Századok – 1935
Tárca - Marosi Arnold: Volt-e Székesfehérvárott római telep? 266
268 TÁRCA, a kisbasaréti dűlőben, 1934-ben feltárt kisebb jelentőségű lelőhely római cserép- és sírkő-töredékekkel, alapfalszerű építménnyel és csontvázakkal. Seregélyes határában, a Mészáros-tanyán találtunk határozott római telepnyomokat. Pátka híres pannóniai fibulájával, halomsírokkal, római vízgáttal szerepel az irodalomban, a székesfehérvári múzeum pedig kis kőkoporsóban talált terra sigillata edényeket őriz ugyaninnen. A zámolyi szőlőkben talált sír leletei szintén a székesfehérvári múzeumban vannak több terra sigillatával együtt.2 A sárkeresztesi római telepről Lichtneckert József tanúskodik.3 Iszkaszentgyörgyön Gróf Pappenheim parkjában őriznek néhány faragványos követ. A múzeum kutatásainak 1934-ben, a Zsidóhegy lejtőjén, az itt létező római telep alapfalait is sikerült felfedezni, a Somosmályi szőlők területéről meg téglasírokról szerzett tudomást. Romer Csórról egy fejetlen kőszobrot említ, mint római leletet.4 Ez most a székesfehérvári múzeumban van. Ugyancsak Csóron 1905 táján a Csárdaaljai-dűlő szőlőiben találtak római régiségeket.5 Sárkeszi Mithrasszentély emlékeivel, köztük oltárkövek és egy elsőrendű kidolgozású dombormű a bikát ölő Mithrassal, került a telepszerű római lelőhelyek sorába.6 Szabadbattyán (Csíkvár) római régiségei : Aurelia Sabina és A. Sabinilla sírköve a székesfehérvári püspöki kőtárban.7 Resatus sírköve (CIL. 3358) és domborműves síremlék jelenleg a székesfehérvári múzeumban.8 Saját megfigyelésem szerint 1928-ban, az országút szabályozása alkalmából, a falutól keletre téglasírokat hánytak ki. Mindezek szinte törpeségek a Tác határában fekvő sövénypusztai leletek nagy száma és tárgyi jelentősége mellett. Erről tanúskodnak Romer Flóris közleményei,9 az Archeológiai Értesítő adatai,10 főleg pedig a székesfehérvári múzeum innen származó leletei.11 Különösen figyelemreméltó három mitologikus tárgyú faragvány : Icarus, a Trójából menekülő Aeneas és egy Hephaistos és Athene mithoszát ábrázoló dombormű. E dombormű jelentőségét, mely valamely épület (sír-aedicula vagy templom) díszítménye lehetett, Oroszlán Zoltán ismertette, megállapítva, hogy 1 Arch. Ért. 1875. 72. 1. ; 1914. 390. 1. 2 U. o. 1894. 282. 1. — Károly J. : Fejér vármegye története. V. 538. 1. 3 Arch. Ért. 1894. 168. 1. 4 A Bakony, 1860. 78. 1. 5 A Fejér vármegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület jelentése. 1910—11. 27. 1. — Múz. és Könyvt. Értesítő. 1913. 190. 1. 6 Székesfehérvári Szemle. 1932. 64. 1.; 1933. 15. 1. Arch. Közi. 1863. 157. XII. sz. 8 Arch. Közi. 1866. 101. 1. ; Arch. Ért, r. f. XIV. 48. és 192. 1. Székesfehérvári Szemle, 1931. 10—12. füzet. 16. 1. 9 Arch. Közi. VI. 103. 1. Romer-Desjardin. i. m. 113. és 202. sz. 10 Arch. Ért, 1895. 286—287. 1. ; 1896. 177. 1. ; 1899. 429. 1. ; 1903. 428. és 446. 1. 11 A Fejér vármegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület jelentése. 1912. 22. és 28. 1 — Múz. és Könyvt. Értesítő 1913*. 192—193. 1.