Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Körmendi Tamás: A magyarországi nemzetségi címerek kialakulásának kérdéséhez II/391
ben 103 használt pecsétjének címerpajzsán ugyanis zárt madárszárnnyal és madárfejjel (?) kísért kettős harántpólya látható, ami az országbírók és helyetteseik Árpád-kori pecsétjein megfigyelhető, dolgozatunkban már többször érintett szabályosság mellett a legkönnyebben úgy magyarázható meg, ha azt feltételezzük, hogy az alországbíró hivatali főnöke, Péc nembéli Márk fia Apor maga is harántpólyás címert használt. A nemzetség későbbi példákkal is illusztrálható 104 fő címermotívumának: a harántpólyának a megléte a fenti példák alapján a 13. században is bizonyítható. A Pok nemzetség tagjaitól egyetlen 13. századi pecsétet ismerünk: a meggyesi (mórichidai) ágból való Móric fia Miklós erdélyi vajda typariumának ötször vágott pajzsot, illetve e körül eredetileg vélhetően hat apró virágot (talán rózsát) ábrázoló, sérült lenyomatát, amely Erzsébet özvegy királyné 1280-ban kiadott oklevelén függ.105 Mivel Miklós 1277-ben és 1278-ban viselte a vajdai méltóságot,106 a pecsétnyomó ezen esztendők valamelyikére keltezendő.107 A nemzetség címerének fő motívumaként Csorna József elsősorban későbbi adatok alapján határozta meg a hatszirmú heraldikai rózsát,108 mivel azonban felbukkanására — még ha a pajzson kívül is — korszakunkból is van adat, magunk is elfogadjuk a századforduló jeles heraldikusának megállapítását. A Rátót nemzetség tagjaitól viszonylag nagyszámú címeres pecsét maradt fenn (öt személytől összesen féltucatnyi lenyomat, egy további személy címerhasználatára pedig másodlagosan következtethetünk). Noha ezek változatos kompozíciókat ábrázolnak, a nemzetség közös szimbólumának tekintett hárslevél 109 valamennyin megfigyelhető. Rénold veszprémi ispán 1237. évi pecsétjének fő motívuma a királyi címerből eredeztethető kettőskereszt: a hárslevelek (szám szerint három) a pajzs alakú pecsétmező sarkaiban láthatóak.110 Az 1219-1239 között több bárói posztot is betöltő Leusták fia Gyula pecsétje ugyan nem őrződött meg, fennmaradt viszont egy lenyomat 1239-ből annak a Karul fia 111 Miklósnak az alországbíróként használt typariumától, akinek hivatali főnöke az ekkoriban éppen országbírói méltóságot viselő Rátót nembéli Leusták fia Gyula volt. Ezek után aligha véletlen, hogy a Miklós pecsétjén ábrázolt pajzson egyedüli címerképként a Rátót nemzetség hárslevele látható, legvalószínűbben nyilván az 103 L. az 56. sz. jegyz.-et. 104 Csorna J.: Magyar nemzetségi i. m. 1281-1284. 105 L. a 23. sz. jegyz.-et. 106 Koló-Szujó Edit: Erdélyi vajdák. In: KMTL 193. 107 Pok nembéli Miklós 1315-ben és 1316-ban ismét vajdaként szerepelt: ekkor újabb pecsétet vésetett magának, amelyen a királyi címerből vett vágott pajzs mellett mellékábrák már nem láthatóak (DL 1949. BTM 64.198.; 1. Rácz Gy.: Az Árpádok címere i. m. 128., 33. sz. jegyz.) 108 Csorna J.: Magyar nemzetségi i. m. 1285-1288. 109 Csergheő Géza: A hársfalevél a Ratold-nembeliek czímerében. Turul 4. (1886) 173-181.; H. G. D. [Csergheő Géza]: A Rathold nemzetség címere. Turul 8. (1890) 24-30.; Csorna J.: Magyar nemzetségi i. m. 1288-1296.; Tóth Zoltán: A Rathold-nemzetség címeréhez. Turul 53. (1939) 43-49.; Rácz Gy. : Az Árpádok címere i. m. 132. (4. sz. jegyz.). 110 MKCs 330.; BTM 65.1826.; fényképét 1. Solymosi L.: Írásbeliség és társadalom i. m. 322. (31. sz. kép). 111 RA 705. sz.; Wertner Mór: Az Árpádkori ország- és udvarbírák genealógiája II. Turul 19. (1901) 66.