Századok – 2023
2023 / 6. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Czeferner Dóra: Kultúrmisszió vagy propaganda? Feminista lapok és olvasóik Bécsben és Budapesten (Paál Vince)
TÖRTÉNETI IRODALOM nagyobb csoportba (a tájékoztató, véleménynyilvánító és a kiegészítő - ezen belül szórakoztató, fantáziára épülő - műfaj csoportba) osztja be. Megtudhatjuk, hogy a bécsi és a budapesti szerkesztőség is „tárgyilagosnak egyáltalán nem mondható” kommentárokkal egészítette ki a híreket (150.), és hogy a konkurens nőmozgalmi (szociáldemokrata, keresztényszocialista) eseményekről szóló tudósítások bővelkedtek „ironikus és kritikus” megjegyzésekben. (153.) Külön vizsgálja a szerző a vezércikkekkel sok rokon vonást mutató, de a lapok belsejében helyet kapó publicisztikákat (belső cikkeket, jegyzeteket, glosszákat). Ezek egymástól való elhatárolása sokszor nem könnyű, ahogy azt Czeferner nemcsak maga is tapasztalta, hanem utal az ezen problematikával foglalkozó szakirodalomra is. A kiegészítő és fantáziára épülő (szórakoztató) műfajok közé sorolja az olvasói és szerkesztőségi leveleket is. Ezek száma ugyan a három lap egyikében sem túl magas, de külön vizsgálatuk indokolt, hiszen a lapok és az olvasók közötti kapcsolatot mutatják be, így „mással nem pótolható információforrásként” (170.) szolgálnak. A Neues Frauenleben ebben a kategóriában is általában terjedelmesebb írásokat közölt budapesti testvéreinél. A magyar lapok viszont sokkal nagyobb hangsúlyt helyeztek az olvasóval való kapcsolattartásra, amit a „Szerkesztő üzenetei” (66.) rovat is tanúsít. Czeferner a periodikákban megjelent irodalmi és művészeti tárgyú közleményekre is kitér. Az osztrák lapban 1910 és 1914 táján ezek a tartalmak egy-egy számnak mintegy a felét tették ki, utána viszont a lapszámoknak már csak a harmadát, negyedét foglalta el a művészeti rovat. A magyar folyóiratok esetében ez a rész csak néhány oldalnyira rúgott, sőt gyakran elmaradt, ha más esemény elvonta a helyet és a figyelmet. Ennek ellenére amerikai feminista regény, valamint Kosztolányi Dezső, Babits Mihály és Jókai Mór művei is olvashatók voltak ugyanitt, többnyire azonban nem a szépirodalom, hanem magyar, német és angolszász feminista aktivisták írásai kerültek be a rovatba. A Neues Frauenleben hasábjain ismert német és osztrák írók novellái, versek és drámák is megjelentek. A hirdetések vonatkozásában a szerző azt a különbséget emeli ki, hogy a magyar lapok - eltérően a bécsitől - arra törekedtek, hogy a közölt reklámok a feminista mozgalom által megszólított, főként szakképesítéssel rendelkező, kenyérkereső nőkhöz szóljanak. A cikkeket Czeferner 16 elsődleges, valamint 30 másodlagos kulcsszó (témakategória) alapján csoportosítja. Eljárása lehetővé teszi a magyar és az osztrák lapok közötti hasonlóságok és eltérések kimutatását. Ekképp megtudhatjuk, hogy mind a bécsi, mind pedig a budapesti folyóiratok a női munkának szentelték a legtöbb cikket (32,6%, illetve 26,4%). Az adatok alapján a szerző cáfolni tudja a szakirodalom korábbi állítását, miszerint a női választójog különösen hangsúlyos téma volt ezekben a lapokban. Szintén alacsony számban jelentek meg mindhárom periodikában a prostitúció, a nemi kérdés és a leánykereskedelem témáiban írt cikkek. Czeferner ezt fennmaradt olvasói levelek alapján a magyar lapok esetében azzal magyarázza, hogy ezek a témák visszatetszést keltettek egyes olvasókban, ezért piaci megfontolásból tartózkodtak ilyen tartalmak nyílt és gyakori tárgyalásától. A cikkekben megjelenő földrajzi helyeket illetően mindhárom lap esetében elmondható, hogy elsősorban a megtörtént esemény fontossága és nem a helyszíne határozta meg, hogy bekerült-e hírként a lapba. Az is megállapítható, hogy mindhárom orgánum „nagyságrendekkel” (208.) több cikkben számolt be a külföldi nőmozgalom eseményeiről, mint az osztrák, illetve magyar nőkkel kapcsolatos történésekről. Czeferner cáfolni tudja azokat a korábbi szakirodalmi megállapításokat, miszerint Franciaország lett volna az osztrák-magyar nőmozgalom követendő mintája, továbbá, hogy a hazai feminista mozgalom a mintáit nyugati, angolszász országokból vette. Valójában inkább az Ausztriából és Németországból érkező modelleket követték. (241.) A számok összesítésébe a kötetben több helyen is hiba csúszott. Ezeket egy esetleges újabb kiadásban javasolt korrigálni. Itt - részletezés helyett - csak az érintett oldalakra, illetve táblázatokra való hivatkozásra szorítkozom (a 22., 137—138., 243—244. oldalak, 7. táblázat; az 1., a 9. és a 10. táblázat; az 1. és a 9. táblázat; a 3., 9. és a 10. táblázat; valamint a 11. és 12. táb 1224