Századunk, 1842. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1842-02-21 / 15. szám
M9 szél százados tölgyekkel birkózik, a menykő büszke sziklákkal csap össze, s az egész mindenség ezer meg ezer actioja és reactioja örök karátban van egymással. Az ember ebben kivételt nem tehet, nincs, ki valamivel ne tusakodnék. A ki jólétének nagyobbitásával, gazdagodással foglalatoskodik, annak csakugyan meg kell testi és lelki munkával mérkőznie, s igen világos, hogy napszámostól nagykereskedőig az mehet többre, kiben nagyobb ama hármas erő. Ki az ennél szebbet, szívsugalmait, követi inkább, s erkölcstelenséget akar irtani, vagy önbecsületét és hazája dicsőségét felemeríteni, az bizonyosan nagy küzdelmekbe keveredik, s vak hittel, mások irigységével és a nép lomhaságával vagy ellenkezésével kell megütköznie. Aki tudomány- és mindannak, mi igaz, terjesztését tűzi ki élete pályájául, az ellen balvélemény, butaság és babona rohan homlokegyenest. Sőt aki nem gondol az egész világgal, s elzárkózva csak magának éldegél, az sem lehet örök nyugalomban, s ha egyebütt nem, ön keblében bizonyosan csatakodik.. Hogy pedig bajvívásban az erő sokkal jobb a gyengeségnél, azt alig szükség száz gyámokkal támogatni. Ha már társas életben olly sok ellenséggel kell szembe szálnunk, s úgyszólván minden mozdulatunk a mozdulás gátjainak meggyőzése, mit tennénk még akkor, ha társas viszonyunk felé bomlanék, s kiki egyesegyedül állana ellenséges emberek, állatok és elemek között, mellyek, mint vegytani processusnál az athomok, egymást elnyelni, tönkre hozni törekednének ? Úgy látszik, akkor a testileg erősebb tehetné magát függetlenebbé, vagy mivel ezen állapotban függetlenség volna a boldogság mértéke, boldogabbá, de az anyagi erő magában veszteg hever, ha az erkölcsi erő, az akarat, nem eleveníti fel, miben a „hogyant“ csak az értelmi erő nyújthatja kézbe. Az erők ezen háromsága okozza, hogy kisgyerek hat lovat hajthat, s hogy még nagy hasznunkra fog válni a rettentő villanyerő. Hanem illy iszonyú állapotba nem fog soha kerülni az emberi nem. Legyen tehát szabad a mondottakból némi analógiával egyet kettőt mostani társas állapotunkra alkalmaztatnom. Azt tartom, ha vizet vízhez keverek, abból bár soha sem lesz, hanem mindig csak tiszta víz marad. Így ha egészen egyenlő érdekű lényeket, embereket, állítok tömegbe, ezen tömeg közös érdeke sem lehet egyéb a minden egyes érdekénél. Az egyes érdeke erő, függetlenség és boldogság lehetne csak a most említett állapotban; midőn tehát az egyes helyébe egész tömeg lép, ennek is érdeke csak erő, függetlenség és boldogság lehet, melly három dolog, mint mondám, szinte csak egy. Ha egyesek ereje testi, erkölcsi és értelmire oszlik, az ország ereje is csak e három ágazatra oszolhatik, valaminthogy a csep és viz alkotó részei is csak ugyanazok. Országnak anyagi vagyis testi ereje véleményem szerint: 13 Egészséges, dologra termett nép, a testi jólét közép fokán, mellynek egyedei épen olly távol vannak a halevő szamojéd nyomorúságától, mennyire a német csapláros pirosboldog kövérségétől. Az egyedek testi erejének összege az ország egyik testi ereje, úgy hogy egy milliónyi nép, hol minden ember általányos ereje 7z 2, kétszer annyi testi erejű ahhoz képest, hol a lakosok száma kétszer annyi, de az egyesek testi ereje általányosan véve csak mi. 2) Erős és sok munkatevő állat, szép marha, gyors és tartós lovak. 3) Folyóvizek, mert ezek is dolgoznak, kivált ha már szabályozvák és hajózhatók, nagyerejű gépeket hajtanak, roppant terheket szállítanak. 120 43 Alkalom, a szél erejét is szolgálatba fogni, azaz tengerpart. 53 Erőművek, mellyekhez különös természeterők vezetnek, p. o. gőz, lőpor s. a. t. 63 Olly tárgyak, mellyek a rontó erők megzabolázására szolgálnak, u. m. áradás elleni gátok, menykőhárítók, várak, erős bérezés határok s. a. t. 73 Olly tárgyak, mellyek magoktól még ugyan erőt ki nem fejtenek, de a legtöbb fentebbi erők forrásai, lakhelyei, u. m. termékeny föld, erdők, ásványok, kivált pénz s. a. t. (Folytatása következik.) Mihez fogjunk előbb? *3 33 Népesités. Termékeny s terjedelmes ország legnagyobb kincse a népesség; ez kis országot is fontossá, hatalmassá tesz. József császár kora óta ez ügyben kevés vagy semmi sem történt. — A cholera s a sok kor, mellynek száma a műveltséggel együtt növekszik, egész vidékeket hosszabb időre néptelenitett. Magyarországban a’ népesités főakadálya volt és lesz a pusztabirtokosok azon alapos félelme, nehogy majorságaikat úrbériekké válni lássák, vagy, más szavakkal mondva, nehogy tulajdonuk egyenes birtokát elveszejtsék. Ha a nemesség a domesticának egy részét elvállalja, az országgyűlés törvény által, mellynek azonban igen világos, szigorú és határozottnak kellene lennie, ez akadályt elháríthatja, midőn majd teljesen szabad alkudozás mellett nemsokára a bel- és külföldi telepedőkből hasznos bérlőnép fogna támadni. A kevésbbé egyszerű életmódból eredő számos betegségek pontosabb orvosi rendőrséget kívánnak. Ha papnevelő intézeteinkben egy vagy két év az orvostan főelveinek megtanulására fordíttatnék, ezáltal faluhelyeken sok ezer embernek élete vagy egéssége megőriztethetnék. Néhány megye jó példája kórházak fölállításában nagyobb követést és pártolást érdemel; az is szomorú, hogy illy nagy országban mindekkorig még sem őrültek háza, sem lelenczház nem létez. Károk roszul népesített országban sokkal nehezebben pótoltathatnak mint a jól népesitettben, hol nem mindenki és nem mindig mikor akar házasodhatik s általában a szaporítás sokfélekép készakarva visszatartóztattatik. Ez az eset Magyarországban is sok vidéken, hol állandó kereset mellett a népesedés rövid idő múlva még egyszer annyira növekednék. Ismerek Ceres átkától nyomott vidékeket, hol a gyermekekkel tömött házak tetemesen szaporodnak, mert már 8- vagy 9-éves gyermekeknek a bányászatnál keresetük van, míg a tőlök nem távol fekvő elég termékeny völgyek századok óta a népességben inkább hátra mint előre mentek. A plébánosok, iskolamesterek, tisztviselők és más kalendárium-olvasók által érthető orvosi könyv hiányát még igen érezzük. Ennek a faluhelyeken kiváltkép dulakodó betegségekre s az ellenök követendő általányos szabályokra, házi orvos-szerekre s nehány specificumra kellene szorítkoznia. Ha aztán a legközelebbi orvos a betegséget megismerte s rája utalt volna, illy könyv nagy hasznot szolgáltatna. Illyetén, gonddal és helyismerettel közönséges pótnyelven szerkesztett könyvre ötven aranyat teszek jutalmul s a nyomtatási költségeket is viselendem, ha va n) Befejezése a Századunk 13-dik számabeli czikkelynek.