Századunk, 1842. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1842-02-21 / 15. szám

M9 szél százados tölgyekkel birkózik, a menykő büszke sziklákkal csap össze, s az egész mindenség ezer meg ezer actioja és re­­actioja örök k­arátban van egymással. Az ember ebben kivételt nem tehet, nincs, ki valamivel ne tusakodnék. A ki jólétének na­­gyobbitásával, gazdagodással foglalatoskodik, annak csakugyan meg kell testi és lelki munkával mérkőznie, s igen világos, hogy napszámostól nagykereskedőig az mehet többre, kiben nagyobb ama hármas erő. Ki az ennél szebbet, szívsugalmait, követi in­kább, s erkölcstelenséget akar irtani, vagy ön­becsületét és hazája dicsőségét felemeríteni, az bizonyosan nagy küzdelmekbe kevere­dik, s vak hittel, mások­ irigységével és a nép lomhaságával vagy ellenkezésével kell megütköznie. A­ki tudomány- és mindannak, mi igaz, terjesztését tűzi ki élete pályájául, az ellen balvélemény, butaság és babona rohan homlokegyenest. Sőt a­ki nem gondol az egész világgal, s elzárkózva csak magának éldegél, az sem lehet örök nyugalomban, s ha egyebütt nem, ön keblében bizo­nyosan csatakodik.. Hogy pedig bajvívásban az erő sokkal jobb a gyengeségnél, azt alig szükség száz gyám­okkal támogatni. Ha már társas életben olly sok ellenséggel kell szembe szál­nunk, s úgy­szólván minden mozdulatunk a mozdulás gátjainak meggyőzése, mit tennénk még akkor, ha társas viszonyunk felé bomlanék, s kiki egyesegyedül állana ellenséges emberek, állatok és elemek között, mellyek, mint vegytani processusnál az athomok, egymást elnyelni, tönkre hozni törekednének ? Úgy látszik, akkor a testileg erősebb tehetné magát függetlenebbé, vagy mivel ezen állapotban függetlenség volna a boldogság mértéke, boldogabbá, de az anyagi erő magában veszteg hever, ha az erkölcsi erő, az akarat, nem eleveníti fel, miben a „hogyant“ csak az értelmi erő nyújthatja kézbe. Az erők ezen háromsága okozza, hogy kis­gye­rek hat lovat hajthat, s hogy még nagy hasznunkra fog válni a ret­tentő villanyerő. Hanem illy iszonyú állapotba nem fog soha kerülni az emberi nem. Legyen tehát szabad a mondottakból némi analógiával egyet kettőt mostani társas állapotunkra alkalmaztatnom. Azt tartom, ha vizet vízhez keverek, abból bár soha sem lesz, hanem mindig csak tiszta víz marad. Így ha egészen egyenlő érdekű lényeket, embereket, állítok tömegbe, ezen tömeg közös érdeke sem lehet egyéb a minden egyes érdekénél. Az egyes ér­deke erő, függetlenség és boldogság lehetne csak a most említett állapotban; midőn tehát az egyes helyébe egész tömeg lép, ennek is érdeke csak erő, függetlenség és boldogság lehet, melly három­ dolog, mint mondám, szinte csak egy. Ha egyesek ereje testi, erkölcsi és értelmire oszlik, az or­szág ereje is csak e három ágazatra oszolhatik, valaminthogy a csep és viz alkotó részei is csak ugyanazok. Országnak anyagi vagyis testi ereje véleményem szerint: 13 E­gészséges, dologra termett nép, a testi jólét közép fokán, mellynek egyedei épen olly távol vannak a halevő szamojéd nyo­morúságától, mennyire a német csapláros pirosboldog kövérségétől. Az egyedek testi erejének összege az ország egyik testi ereje, úgy hogy egy milliónyi nép, hol minden ember általányos ereje 7z 2, kétszer annyi testi erejű ahhoz képest, hol a lakosok száma kétszer annyi, de az egyesek testi ereje általányosan véve csak mi. 2) Erős és sok munkatevő állat, szép marha, gyors és tar­tós lovak. 3) Folyóvizek, mert ezek is dolgoznak, kivált ha már szabá­­lyozvák és hajózhatók, nagyerejű gépeket hajtanak, roppant ter­heket szállítanak. 120 43 Alkalom, a szél erejét is szolgálatba fogni, azaz ten­gerpart. 53 Erőművek, mellyekhez különös természeterők vezetnek, p. o. gőz, lőpor s. a. t. 63 Olly tárgyak, mellyek a rontó erők megzabolázására szol­gálnak, u. m. áradás elleni gátok, menykőhárítók, várak, erős bérezés határok s. a. t. 73 Olly tárgyak, mellyek magoktól még ugyan erőt ki nem fejtenek, de a legtöbb fentebbi erők forrásai, lakhelyei, u. m. termékeny föld, erdők, ásványok, kivált pénz s. a. t. (Folytatása következik.­) Mihez fogjunk előbb? *3­ 33 Népesités. Termékeny s terjedelmes ország legnagyobb kincse a népesség; ez kis országot is fontossá, hatalmassá tesz. Jó­zsef császár kora óta ez ügyben kevés vagy semmi sem történt. — A cholera s a sok kor, mellynek száma a műveltséggel együtt növekszik, egész vidékeket hosszabb időre néptelenitett. Magyar­­országban a’ népesités főakadálya volt és lesz a pusztabirtokosok azon alapos félelme, nehogy majorságaikat úrbériekké válni lássák, vagy, más szavakkal mondva, nehogy tulajdonuk egyenes birtokát elveszejtsék. Ha a nemesség a domesticának egy részét elvállalja, az országgyűlés törvény által, mellynek azonban igen világos­, szigorú­ és határozottnak kellene lennie, ez akadályt elháríthatja, midőn majd teljesen szabad alkudozás mellett nemsokára a bel- és külföldi telepedőkből hasznos bérlőnép fogna támadni. A kevésbbé egyszerű életmódból eredő számos betegségek pontosabb orvosi rendőrséget kívánnak. Ha papnevelő intézeteinkben egy vagy két év az orvostan főelveinek megtanulására fordíttatnék, ezáltal fa­luhelyeken sok ezer embernek élete vagy egéssége megőriztet­hetnék. Néhány megye jó példája kórházak fölállításában nagyobb követést és pártolást érdemel; az is szomorú, hogy illy nagy or­szágban mindekkorig még sem őrültek háza, sem lelenczház nem létez. Károk roszul népesített országban sokkal nehezebben pó­toltathatnak mint a jól népesitettben, hol nem mindenki és nem mindig mikor akar házasodhatik s általában a szaporítás sokféle­kép készakarva visszatartóztattatik. Ez az eset Magyarországban is sok vidéken, hol állandó kereset mellett a népesedés rövid idő múlva még egyszer annyira növekednék. Ismerek Ceres át­kától nyomott vidékeket, hol a gyermekekkel tömött házak tete­mesen szaporodnak, mert már 8- vagy 9-éves gyermekeknek a bányászatnál keresetük van, míg a tőlök nem távol fekvő elég ter­mékeny völgyek századok óta a népességben inkább hátra mint előre mentek. A plébánosok, iskolamesterek, tisztviselők és más kalendá­­rium-olvasók által érthető orvosi könyv hiányát még igen érez­zük. Ennek a faluhelyeken kiváltkép dulakodó betegségekre s az ellenök követendő általányos szabályokra, házi orvos-szerekre s nehány specificumra kellene szorítkoznia. Ha aztán a legközelebbi orvos a betegséget megismerte s rája utalt volna, illy könyv nagy hasznot szolgáltatna. Illyetén, gonddal és helyismerettel közön­séges pótnyelven szerkesztett könyvre ötven aranyat teszek jutalmul s a nyomtatási költségeket is viselendem, ha va­­ n) Befejezése a Századunk 13-dik számabeli czikkelynek.

Next