Szabolcsi Vízmű, 1985 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1985-01-01 / 1. szám

Hatos névadó volt no­vember 24-én a nyíregy­házi házasságkötő te­remben. A vállalat hat SZAVICSAV-os dolgozó gyermekének névadó ünnepségét rendezte meg. A felvételek az ün­nepi aktuson készültek. A jobb felső képen az ünnepeltek, balról jobb­ra: Mészáros Bence, Tő­kés Blanka, Gosztonyi Gyöngyi, Darai Zsolt, Tóth Krisztina és Kiss Gábor. Az önelszámolás útján Beszélgetés Ujj Jánossal, a gyarmati üzemmérnökség vezetőjével — Vállalatunk üzemmérnökségei 1984. január 1-től önel­számoló egységek lettek. Hogyan értékeli Ujj János, a fehér­gyarmati üzemmérnökség vezetője az elmúlt év tapasztala­tait? — Az önelszámoló rendszer kialakításával természetszerűleg nagyobb önállóságot nyertek az üzemmérnökségek. Véleményem szerint ezzel a vállalkozási szellem is kedvezően emelkedett, hi­szen tapasztalataink is ezt mutatják. Ugyanakkor ésszerűbb, gaz­daságosabb gazdálkodásra is ösztönzött. Számunkra ez nemcsak önállóságot, hanem felelősségteljesebb munkát is igényel. A gaz­dálkodás menetét teljes mértékben figyelemmel kell kísérni, és minden eszközt meg kell ragadni, hogy eredményesen dolgozzon az üzemmérnökség. — Említhetnénk erre konkrét példát is? — Konkrét példát mondhatok, például az ivóvíztermelés terü­letén. Kis emberi figyelmességgel a csúcsidőszak fogyasztását igye­keztünk minimálisra csökkenteni. A tolózárakat, tűzcsapokat — az eddigitől eltérően — megjavítottuk, újra beépítettük, önállóan történik a kisüzemek karbantartása, javítása, saját tmk-brigádunk által, a helyi munkákat is így egyénileg végezhetjük. A fürdőn a helyzetet átértékelve a létszámot a minimálisra csökkentettük úgy, hogy a szolgáltatás továbbra is zavartalanul folyhassék. — Csökkentek-e a költségek? — Ugyancsak a fürdő területén a csúcsfogyasztási időszakban leállítottuk a visszaforgató berendezést. Az eredményesség további javítása érdekében a kisebb gépkocsik javítása lehetségessé vált. Szeretnénk más üzemekkel szerződés alapján nagyobb munkálato­kat is helyben elvégeztetni. Szállítási költségekre nem kell annyi sokat költeni, a bányakavics és egyéb anyagok egyéni beszerzésé­vel mérsékeljük azt. Szeretnénk az építési tervet úgy felfuttatni, hogy a veszteséges szolgáltatásokat kompenzálni tudjuk. Hangsú­lyoznám, hogy ezekkel az intézkedésekkel a szolgáltatás sem men­­­nyiségileg, sem minőségileg nem változott. Feladatunk volt az energia-költségcsökkentés, melynek munkáink során eleget tud­tunk tenni. Mindezek alapján elmondhatom, hogy eredményünk 2,5 millió forinttal javult. — Hogyan részesültek ebből a dolgozók? — Bérezés az egységenkénti munka szerint történik. A jövő­ben itt is szeretnénk hangsúlyozni az egyéni vélemények fontossá­gát — már a tervkészítés során — a kitűzött célok elérése érdeké­ben. — Köszönöm a beszélgetést. Burczin Katalin Az év számítógépe „Nemcsak nálunk népszerű a COMMODORE—64, a szaklapok véleménye alapján kategóriájá­ban másodszor választották az év számítógépének.” — írja a Heti Világgazdaság 1984. évi 51., 52. száma. Ez az okos kis gép az amerikai piacon tartja 200 dolláros átlagárát, de már nálunk is beszerezhető 200 ezer forint alatti áron. Hónapok óta működik egy ilyen számítóköz­pontunkban, és a szállítási üzem is gazdagabb ez évtől egy darabbal. Hamarosan újabb ötöt vásárolunk, így minden üzemmérnökségen megjelenik a korszerű számítástechnika. Elsősorban és először is a nagy manuális munkaigényű lakossági bekötés számlázása, és az ezzel kapcsolatos adatgyűjté­sek kerülnek számítógépre. Miskolci társvállalatunknál, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei a Víz- és Csatornamű Vállalat­nál már évek óta működik ha­sonló rendszer, így ők szívesen átadják tapasztalataikat, prog­ramjaikat is beleértve, és hozzá­alakítva a mi vállalati sajátos­ságainkhoz. Sőt, a majdan gé­pen dolgozók betanítását is vál­lalták. Igen időszerű volt a lakos­sági bekötési számlázás — és előkalkuláció készítés — gépe­sítése, mivel a megye közműve­­sítési üteme rendkívül dinami­kus. Míg öt évvel ezelőtt — 1979-be — 4611 bekötés valósult meg, 1982-ben már túlléptük a hétezres darabszámot, 1984-ben pedig 8000 körül várható az elvégzett bekötés. Minden bekötésről számlát kell készíteni, és igen sok szem­pontból kell nyilvántartani. A számítógép használatával számlázás és az adatgyűjtés egy a munkamenetben elvégezhető. Megszűnik a kézi szorzás, osz­tás, összeadás, a fárasztó és idő­igényes gépelési munka. A szá­mítógép automatikusan végzi a számtani műveleteket és nyomtatást, összesíti a tárgyhó­n­lapban elkészített számlákat, árbevétel és aktiválási feladást készít. Gyűjti a szükséges sta­tisztikai adatokat, hogy hány lakás bekötése történt, az pedig udvari kifolyóval, vagy fürdő­szobával-e. Mindez pedig — ha helyesen történik az adat­­előkészítés — vízműtelepenként és üzemmérnökségenként ké­szül. Ha a tervezett beszerzés és egyéb munkálatok terv sze­rint haladnak, 1985 első ne­gyedévében már kipróbálhatjuk a gépesített adatfeldogozást. Szabó Istvánná Munkavédelmi totó 1. Üzemi baleset esetén hol jelent­heti be kárigényét? 1. Az SZTK kifizetőhelyen. 1. Az SZB munkavédelmi felü­gyelőjénél. 2. Az igazgatónál, vagy megbí­zottjánál. 2. Ha munkába menet, vagy onnan jövet közúti baleset éri, felléphet­­e munkahelyén kárigénnyel? 1. Igen, mert üzemi balesetnek számít. x. Igen, de csak társadalombizto­sítás és nyugdíj szempontjá­ból, azonban nem jár a mun­káltatótól kártérítés. 2. Nem, mert nem munka közben történt. 3. A vállalat egyik műhelyének dol­gozói kihívták a másik műhelyt focimérkőzésre. Játék közben egyikük a lábát törte. Üzemi bal­esetnek számít ez? 1. Nem, mert szórakozás közben történt. x. Igen, mert a vállalat telephe­lyén történt. 2. Nem, mert nem függ össze a munkával. 4. üzemi baleset-e, ha valaki társa­dalmi munka, például járdaépí­tés közben megsérül? 1. Igen, mert a közösség érdeké­ben dolgozott. x. Nem, mert ezért a munkáért nem fizetnek. 2. Nem, mert nem vállalati érdek­ből csinálta. 5. Ha valaki zajos munkahelyen fi­gyelmeztetés ellenére sem hasz­nál fülvédőt és megsüketül, kö­­vetelhet-e kártérítést? 1. Nem, mert tilalom ellenére cse­lekedett. x. Igen, mert végül is megtűrték a szabálytalanságot. 2. Nem, mert minden ember mel­lé nem állíthatnak ellenőrt. 6. A dolgozó még két hét eltelte után sem jelentette be üzemi bal­esetét. Helyesen tette-e a válla­lat, hogy elutasította a kárigényt? 1. Nem, mert az a lényeg, hogy a dolgozó balesetet szenvedett. x. Helyesen, mert a dolgozó nem jelentette a balesetet. 2. Helyesen, mert a munkahe­lyen rendet kell tartani. 7. Üzemi baleset-e, ha valaki a munkahelyén ittas állapotban megsérül? 1. Igen, mert a sérülés munka közben történt. x. Nem, mert az ittasság ilyen következménnyel is járhat. 2. Igen, mert haza kellett volna küldeni az illetőt. 8. A munkás üzemi baleset miatt elvesztette az egyik kezét, ezért hétvégi kertjében mással művel­teti meg szőlőjét. Meg kell-e té­ríteni költségét? 1. Igen, mert a baleset miatt kényszerül erre. x. Nem, mert a kerti munka csak hobbi. 2. Nem, mert a szőlőművelés nem vállalati érdek. 9. A vállalat saját buszán szállítot­ta munkába és haza dolgozóit. A gépkocsivezető hibájából bekö­vetkezett balesetnél többen meg­sérültek. Teljes jogú kártérítésre tarthat-e igényt? 1. Nem, mert a járművezető nem tartotta be a KRESZ-t. x. Nem, mert még nem álltak munkába. 2. Igen, mert vállalati járművön utaztak. 10. Magánházépítés közben egy munkás leesett a tetőről és lábát törte. Ekkor derült ki, hogy az építőmester nem jelentette be az SZTK-ba. Jár-e neki táppénz? 1. Igen, mert teljes táppénz ak­kor is jár, ha elmulasztották a bejelentést. x. Ilyenkor mindent az építőmes­ter fizet. 2. Nem, mert nem fizették meg utána a járulékot. 11. A vállalat egyik dolgozóját egy másik vállalathoz küldték mun­kára, aki ott munka közben meg­sérült. A fogadó vállalat nem akar fizetni, szerinte a baleset­ből eredő kár a küldő felet illeti. Igaza van-e? 1. A balesetért az a vállalat felel, ahol megtörtént. x. A küldő vállalatnak semmi kö­ze a másik vállalatnál történ­tekhez. 2. A felelősség a küldő vállalatot terheli. Jeszenszki István igazgató: Alkalmazkodva a szabályozókhoz „MEG KELL GYORSÍTANI AZOKAT A CSELEKVÉ­SEKET AMELYEK A TERMELÉS HATÉKONYSÁGÁ­NAK, A GAZDASÁG JÖVEDELEMTERMELŐ KÉPESSÉ­GÉNEK NÖVEKEDÉSÉT EREDMÉNYEZIK, A GAZDA­SÁGI EGYENSÚLY TOVÁBBI JAVÍTÁSÁT ÉS TARTÓS MEGSZILÁRDÍTÁSÁT BIZTOSÍTJÁK. ENNEK LEGFON­TOSABB ESZKÖZE A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI REND­SZER FEJLESZTÉSE” — OLVASHATJUK A MAGYAR NÉPGAZDASÁG 1985. ÉVI TERVÉRŐL SZÓ­LÓ KÖZLE­MÉNYBEN. — Hogyan látja a szabá­lyozókhoz való alkalmazko­dás lehetőségeit, módozata­it az új esztendőben Je­­szenszki István a vállalat igazgatója? — Az irányításban ugyan nincs változás, de a szabályo­zásban igen. Például, hogy má­sokhoz képest nem kell vagyon­adót fizetni, a beruházásnál nem terhel bennünket felhalmo­zási adó, nem kell fizetni vá­ros- és községfejlesztési hozzá­járulást. Ugyanis, ha erre köte­leznének bennünket, akkor jóval drágább lenne a víz, mert az új vízműveknél az önköltség jóval felette van az elérhető árnak. Napkoron például a most in­dult vízszolgáltatásnál a válla­latnak több mint 50 forintjába kerül egy köbméter víz. Azon­ban a szabályozásnak nem cél­ja, hogy ott is nyereségre kész­tesse a vállalatokat, ahol annak negatív társadalmi hatásai len­nének. Így született meg a köz­szolgáltató vállalat kategória, amibe tartozik a Szabolcs-Szat­­már megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat is.­­ A közszolgáltatás köve­telményei mellett milyen lehetőségek lesznek a fej­lesztésre? — A vállalat a megyében mintegy hetvenezer fogyasztó­val tart kapcsolatot. Közszolgál­tató jellegéből fakad, hogy úgy kell törekedni a fejlesztésre, hogy elégedettek legyenek munkával. Ez határozza meg a a szabályozókhoz való alkalmaz­kodást is. A lényeg, hogy tudo­másul vegyük a változott szabá­lyozókat, s ahhoz igazítsuk te­vékenységünket. A felmérések szerint valamivel jobbak lesz­nek a vállalat lehetőségei az új esztendőben. A bér és jövede­lem alakulásánál két évre te­kintettünk előre, s megállapítot­tuk, hogy a béreket 5—6 száza­lékkal tudjuk növelni az ered­ményes gazdálkodás esetén. Az eredményhez pedig hozzátarto­zik, hogy vállalaton belül kiter­jesztettük az önelszámolást. Ami eddig kísérlet volt, az most valamennyi üzemvezető­ségre, kiszolgáló egységre érvé­nyes. Olyan feltételeket alakí­tottunk ki, ami gyakorlatilag egy leányvállalat működéséhez hasonlít. — Hogyan hat ez a saját építési tevékenységre? — Alkalmazkodtunk a piaci viszonyokhoz is. Ennek alapján szerveztük át építési tevékeny­ségünket. Főleg olyan kisebb, de eredménnyel kecsegtető mun­kákat vállalunk, amelyekhez gépekkel, készültünk, szervezettséggel tel­A versenyhelyzet­ben erre is figyelni kellett. Igaz­a ugyan, hogy tevékenységünket szolgáltatás alapján ítélik majd meg, de ebben is szüksé­ges érvényesíteni a gazdaságos­ság feltételeit. Nagy érdeklődés kísérte a vállalat központjában rendezett, kihe­lyezett gyöngyfűző bemutatót és bizsuvásárt. Marika néni Jól tudják azt a munkaügyi osztályon, hogy Nagy Béláné, Ma­rika néni lassan húsz éve vállalatunk dolgozója. Hiszen itt töltötte el, ezen az osztályon csaknem teljesen az elmúlt húsz esztendőt. Igaz, kilenc éve nyugdíjasként jár el havonta hetven órát dolgozni. — Nagyon jó érzés visszajönni, szívesen teszem. Ez a munka, amelyet megszoktam és megszerettem, engem valóban éltet. Az ott­honi munka is leköt, kézimunkázok is, és természetesen várom az unokákat. Nem titkolom, ez az egyik legszebb meglepetés... és so­hasem unatkozom. Férjemmel együtt jól megvagyunk. Szeretek az emberekkel beszélgetni, utcán, bevásárláskor, a munkából haza­menetben sok ismerőssel találkozom. Munkám során nagyon sok ember maradt kedves ismerősöm. Az egykori ifjabb kollegák kö­zül is néhányan már szintén nyugdíjasok. A vállalati nyugdíjasta­lálkozón részt szoktam venni, és nagyon jó érzés fölidézni a régi emlékeket, közös kirándulásokat. . ..És a fiatalok? Igen. Volt, aki elfogadta a munkahelyi tanácsot, volt aki nem. Ez talán így ter­mészetes. Lehet, hogy sértődékenyebbek is a fiatalok. Bizonyára napjainkkal, a fölgyorsult élettel ez összefüggésben is van. De volt akiben inkább a kitartással, a folyamatos munkával volt alapvetően probléma. Sajnos nem mindig lehetett segíteni, általában rövid ideig maradtak, bár nem hiszek benne, hogy jó dolog időnként vál­tani az embernek a munkahelyét. Nem volt nálunk, családon be­lül sem az, bár az én fizetésem csak kiegészítés volt a férjemé­hez. .., de én szeretem a munkámat. b.k.

Next