Századok – 1961
Közlemények - Szinai Miklós lásd Karsai Elek - R. Várkonyi Ágnes: Adalékok a függetlenségi párt történetéhez 339
ADALÉKOK A FÜGGETLENSÉGI PÁRT TÖRTÉNETÉHEZ E kihallgatás az általános helyzetre vonatkozólag jelentékeny befolyással van és lesz, tehát érdemes, hogy erről téged értesítselek. Tudod, hogy néhány nappal előbb egy részletes Pro Memóriát küldtem fel a királyhoz, az önálló kartel bankok szabályozásának, gondosan, és elismert szakértők közreműködésével elkészített tervezetével. Ez az iratom, előre jelezve lévén, a király oly érdeklődéssel várta, hogy este fél tízkor érkező államtitkáromat a kabinetiroda főnöke, Daruváryba udvari tanácsos a Magyar Házban várta, s még az éjjel, fél egy óráig nézte át Szterényivel8, meghallgatva ennek magyarázatait. Parancsa volt, másnap, reggel korán a király elé terjeszteni az emlékiratot. Mint ahogy egy előbbi levelemben jeleztem, talán érdemes lesz ennek egy másolatát neked elküldeni, mert bizonyára érdekelni fog. Eddig azonban nem volt időm erre nézve intézkednem, és alkalmam sem volt, mert bizalmasabb titkárom, Pallay beteg. Kihallgatásomra vagy száz képviselő el akart kisérni. Teljes erőmmel álltam ellent e tapintatlanságnak, mely tüntetés jellegű lett volna a királlyal és Ausztriával szemben. Utamban csak is gróf Apponyi Albert minisztertársam és Szterényi államtitkárom kisértek. A király rendkívüli kegyességgel csak is azért jött Bécsbe, hogy fogadjon a Burgban, mert ott lift van, Schönbrunban ellenbenelég csodálatos, de] nincs. Néhány Burg zsandár altiszt és néhány lakáj és egy ismeretlen úr vártak a bejárat alatt a liftnél, felkísértek, és egy zsandár tiszt vezetett végig hosszú folyosókon, amelyek falaira kerültek az egykor hatalmas császárok családtagjainak akkor kedves, most már semmit sem érő arcképei. Mindez a figyelmes eljárás a király parancsára történt. Midőn pontban 11 órakor bejelentett a szolgálatot tevő szárnysegéd, a király a dolgozó szobájában, ennek ajtajáig jött elém, igen szívélyesen mosolyogva és kezet nyújtva, amit minisztereivel is csak elvétve szokott megtenni. Kegyesen tudakozódott egészségem felől, kérdezte, sokat szenvedtem-e az elmúlt három hónapon át , és leültetett vele szemben íróasztala mellé, melyen szokás szerint fáradhatatlan munkásságának jelei voltak láthatók, és mint egyetlen újság [melyet személyesen olvas] a „Fremdenblatt". A király igen jó színben volt, nagy korát rendkívül jól bírja, arca üdén rózsaszínű, ruházata a szokott katona barna köpeny szabására és díszítményeivel elkészített meleg szoba öltöny. Nagyon kopasz, igen kevés és nagyon fehér hajjal ellátott fején nem volt semmi, de író asztalán egy sajátszerű, magyaros puha perge kalaphoz hasonlító posztó sapka hevert. Író szobája a szokott vörös selyem damaszk bútorzat, ügyetlenül beállítva, bizonyára egy ízléstelen udvari intéző által, a mivel a király nem szokott törődni. A szoba közepén egymással szemben és egymás mellé állítva hat közönséges szék, úgy hogy a két szembe álló sort alig egy méter választja el. Más helyen a bútor akkor állna így, amikor a szobát takarítani kezdik. Megjegyzendő, és szomorú emléket keltő az, hogy az egyik sarokban egy méternyi magas egész alak szobra áll, a gyilkos tőrrel megölt, igen sokat szenvedett, szép lelkületű királynénak. Festett arcképe, a szobában, nincs. A király, midőn leültünk, megköszönte emlékiratomat, megjegyezte, hogy olvasta, s igen világosnak és érdekesnek találta. Az után, tudatta?, hogy szokása ellenére, és nem magyarul fog nekem előadásaimra válaszolni, mert bővebben akar velem beszélni, és más nyelven a hosszabb beszéd, már fárasztja őt. Magam kértem erre a kabinetiroda főnöke útján, s hallom, hogy e figyelmet jó néven vette. Kérdezte, tökéletesen értek-e németül ? amire igennel felelhettem, de engedelmet kértem, hogy magyarul beszéljek, nem annyira azért, hogy jobban tudjam magamat kifejezni, mert ezt megtenni talán németül is sikerülne, de mert nem engedhetem meg magamnak azt, hogy királyom előtt hibásan beszéljek. Egy óra és tíz perczig tartó kihallgatásom alatt tehát a király németül beszélt, én pedig magyarul. — Máskor néha franciául, néha olaszul beszélt; angolul soha; míg miniszteri ügyekről volt szó, mindig és kivétel nélkül magyarul szállott, valószínűleg a külsőségekben is megtartani akarván az alkotmányos és törvényes rendet, mely a magyar nyelvet hivatalossá teszi. Midőn előadásomat hallani kívánta, azon jelentéssel kezdtem, hogy a magyar vasutak, posta és távírda mindennel, ami valószínű szerb háborúra szükséges lenne, a hét végével, illetőleg febr. 27-én kész lesz. A mozgósítás minden legkisebb részletei előkészítéséért egy 88 Daruváry Géza. 89 Utólag betoldva: „az iratot". 90 Eredetileg, „megjegyezte". 91 Utólag betoldva: „németül".