Századok – 1986

Tanulmányok - Stier Miklós: Politikai újraorientálódás az 1920-as és 30-as évek fordulóján 260/II

STIER MIKLÓS Programjában a megvalósítandó politikai rendszert „az ország mezőgazdasági jellegének megfelelően" a „nemzeti agrárdemokráciában" jelöli meg. Az államforma kérdésében a „független, önálló, magyar nemzeti királyság álláspontján áll". Hangsúlyozza az adó- és illetményrendszer reformjának, progresszív adórendszer bevezetésének, továbbá a protekcionista vám- és kereskedelmi politika „teljes megváltoztatásának" és az egyoldalú ipari drágaság letörésének szükségességét. Fontos teendőnek, követendő politikának tartja a kamatterhek csökkentését, a szigorú takarékosságot, a panamák elleni harcot, az álláshalmozások lehetetlenné tételét, továbbá — főként a kisparasztság érdekeit hangoztatva — „. . . egészséges, gazdaságilag és pénzügyileg is kellőképpen megalapozott, telepítéssel kapcsolatos, demokratikus földbirtokpolitika megindítását és folytatását". Követelései között szerepelnek még a közigazgatással kapcsolatos elképzelések, egyfajta egyszerűsítés és a fokozódó állami centralizációval szembeni fellépés. A programban fontos polgári demokratikus követelmények is megfogalmazódtak: „a szabadságjogok mielőbbi életbeléptetése, az egyesülési és gyülekezési jog biztosítása, sajtó- és politikai perekben az esküdtbíráskodás visszaállítása. . . a titkos választás általánossá tétele."11 A program gazdasági, gazdaságpolitikai követelései — mint láttuk — alapjában agrárius érdekeket fogalmaztak meg. Kétségtelen, hogy kacérkodott a kisparaszti követelések egyfajta képviseletével is, s ez — a korábban már jelzett általános hangulatban — elegendő volt ahhoz, hogy a Kisgazdapárt, mint nyíltan ellenzéki párt viszonylag rövid időn belül meglehetősen széles befolyásra tegyen szert, s egyik legjelentősebb politikai kikristályosodási pontjává váljék a kormányzat agrárpoli­tikájával elégedetlenkedő paraszti tömegeknek, a vidéki értelmiség egy részének és a kormány gazdaságpolitikája által sértett közép- és szegényedő nagybirtokosok egy részének is. (Az 1931. évi, még mindig nyílt választásokon a Kisgazdapárt, mint a második legnagyobb ellenzéki párt, 10 mandátumot szerzett.) Ugyancsak 1930 őszén került sor Bajcsy-Zsilinszky Endre pártjának, a Nemzeti Radikális Pártnak a megalakulására.12 Programjának gazdasági része kifejezetten agrár-középbirtokosi és gazdagparaszti érdekeket exponált. Támadta a „nagytőke embertelenségeit és visszaéléseit", a „gyökértelen gyáripart", a túlzott ipari védővámokat. „Független vidéki pénzintézetek" létrehozásával mezőgazdasági hitel biztosítását, a bankrendszer decentralizálásával a hitelszervezeteknek a mezőgazdaság szolgálatába állítását követelte. Radikális telepítési program megszilárdítását sürgette a földbirtokviszonyok megváltoztatása érdekében. „... telepítéses birtokreformot kell valóra váltani, amely egy-két ezer holdon felül megváltás útján igénybe veszi a magánkézen, egyházi és községi tulajdonban lévő nagybirtokokat, a hitbizomány eltörlésével s minden község szántóhatárából 3/4 résznek a 100 holdon aluli kisbirtok 11 Egyesületek, egyletek... 156. A programot elemzi: Kónya Sándor i. m. 20—21. 12 Országgyűlési Almanach. Az 1931—36. évi országgyűlésről. Szerk.: Haeffler István MTI Rt. 1931. 62. A programot elemzi: Kónya Sándor i. m. 21—22.

Next