Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Bárány Zsófia: A Szent István Társulat és támogatói köre 1848 és 1858 között
A SZENT ISTVÁN TÁRSULAT ÉS TÁMOGATÓI KÖRE 1848 ÉS 1858 KÖZÖTT 1855-ben döntés született arról, hogy protestánsok is a társulat tagjai lehetnek, ám ők nem tartozhattak az alapító, a rendes (korábbi részvényes), valamint a tiszteleti tagok közé. Új tagságot hoztak létre számukra: előfizetők lehettek, akik 3 pengőforint ellenében megkapták a tagoknak járó könyveket, ám nem rendelkeztek szólás-, szavazati, választási és választhatósági joggal sem.101 Az 1857. évi alapszabály vonatkozó pótkiegészítése az előfizetői tagság kapcsán már nemcsak a protestánsokról, hanem - kibővítve a lehetséges támogatói kört — a nem katolikusokról rendelkezett.102 így csatlakozott a társulathoz mások mellett a későbbi miniszterelnök Lónyay Menyhért (református), az ortopédia egyik magyar úttörője, Batizfalvy Sámuel (evangélikus) orvos, a Nemzeti Múzeum élén álló (evangélikus) Kubinyi Ágoston, az ügyvéd, lapszerkesztő (evangélikus/református) Vahot Imre,103 az esztéta, MTA-tag (evangélikus) Greguss Ágost, a földrajztudós, MTA-tag (evangélikus) Hunfalvy János vagy a színész, Petőfi-barát (református) Egressy Gábor. Idővel a társulatnak zsidó tagjai is lettek. 1859-re az előfizetők között volt például Ehrlich Ede majdani pécsi főrabbi, Kircz József, az izraelita tanítóképző intézet későbbi héber tanára és Dux Adolf műfordító, író is.104 Noha Danielik az évtized végére a felekezeti közeledés egyik fő szószólója lett,105 a társulat katolikus jellegét igyekezett szem előtt tartatni.106 Összegzés A Jó és Olcsó Könyvkiadó Társulatot politikai és kulturális célok együttesen hívták életre a reformkor végén. Az alapító, Fogarasy Mihály a vállalkozását elsősorban papi egyesületnek szánta, de fontosnak tartotta a világiak hatékony közreműködését is, ám világiak csatlakozása az első években elmaradt a társulat vezetősége által elvárttól. A szabadságharcot követően a politizáló közélet azonban a nem intézményesült, a nagypolitikával nem érintkező társas terekbe tevődött át, amely körülménynek fontos szerepe lehetett abban, hogy az abszolutizmus első 101 SZITL Jegyzőkönyve 1848-1856. Az 1855. május 24-én tartott választmányi gyűlés jegyzőkönyve. A Szent István Társulat jegyző- és névkönyve 1855-re. Pest 1856. 12. 102 A Szent István Társulat jegyző- és névkönyve 1858-ra i. m. 33-34. 103 Szülei evangélikusok voltak, de református lelkész keresztelte. A felekezeti kettősség egész életére jellemző volt. Demmel József: Az irodalom (szociális) hálója. Közelítések Vahot Imréhez. Sicitur ad astra 20. (2009) 59. sz. 255-256. 104 A Szent István Társulat jegyző- és névkönyve 1859-re i. m. 105 Csorba L.: A nemzetélet és hitélet i. m. 388. 106 1857-ben határoztak többek között arról, hogy az igazgató csak papi személy lehet, valamint hogy minden kéttagú bíráló bizottságban az egyik tagnak teológusnak kell lennie. A döntésről Danielik a következőképpen nyilatkozott: „Ezzel a gyűlésen határozó többségnek oly korlát tétetett, melly minden nem katolikus kicsapongásnak vagy kísérletnek elejét veszi.” - EPL Scitovszky János prímás iratai Cat. 44. 1857/Nr. 3261. Danielik János levele Scitovszky Jánoshoz. Pest, 1857. júl. 27. 1064