Századunk, 1843. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1843-11-19 / 92. szám
romlást hárítana , illy rendkívüli esetekben az azokról értesítve levő börtönigazgató az illető törvényszéknek tegyen jelentést s annak rendeletétől várjon, s ha akkor törvényszéki rendes ülések épen nem tartatnának, a rendelkezés pedig sürgetőleg szükséges lenne, a börtönigazgató a törvényszéki elnöknek tévén jelentést, ezzel értekezik s együtt határoz; mindketten azonban bármit határoznak és cselekesznek is a tárgyban, arról a törvényszéknek közelebbi ülésében múlhatlanul körülményes jelentést tegyenek; a rabnak netalán megengedendő értesítése és rendelkezése teljesülését pedig a börtönigazgató minden szükséges óvásokkal úgy hajtassa végre, hogy a közben is a törvénnyel megállapított rendszer elvei és szabályai ne sérüljenek. 137. §• Ha az elzárt vádlottak, foglyok vagy rabok egyike vagy másika bármikor is nyílt vagy zárt alakú végrendeletet tenni szándékoznék, vagy haszinte bármikor is házasságon kívül született egy vagy több gyermekeit házasság által törvényesíteni kívánná, mindkét esetekben köteles a fogházi igazgató minden halogatás nélkül módot és segedelmet nyújtani arra, hogy azon elzárt vádlott, fogoly vagy rab végrendelet-készítésbeli szándékát, vagy házasság által gyermek-törvényesítésbeli kivonatát, a polgári és egyházi törvények által megszabott módok és szertartások teljesítése mellett valósággal végre is hajthassa. 138. §. Az olly végrendeletek ünnepélyesítése, valamint a házassági összeesketés egész ideje alatt is azonban, a börtöni tiszti személyzet egyik tagjának, vagy (hol olly személyzet a kisebb törvényhatóságoknál nem találkoznék) egyik köztisztviselőnek maga mellé vételével a börtönigazgató állandóul jelenlenni s minden rendetlenségek elhárítására gondosan felügyelni tartozik; egyszersmind tudtára adja az illető elzárt vádlottnak, fogolynak vagy rabnak azt is, hogy megkészítendő végrendeletét a fogház falain kívül bárkihez is kiküldenie semmi esetre nem lehet, hanem azon tőle átveendő végrendelet egykori szabadon bocsátása vagy időközben történhető halálának bekövetkezéséig közrondviselés végett a törvényhatóság levéltárába tétetik. 139. §. Az elzárt vádlottak, foglyok vagy raboknak időközben történendő meghatározását a fogházi igazgató az illető törvényszéknek nyomon bejelenteni s arról a megholtaknak családját vagy rokonait is a szokott halotti hiteles bizonyítvány megküldésével értesíteni tartozik; ha pedig az értesítendő család vagy rokonok a törvényhatóság keblén kívül laknának,azon halotti bizonyítványokat illető helyre leendő elküldés végett a törvényszéknek nyújtja be. 140. §. Midőn all-ik fejezet alatti 20-ik §-ban foglalt rendelet szerint az elhunyt vádlott, fogoly vagy rab holtteste saját családja vagy atyafiai által eltakaríttatni megengedtetik, annak elhunytáról, (hacsak abban mód, idő és lehetőség van) az illető családot vagy rokonokat az igazgató tüszint értesítse, az elhunyt vádlottat, foglyot vagy rabot a fogházi halottas kamarába 24 óráig tétesse ki; s bekivánván akkor a halál kétségtelen voltáról a kiterített testét szorosan megvizsgálandó fogházi orvosnak határozott foglalatú s hivatalos naplójába bejegyezve, iratai között megtartandó bizonyítványát, a holttestet eltakaríttatás végett az illető feleknek adja ki, magában értetvén , hogy a meghalt vádlottak , foglyok vagy rabok családjai vagy rokonaihoz olly esetekben intézendő igazgatói híradásnak a holttestek átvétele, elvitele és temetése költségeit a fogházi közpénztár soha sem, hanem mindig és átalánosan a megholt hátrahagyott tömege vagy családja és atyafiai lesznek kötelesek viselni. 141. §. A börtönigazgató, midőn a rabnak szabadon bocsátása ideje elérkezését tudtára adja, arról egyszersmind a börtönt illető lelkészt is értesíti a végre, hogy azon lelkész a szabadon bocsátandó rabot magánosan meglátogatván, őt roszasága miatt szenvedett büntetésének sanyaruságára figyelmeztesse, s maga azontúli jó viseletére s erkölcsi megjavítására komolyan és érzékenyen serkentse fel, 142. §. A börtöni pénztár költségei kímélése tekintetéből az igazgató igyekezzék a lehetőségig azon, hogy a fogházi épületekben elzárt szegényebb sorsú férfi és nőnemű vádlottak és foglyok , valamint a megítélt minden rabok, úgy a fogházi intézetnél szolgáló őrök és egyéb cselédek számára kiadandó ágy és felső és alsó ruhadarabok illendően meghatározandó munkabéri résznyerés mellett azoknak és anyagaiknak úgy megkészítésökhez mint megválásukhoz is értő rabok által készíttessenek. Ha valamelly törvényhatóság börtönében rendszerint olly nagyobb számú rabok lennének elzárva, hogy mindnyájokat szakmánykép naponkint teljesítendő munkákkal azon törvényhatóságok részéről eléggé foglalkoztatni, vagy helybeli körülmények miatt a munkákhoz megkívántató anyagok és szerszámok megszerzését czélszerűleg eszközleni sem lehetne, abban pedig, hogy a dolgozni köteles rabok munkája alkalmas részben másoknak bérbe adassék, helybeli valamelly jó mód és alkalom mutatkoznék, a börtönigazgató aziránt, okainak is kifejtésével tegyen véleményes jelentést az illető törv.hatósághoz, melly ha azt elfogadja, miután a kir. Htó- Tanácshoz csak tudomás végett kell felterjesztetnie, általa a rabok munkájának kibérlése iránti szerződések rüszint megköttethetnek, világosan megjegyeztetvén, hogy szerződéseket soha sem lehet kötni olly vállalatok iránt, mellyeknek teljesítésére szükséges dolgoztatási módok és feltételek a törvény által megállapított rendszer elvével és szabályaival meg nem férnek. 144. §. A börtönigazgatónak kötelességében fog állani, hogy azon rabokat, kik a büntető törvényszék által a kerületi illető börtönben töltendő rabságra ítéltetnek, oda minden szükséges óvakodásokkal szállitassa által se végre az említett rabokat a fogházi intézet személyzetéhez tartozó, vagy (hol olly személyzet a kisebb törvényhatóságokban rendszeresítve nem lenne) a törvényhatóság által a végre kirendelendő s mindenesetre ismeretes jó erkölcsi jellemű egyénnek felügyelése alatt elegendő számú és az út egész vonalában másokkal sehol fel nem váltandó fegyveres őrökkel kisértesse , egyszersmind 145. §. A börtönigazgató a kerületi börtönbeli rabságra ítélt rabok szállítmányához rendelendő felügyelőnek a fogházi pénztárnokkal a rabok és őrök napi tartására, elfogásokra és úti egyéb költségekre szükséges pénzt ad át, arról a visszaérkezendő felügyelőtől szoros számot vesz, vele a raboknak és az ezekkel együtt küldött iratoknak és holmiknak valósággal átvett adásáról a kerületi börtöni igazgatóságtól kérni és nyerni kellett bizonyítványt előadatra ; maga pedig kiszámítja s jegyzésbe teszi azt, hogy az úti öszszes költségekből a kerületi börtönbe átszállított rabok mindegyikére külön mi és mennyi esik aránylag? az illy költségek is az illető rabok saját vagyonaiból vagy munkabéri részeiből követelendők és megtérítendők lévén. 146. §. A börtönigazgató a felügyelése alá bízott fogházi intézet egész állapotáról, és pedig mindazon kérdések és körülményekre kiterjeszkedve, mellyek a XIVik fejezet alatti 3421k §ban rendről rendre kifejtve és elősorozva vannak, az illető törvényhatóságnak tegyen minden évnek lefolytával azon kérdéseket és körülményeket voltakép kimerítő általános tudósítást, s abban lehető különös észrevételeit s okokkal támogatandó javaslatot is egyszersmind előterjeszthetvén,azon tudósítását a törvényhatóság lehető önészrevételeit és javaslatit is kifejtendő felírásához csatolva, a kir. Helytartó Tanácshoz terjessze fel. — Végre a törvényhatóságok elébe azon utasítás szabatik , hogy 147. §. Börtöni pénztáraik a házi közpénztáraktól ezentúl egészen különöztessenek el, s azokról a számadások is külön vizessenek, a törvényhatóságok által szinte külön megvizsgálandó börtönpénztári számadások pedig a megvizsgálás eredményeiről készítendő számvevőszéki jegyzőkönyvvel együtt a kir. Helytartó Tanácshoz évenként terjesztessenek fel. 148. §. A törvényhatósági fogházakra és börtönigazgatókra nézve szükséges ellenőrségi egyenes felvigyázat ezentúl is a törvényhatósági elnök kötelességei közé tartozandik. A törvényhatóságok mindazáltal válasszanak elnökeik mellé arra minden tekintetben alkalmatos és felelőséggel is tartozandó két olly egyént, kik a törvényhatósági elnökkel együtt, vagy (ha ez meggátoltatnék) nélküle is , de mindenkor rendeléséből a fogházakat és börtönöket mindenekben úgy és akkér, mint a XIVik fejezet alatti 33zik -ban a kerületi börtönök nyilvános vizsgálata módjára nézve el van rendelve, hetenkint egyszer múlhatlanul és szorosan vizsgálják meg, a vizsgálat közben vett tapasztalásaikról a törvényhatóságnak kimerítő tudósítást tegyenek, a rögtöni orvoslást kívánó bajokat pedig (ha akkor épen közösszeülések nem tartatnának) a törvényhatósági elnök nyomon igazítsa el. Időközben tett rendeleteiről is mindazáltal netalán szükséges további intézkedések végett a törvényhatóság előtt tegyen jelentést.