hogy ne a munka mennyiségét­ növel­jék, hanem a minőségét javít­sák, mert ez is gyorsítja a fej­lődést. Imitt-amott pedig még vannak, akik nem dolgoznak, őket győzzük meg arról, hogy dolgozni kell!” Pártvezetőségünk a munkafe­gyelem javítására, az ezzel kap­csolatban tapasztalt problémák­ra kívánta felhívni a vállalat társadalmi szerveinek és gazda­sági vezetőinek figyelmét akkor, amikor a közelmúltban előter­jesztést tárgyalt a munkahelyi légkör és a munkafegyelem helyzetéről. Az előterjesztés el­készítésébe széles körű aktíva­hálózatot vontunk be, aminek eredményeképpen jó néhány te­rületünkön konkrét hiányossá­gok megállapítására is sor ke­rülhetett. A szolgáltatás területén pél­dául a legrégibb és legnagyobb termelési értéket teljesítő nyír­egyházi üzemvezetőség dolgozói között igen gyakori a munkafe­gyelem-sértés, különösen a ré­gebben itt dolgozó kollégák kö­zött. A rossz hagyományoknak tudható be ennek megfelelően, hogy egyes munkahelyeken ak­kor megfelelő a munkahelyi lég­kör, ha minél kisebb a dolgo­­­­zókkal szemben támasztott kö­vetelmény a több munka végzé­se érdekében. Előfordul az ita­lozás, munkautasítások megtaga­dása. Elítélendő káros jelenség — amely ellen a jövőben a leg­nagyobb szigorral kell fellépni — a munkaeszközök szándékos megrongálása annak érdekében, hogy a kiadott munkát ne lehes­sen elvégezni. Bizonyítják ezt összetört lámpatestek, megron­gált robbanómotorok! Ugyan több szocialista brigád is tevé­kenykedik az üzemvezetőség te­rületén, azonban azok egy része igazi közösséget nem alkot, s a brigádmozgalomnak csak for­mális elemei találhatók meg. Természetesen vannak jó pél­dák is! A nyírteleki víztermelő telepen viszonylag rövid idő alatt jó kollektíva kovácsolódott össze, ahol a fegyelemsértőket a dolgozók maguk is elítélik és megkövetelik társuktól a becsü­letes munkavégzést. Nyugodtan mondhatjuk, hogy Nyírteleken az üzemi demokráciát is megfe­lelően értelmezik, ez is hozzá­járul a munkafegyelem zavarta­lanságához, továbbá elősegíti a jó munkafegyelmet a munka­helyi vezető személyes példa­adása is! Eichinger István telep­vezető nemcsak utasításokat ad, hanem maga is részt vesz a fel­adatok megoldásában kétkezi munkájával is. Sok ilyen típusú vezetőre lenne nálunk szükség! A kollektíva áldozatkész mun­kájának volt köszönhető, hogy az építés alatt lévő vízmű gon­dos üzemeltetésével a múlt év­ben nem kellett Nyíregyházán vízhiánnyal küszködni. A nyíregyházi üzemvezetősé­gen általában a munkafeltételek kielégítőek, azonban a régebbi nem megfelelő vezetési gyakor­lat és következetlenség okozhat­ta a gyakori munkafegyelem­sértéseket. Sajnos hozzájárult ehhez a néhány évvel ezelőtti rendszeresnek mondható fusizás ;s, amelyet munkaidőben válla­lati eszközök felhasználásával végeztek dolgozóink a középve­zetők hallgatólagos tudomásul­vétele mellett. Az ilyen formá­ban megkeresett mellékes jöve­delem „könnyen jött, könnyen ment” és lehetőséget adott ita­lozásra. A területen dolgozó pártszervezet feladata kell le­gyen az elítélhető magatartású párttag dolgozók nevelése, szük­ség esetén élve a pártbüntetés eszközeivel is, ugyanakkor segít­ségadás a gazdasági vezetés szá­mára megfelelő munkamorál ki­alakítása érdekében. A vidéki üzemvezetőségeinken a munkafeltételek kevésbé jók, úgy azokon a fegyelemsértések sokszor a tárgyi feltételek hiá­nya miatt következhetnek be. Javítani kell a telepvezetők te­vékenységét, hiszen egy részük egyáltalán nem, vagy csak rész­ben felel meg a velük szemben támasztott követelményeknek. A szakmai hozzáértés nem elegen­dő kollektívák vezetéséhez. A vidéki telepeink munkafegyelmi helyzetének megítéléséhez hoz­zátartozik az a tény is, hogy ke­vésbé vannak szem előtt, és így a fegyelemsértések ritkábban jutnak a vezetés tudomására. Helytelennek kell megítélni néhány vidéki telepen elterjedő a jelenséget a vízbekötésekkel kapcsolatos visszaéléseknél, ami­kor is egyes munkafázisokat vál­lalatunk dolgozói „maszekban” vállalnak el. Ezekben az esetek­ben nem ellenőrizhető a mun­kaidő alatt és után végzett mun­ka, amely akaratlanul is vissza­élésekhez vezet. Az építési osztályhoz tartozó munkaterületeken is jelentős, a munkafegyelmet sértő hiányos­ságok voltak a vizsgálat során tapasztalhatók. Kölcsén a víz­­műkút építésénél dolgozókat az aktivisták ittas állapotban talál­ták, munkavégzést napok óta nem folytattak. Különböző okok miatt nem folyt munkavégzés az apagyi és napkori kiépítések­nél sem. Még mindig nem sikerült megvalósítani a hét eleji mun­kakezdés és a hét végi munka­befejezés előírt időben történő megtartását, hiszen szinte min­den esetben a munkaidő lerövi­dítésével történnek azok. Az építési tapasztalható munkaterületeken munkafegyelem­­sértések nagyrészt a munka kel­lő szervezettségének hiánya és a középvezetők nem eléggé lelki­­ismeretes intézkedései miatt kö­vetkeznek be. A munkaszerve­zésből eredő fegyelemsértések nemcsak a kétkezi dolgozóknál jelentenek fegyelemsértést, ha­nem a nem megfelelően intéz­kedő munkahelyi vezetőnél is. Sajnos nem volt még példa rá, hogy ilyen irányú hanyag mun­kavégzésért felelősségrevonás történt volna, pedig az ebből eredő károk jóval meghaladhat­ják az egy-két fizikai dolgozók italozás miatt kieső munkaide­jéből keletkező károkat. Javíta­ni kell a jövőben az üzemanyag­os alkatrészellátást különösen a kútfúró tevékenységnél és meg kell követelni minden területen a gépkarbantartások rendszeres elvégzését. A karbantartás el­mulasztása különösen nagy kárt okozó munkafegyelem-sértés­nek számít, amit a jövőben meg­különböztetetten kell premizál­ni, illetve elmaradása esetén büntetni (Az akkumulátorok kezeletlensége pl. minden évben több tízezer forintos többletki­adást jelent vállalatunknak!) Meg kell említeni, hogy vi­szonylag gyakran történik mun­kafegyelem-sértés a központi műhelyben, különösen a gépjár­műszerelők között. Előfordul munkamegtagadás és italozás is. A gyakori visszatérő javítások oka nemcsak az anyaghiány, ha­nem sok esetben felületesen végzett munka is! Tűrhetetlen, hogy a műszaki szemlék végzé­sekor az előírt átvizsgálásokat nem minden esetben végzik el és csak a gépkocsivezetők által jelzett hiányosságokat szüntetik meg. A munkafegyelem megszilár­dítása érdekében is hangsúlyoz­ni kell pártszervezetünk felelős­ségét, kezdeményezőkészségét valamennyi területen és nem utolsósorban gazdasági ellenőrző és irányító tevékenységét. Újból és újból követelményként kell a párttagok elé állítani a szemé­lyes példamutatást, mert csak így várhatunk el hasonló cselek­vési stílust a pártonkívüliek­­től. Minden párttagnak környe­zetében politikai agitációt kell kifejteni a jobb termelési ered­mények, a magasabb színvonalú szolgáltatások megteremtése ér­dekében. Megvannak politikai tapasztalataink és eszközeink ahhoz, hogy megvalósítsuk kongresszusi határozatokat, csak a kollektív akarás, határozott és megfontolt vezetés szükséges, ahol a vezetők is dolgozók, ugyanakkor a munkában „veze­tők” és „beosztottak” kell, hogy részt vegyenek annak érdeké­ben, hogy mindenki egy cél ér­dekében teljes odaadással dol­gozhasson. Az előttünk álló feladatok megoldása próbára teszi a veze­tőket és a kollektívát minden szinten, így emberségből, politi­kai érettségből, határozottságból és cselekedni tudásból. Nem szabad eltekinteni a realitások­tól, számolni kell az értetlen­séggel, az ellenállással különö­sen ott, ahol a vezetés nem áll hivatása magaslatán. A vezető azonban egyedül kevés a felada­tok megoldásához, hiszen ered­ményesen csak úgy haladhat a megoldás felé, ha a kollektíva is együtt lép vele. Figyeljenek rá, megértsék és egyetértsenek döntéseivel legelőször a munka­­fegyelem megszilárdítása terüle­tén, hogy aztán majd a terme­lés területein is előbbre lehessen lépni. Ha a leírtak szellemében kö­vetelünk egységes, fegyelmezett munkát, akkor annak semmi köze a múlt rendszer parancs­uralmához és a vezényszavak­hoz, hiszen törekvésünk a dol­gozók legalapvetőbb érdekeit fe­jezi ki, nincs benne semmi igaz­ságtalan vagy embertelen, hi­szen egyértelműen a jelent és a jövőt szolgálja. Salzmann Tamás a vállalati pártvez. termelési felelőse Együtt a munkásművelődésért Szocialista brigádvezetők fóruma Több, mint ötven munkabrigád tevékenykedik vállalatunknál, közösen dolgozva terveink megvaló­sításáért, a feladatok pontos ellátásáért. Valamen­­­nyien — már a szétszórt munkahelyek miatt sem — találkozhatnak naponta, pedig a közös gondok meg­beszélése valamennyiük hasznára lehetne. Nem új­keletű dolog már, hogy ezt a fórumot a vállalat köz­pontilag biztosítja brigádvezetőinknek, így volt ez december tizenkilencedikén is, ami­kor tanácskozásra gyűltek össze valamennyien a vállalat központjában. Ráthy László műszaki igazga­tóhelyettes vitaindítójában el­mondta, hogy szép eredménye­ink vannak mozgalomban. a munkaverseny- Szívesen vesz­nek részt a brigádok a különfél­le vállalások közös megoldásá­ban, még akkor is, ha ez plusz­munkával jár. A versenymozga­lom viszont csak akkor válik teljessé, ha a feladatok kidolgo­zásába bevonjuk a társadalmi szerveket és a munkahelyi kol­lektívákat is. A versenymozga­­lom fejlődésének, hatékonysága növelésének kulcsa a munkások kezében van. A szocialista bri­gádok túlnyomó többsége pél­dát mutat a munkában, a mun­kahelyi légkör, a közösségi szel­lem javításában, a munkafegye­lem betartásában, mint például a kisvárdai Császy László bri­gád is. De felsorolni is sok len­ne azokat a köszönő leveleket, amelyek vállalatunkhoz érkez­nek, elismerve a brigádok ön­ként vállalt társadalmi munká­ját. Harminchét brigád patronál óvodát, bölcsődét, iskolát, vagy szociális otthonok gondozottjait. Izsó Gábor, Lajos, Róz Lajos, Paragh Virág István és Deák András lakásának felépítése is szinte lehetetlen lett volna a szocialista brigádok támogatása, munkája nélkül. Példamutató­an vette ki részét a kommunis­ta szombatok szervezésénél a Kazinczy Ferenc és a Volán brigád. Első helyezést ért el a Komszomol brigád az Igaz ez a szép vetélkedőn, s a kapott hat­ezer forintot és a vállalat aján­dékozta öt nap fizetéses szabad­ságot is közösen élvezhették a jugoszláviai Opatiában. Tizenkét újítási munkát mu­tattak be vállalatunk brigádjai a debreceni együttműködési napo­kon. Sikerről tanúskodik a sós­tói termékbemutató vendég­könyve is. Meghallgatásra talál­tak más, vállalatunknál indított kezdeményezések is: a sportver­senyek, szellemi vetélkedő, vagy a Vöröskereszt készítette szelle­mi fotó is. A szennyvíztelepen közel hú­szan vesznek részt a munkás­­akadémia munkájában. Sikeres a nők akadémiája, a szabó-var­ró- és a hímzőtanfolyam is. A szocialista munkaverseny­­mozgalom eredményei mellett azonban hibák is vannak, ame­lyek akadályozzák a munka tel­jesebb kibontakozását. A bri­gádvállalásokat nem határozzák meg határidőre, ezért ezek kel­lőképpen nem értékelhetők. A most következő ötödik öt­éves tervben foglalt feladat a munkásművelődés további elő­segítése. Most negyvenegyen végzik az általános iskola 7—8. osztályait, de még mindig sok a tanulásban lemaradt, hiányos iskolai végzettségű dolgozónk. A brigádvezetőkre is vár a feladat, hogy segítsék, bátorítsák brigád­jukban mindazokat, akik még nem szereztek általános iskolai végbizonyítványt. Jogos elvárá­sa a vállalatnak, hogy a szocia­lista brigádvezetők mutassanak példát a munkafegyelemben, járjanak élen a munkaidő jobb kihasználásában. Segítsék elő a vállalat takarékossági intézke­dési tervének végrehajtását, se­gítsék az 1 brigád, 1 újítás moz­galmat. Hogy a bevezető előadás nem hagyta a résztvevőket közömbö­sen, kitűnt a felszólalásokból, amelyekből bőven akadt a bri­gádvezetők tanácskozásán. Bötykös Gyula, vállalatunk oktatási kialakított előadója a vállalatnál oktatási formákról szólt. Elmondta, hogy sokat se­gítettek az oktatásban a munka­helyi vezetők. Viszont jobban be kellene kapcsolódniuk a köz­­művelődés munkájába a szocia­lista brigádoknak. Ezt a célt szolgálná, ha a szocialista brigá­dok író-olvasó találkozókat is szerveznének. Ehhez a témához kapcsolódott Kovács Antal, vállalatunk szb­­titkára is hozzászólásában. Sze­­rinte a továbbtanulásban még nagyobb segítséget kell a bri­gádvezetőknek adniuk, ugyan­akkor a saját továbbképzésük­nek is rendszeresnek kell lenni­ük, éppen ezért célszerű lenne a vállalatnak megvizsgálni azt a rendeletet, amely a brigádve­zetők iskolai végzettségét hatá­rozza meg. Fontos a brigád­naplók vezetése, hiszen ezek a brigádmunka tükrei. A brigádok saját munkájuk értékelésével adjanak kellő alapot a vállalat­nak a végső értékeléshez. Drenyovszki József, vállala­tunk pártvezetőségének titkára elsősorban a gondokról beszélt. Ma minden dolgozónak a ma­gasabb célok elérése a feladata, s ehhez mindenkinek többet kell adnia, elsősorban jobb munká­val. Sok a tennivaló a hármas jelszón belül a szocialista élet­mód javításával kapcsolatosan. Ehhez tartozik az is, hogy min­denki tartsa kötelező feladatá­nak a vállalati termelési eszkö­zök megóvását. Maácz Jánosné saját brigád­jából vette a példát, amikor a munkák elismerését kifogásolta. Előbb adjunk időt a bizonyítás­ra és csak utána jutalmazzunk. Náluk ez már gyakorlat, hi­szen ha valaki be akar kerni a brigádjukba, először a mi­­kában kell, hogy bizonyítsa Kifogásolta a szennyvíztiszti kettes ütem gyenge munkáit hozzátéve, hogy a brigádok vál­lalták a régi berendezések fel­újítását, ami eddig elmaradt. Tiszavasvári telepünk kép­viselőjének hozzászólásából idé­zünk végül. Náluk sikerült tel­jesíteni a tanulásra vonatkozó vállalásokat. Csupán két embert nem tudtak meggyőzni, s ezért nem érti, hogy ők miért kapnak fizetésemelést... Sorolhatnánk még a kérdések és megállapítások hosszú sorát, amelyekből kitűnik, hogy a jól sikerült tanácskozás valamen­­nyi hozzászólója értette az­­ évben ránk váró feladatok, éppen ezért vetik fel élesebbe a hibákat. Újabb ötéves tervünk megvalósításához azonban csak­is akkor tudunk hozzájárulni, h még precízebben, gondosabbal végezzük mindennapi feladata­inkat. Jávor Ágnes

Next