Századok – 1900
Tárcza - Földrajzi Közlemények - 185
TÁRCZA. 185 Pór Antal tollából : Nagy Lajos litván hadjárata 1377-ben, a mit már különlenyomatából ismerünk ; ') továbbá Sebestyén Gyula polémiája, melyet »Az avar-székely kapcsolat pere« czím alatt Thúry Józsefnek a székelyek eredetéről szóló czikkeire) írt válaszúl. — A kilenczedik füzetben Kanyaró Ferencz a magyar mértékes verselésről szólva, az első magyar distichon nyomait kutatja ; Wertner Mór pedig a zuodus ( szavatos) szó magyarázatához közöl adatokat. A tizedik füzet Szádeczky Lajos felolvasását hozza, melyet a régi erdélyi lakodalmakról múlt évi decz. 3-án a kolozsvári egyetemi körben tartott. Ezenkívül érdekes közleménye még a füzetnek : Virchow Rudolf jelentése (közli Hermain Antal), melyben a hírneves tudós a Honterus-ünnep alkalmával Erdélybe tett útjáról ad számot a berlini anthropológiai és őstörténeti társaságnak. — A füzeteket könyvismertetések (Jancsó Benedek : A román nemzetiségi törekvések története és jelenlegi állapota, Békes Rémig : A sárospataki és a debreczeni ev. ref. főiskola törvényei, Károlyi Árpád: Magyar országgyűlési emlékek stb.) s a Különfélék rovata alatt apróbb közlemények egészítik ki. — ETHNOGRAPHIA. X. évf. 1899. 6. füzet. — Az egész füzetet az I—X. évfolyamokhoz készült Név- és tárgymutató foglalja el. — FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK. XXVII. köt. 1899. 4—10. füzet. •— Az ötödik füzetben Hanusz István értekezik az iparűzés földrajzi elosztakozásáról Magyarországon. Tanulmányának érdekességét különösen emeli az a körülmény, hogy az egyes iparágaknak Magyarországon való első föllépését is igyekszik kimutatni. A 6—8 (hármas) füzet első czikkében Téglás Gábor kijelöli, hogy hol vezetett a rómaiak első hadi útja az Alduna jobb partján Dáczia ellenében, amit kétszáz év előtt már gróf Marsigli Lajos is nyomozott, de siker nélkül. Egy másik czikkelyben gr. Teleki Pál Novaja-Zemlja felfedezésének történetét mondja el; Horváth Zoltán pedig »Plinius ismeretei a szittyák hazájáról és Európa éjszaki részeiről« czímű értekezést közöl. ·— A kilenczedik füzetben Hanusz István Magyarország határairól értekezik, a minek némi actualitást ad a Galicziával ma is vitás és a lapokban eléggé szellőztetett Tengerszem vagy Halastó kérdése is. Parték Lajos a népvándorlás indító okairól és czéljairól, Berecz Antal pedig a Berlinben tartott VJLl-ik nemzetközi földrajzi congressusról közölnek czikkelyeket. — A tizedik füzet őstörténeti vonatkozású czikke : A Marosra és Tiszára ) Századok, 1899. 943. 1. 2) Erdélyi Múzeum, XVI. köt. 5—7. füz.