Századok – 2017
2017 / 3. szám - KONFERENCIA GRÓF DESSEWFFY EMIL HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL - Deák Ágnes: Dessewffy Emil újfajta közvetítő szerepben – 1860–1861
DESSEWFFY EMIL ÚJFAJTA KÖZVETÍTŐ SZEREPBEN – 1860–1861 javasolta kinevezni államminiszterré; sürgette a birodalmi tanács statútumának kidolgozását az általa javasolt parlamentáris elvek szerint. Érvelésében egy új elem is megjelent 1861 januárjában – nyilvánvalóan a diploma hűvös magyarországi fogadtatásának hatására: javasolta kimondani, hogy az uralkodó a speciális magyar ügyeket kizárólag magyar tanácsosai közreműködésével intézi – ezzel kívánta ellensúlyozni a felelős magyar kormány felállítására vonatkozó igényeket. Most már nem egyetlen „államcsíny” rohamosságával, egyetlen uralkodói döntéssel, hanem döntések sorozatával szerette volna még a magyar országgyűlés összehívásáig kivinni mindezt, kész helyzet elé állítva az ott összesereglő magyar politikai elitet. Folytatta a régi konziliáriusi szerepet, de kategorikusan elutasította, hogy bármiféle konferenciára Bécsbe utazzon, s úgy tűnik, ehhez most valóban tartotta is magát. Hivatalban lévő elvbarátait tolta maga előtt faltörő kosként, rájuk bízva az uralkodó és bizalmasai befolyásolásának feladatát. Láthatólag bízott abban, hogy Ferenc József ellenállását meg tudja törni – ha sikerül neki bécsi elvtársait, mindenekelőtt Szécsen Antalt maga mellé állítani. Ezért is támogatta elvbarátaihoz hasonlóan 1860 decemberében Anton Schmerling lovag államminiszterré kinevezését, mivel tőle az alkotmányos folyamatok felgyorsítását várta – joggal. Arra azonban ő sem számított, hogy Schmerling egy összbirodalmi alkotmány kidolgozása és a centralizáció újbóli megerősítése felé veszi az irányt, az „októberi gondolat” legveszedelmesebb ellenfeleként. Másik szerepében Dessewffy egyfajta pesti kirendelt megbízottként igyekezett a közvéleményt kedvező irányba terelni. A közvélemény is várta persze az állásfoglalást tőle, hiszen közismert volt, hogy a kormányzati kurzusváltás kezdeményezésében neki komoly mozgató szerepe volt, mégsem került kormányzati pozícióba (bár a hivatalvállalás korábban is távol állt tőle). S Dessewffy nem habozott a tanácstermekből kilépve a nagyközönség elé lépni a diploma képviseletében. Már október 21-én hajnalban Pestre utazik, viszi magával a diploma kinyomtatott példányait, kapcsolatba lép a Pesten tartózkodó liberális és konzervatív vezető személyiségekkel. Ugyanezen a napon távirati úton Pestre hívja a liberális politikai táborba tartozó Lónyay Menyhértet – akivel a Tisza-szabályozás és a Földhitelintézet felállításának ügyeiben egyébként is hónapok óta együtt 5 Dessewffy levelei Szécsenhez. Pozsony, 1860. okt. 22., nov. 16., dec. 3., 1861. jan. 7., jan. 17. MNL OL P 90 5/d. 6 Dessewfy levele Szécsenhez, 1860. dec. 20. MNL OL P 90 5/d. 7 Szécsen levele Dessewffyhez, vasárnap [1860. dec.] MNL OL P 90 5/e.; Dessewffy levelei Szécsenhez. Pozsony, 1860. dec. 20., dec. 25., 1861. jan. 17. Uo. 5/d.; Vö. Szabad Gy.: Forradalom és kiegyezés i. m. 220–221. Dessewffy Emil, aki ugyan részt vett a bécsi tanácskozásokban, szintén nem vállal hivatalt a most valósitandó szervezetben” – közölte a Pesti Napló október 27-én. Különfélék című rovat, Pesti Napló, 1860. október 27.