Századunk, 1843. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1843-11-19 / 92. szám

romlást hárítana , illy rendkívüli esetekben az azokról értesítve levő börtönigazgató az illető törvényszéknek tegyen jelentést s annak rendeletétől várjon, s ha akkor törvényszéki rendes ülések épen nem tartatnának, a rendelkezés pedig sürgetőleg szükséges lenne, a börtönigazgató a törvényszéki elnöknek tévén jelentést, ezzel értekezik s együtt határoz; mindketten azonban bármit hatá­roznak és cselekesznek is a tárgyban, arról a törvényszéknek kö­zelebbi ülésében múlhatlanul körülményes jelentést tegyenek; a rabnak netalán megengedendő értesítése és rendelkezése teljesü­lését pedig a börtönigazgató minden szükséges óvásokkal úgy haj­tassa végre, hogy a közben is a törvénnyel megállapított rendszer elvei és szabályai ne sérüljenek. 137. §• Ha az elzárt vádlottak, foglyok vagy rabok egyike vagy másika bármikor is nyílt vagy zárt alakú végrendeletet tenni szándékoznék, vagy ha­­szinte bármikor is­ házasságon kívül szü­letett egy vagy több gyermekeit házasság által törvényesíteni kí­vánná, mindkét esetekben köteles a fogházi igazgató minden halo­gatás nélkül módot és segedelmet nyújtani arra, hogy azon elzárt vádlott, fogoly vagy rab végrendelet-készítésbeli szándékát, vagy házasság által gyermek-törvényesítésbeli kivonatát, a polgári és egyházi törvények által megszabott módok és szertartások teljesítése mellett valósággal végre is hajthassa. 138. §. Az olly végrendeletek ünnepélyesítése, valamint a házassági összeesketés egész ideje alatt is azonban, a börtöni tiszti személyzet egyik tagjának, vagy (hol olly személyzet a kisebb tör­vényhatóságoknál nem találkoznék) egyik köztisztviselőnek maga mellé vételével a börtönigazgató állandóul jelenlenni s minden ren­detlenségek elhárítására gondosan felügyelni tartozik; egyszers­mind tudtára adja az illető elzárt vádlottnak, fogolynak vagy rabnak azt is, hogy megkészítendő végrendeletét a fogház falain kívül bárkihez is kiküldenie semmi esetre nem lehet, hanem azon tőle át­veendő végrendelet egykori szabadon bocsátása vagy időközben történhető halálának bekövetkezéséig köz­rondviselés végett a tör­vényhatóság levéltárába tétetik. 139. §. Az elzárt vádlottak, foglyok vagy raboknak időközben történendő meghatározását a fogházi igazgató az illető törvényszék­nek nyomon bejelenteni s arról a megholtaknak családját vagy ro­konait is a szokott halotti hiteles bizonyítvány megküldésével érte­síteni tartozik; ha pedig az értesítendő család vagy rokonok a tör­vényhatóság keblén kívül laknának,azon halotti bizonyítványokat il­lető helyre leendő elküldés végett a törvényszéknek nyújtja be. 140. §. Midőn all-ik fejezet alatti 20-ik §-ban foglalt ren­delet szerint az elhunyt vádlott, fogoly vagy rab holt­teste saját csa­ládja vagy atyafiai által eltakaríttatni megengedtetik, annak elhuny­­táról, (hacsak abban mód, idő és lehetőség van) az illető családot vagy rokonokat az igazgató tüszint értesítse, az elhunyt vádlottat, foglyot vagy rabot a fogházi halottas kamarába 24 óráig tétesse ki; s bekivánván akkor a halál kétségtelen voltáról a kiterített testét szorosan megvizsgálandó fogházi orvosnak határozott foglalatú s hivatalos naplójába bejegyezve, iratai között megtartandó bizonyít­ványát, a holt­testet eltakaríttatás végett az illető feleknek adja ki, magában értetvén , hogy a meghalt vádlottak , foglyok vagy rabok családjai vagy rokonaihoz olly esetekben intézendő igazgatói híra­dásnak a holt­testek átvétele, elvitele és temetése költségeit a fog­házi közpénztár soha sem, hanem mindig és átalánosan a megholt hátrahagyott tömege vagy családja és atyafiai lesznek kötelesek viselni. 141. §. A börtönigazgató, midőn a rabnak szabadon bocsátása ideje elérkezését tudtára adja, arról egyszersmind a börtönt illető lelkészt is értesíti a végre, hogy azon lelkész a szabadon bocsátan­­dó rabot magánosan meglátogatván, őt roszasága miatt szenvedett büntetésének sanyaruságára figyelmeztesse, s maga azontúli jó vi­seletére s erkölcsi megjavítására komolyan és érzékenyen ser­kentse fel, 142. §. A börtöni pénztár költségei kímélése tekintetéből az igazgató igyekezzék a lehetőségig azon, hogy a fogházi épüle­tekben elzárt szegényebb sorsú férfi és nőnemű vádlottak és fog­lyok , valamint a megítélt minden rabok, úgy a fogházi intézetnél szolgáló őrök és egyéb cselédek számára kiadandó ágy és felső és alsó ruha­darabok illendően meghatározandó munkabéri résznye­rés mellett azoknak és anyagaiknak úgy megkészítésökhez mint megválásukhoz is értő rabok által készíttessenek. Ha valamelly törvényhatóság börtönében rendszerint olly na­gyobb számú rabok lennének elzárva, hogy mindnyájokat szakmány­­kép naponkint teljesítendő munkákkal azon törvényhatóságok ré­széről eléggé foglalkoztatni, vagy helybeli körülmények miatt a munkákhoz megkívántató anyagok és szerszámok megszerzését czélszerűleg eszközleni sem lehetne, abban pedig, hogy a dolgozni köteles rabok munkája alkalmas részben másoknak bérbe adassék, helybeli valamelly jó mód és alkalom mutatkoznék, a börtönigazgató aziránt, okainak is kifejtésével tegyen véleményes jelentést az illető törv.hatósághoz, melly ha azt elfogadja, miután a kir. Htó- Tanácshoz csak tudomás végett kell felterjesztetnie, általa a rabok munkájának kibérlése iránti szerződések rüszint megköttethetnek, világosan megjegyeztetvén, hogy szerződéseket soha sem lehet kötni olly vállalatok iránt, mellyeknek teljesítésére szükséges dolgoztatási módok és feltételek a törvény által megállapított rendszer elvével és szabályaival meg nem férnek. 144. §. A börtönigazgatónak kötelességében fog állani, hogy azon rabokat, kik a büntető törvényszék által a kerületi illető bör­tönben töltendő rabságra ítéltetnek, oda minden szükséges óvako­­dásokkal szállitassa által s­e végre az említett rabokat a fogházi in­tézet személyzetéhez tartozó, vagy (hol olly személyzet a kisebb törvényhatóságokban rendszeresítve nem lenne) a törvényhatóság által a végre kirendelendő s mindenesetre ismeretes jó erkölcsi jel­lemű egyénnek felügyelése alatt elegendő számú és az út egész vo­nalában másokkal sehol fel nem váltandó fegyveres őrökkel kisér­tesse , egyszersmind 145. §. A börtönigazgató a kerületi börtönbeli rabságra ítélt rabok szállítmányához rendelendő felügyelőnek a fogházi pénztár­nokkal a rabok és őrök napi tartására, elfogásokra és úti egyéb költségekre szükséges pénzt ad át, arról a visszaérkezendő felügye­lőtől szoros számot vesz, vele a raboknak és az ezekkel együtt kül­dött iratoknak és holmiknak valósággal át­vett adásáról a kerületi börtöni igazgatóságtól kérni és nyerni kellett bizonyítványt előa­datra ; maga pedig kiszámítja s jegyzésbe teszi azt, hogy az úti ösz­­szes költségekből a kerületi börtönbe átszállított rabok mindegyi­kére külön mi és mennyi esik aránylag? az illy költségek is az il­lető rabok saját vagyonaiból vagy munkabéri részeiből követelen­­dők és megtérítendők lévén. 146. §. A börtönigazgató a felügyelése alá bízott fogházi inté­zet egész állapotáról, és pedig mindazon kérdések és körülményekre kiterjeszkedve, mellyek a XIVik fejezet alatti 3421k §ban rendről rendre kifejtve és elősorozva vannak, az illető törvényhatóságnak tegyen minden évnek lefolytával azon kérdéseket és körülményeket voltakép kimerítő általános tudósítást, s abban lehető különös ész­revételeit s okokkal támogatandó javaslatot is egyszersmind előter­jeszthetvén,azon tudósítását a törvényhatóság lehető önészrevételeit és javaslatit is kifejtendő felírásához csatolva, a kir. Helytartó­ Ta­nácshoz terjessze fel. — Végre a törvényhatóságok elébe azon uta­sítás szabatik , hogy 147. §. Börtöni pénztáraik a házi közpénztáraktól ezentúl egészen különöztessenek el, s azokról a számadások is külön vizes­senek, a törvényhatóságok által szinte külön megvizsgálandó bör­tönpénztári számadások pedig a megvizsgálás eredményeiről készí­tendő számvevőszéki jegyzőkönyvvel együtt a kir. Helytartó­ Tanácshoz évenként terjesztessenek fel. 148. §. A törvényhatósági fogházakra és börtönigazgatókra nézve szükséges ellenőrségi egyenes felvigyázat ezentúl is a tör­vényhatósági elnök kötelességei közé tartozandik. A törvényható­ságok mindazáltal válasszanak elnökeik mellé arra minden tekintet­ben alkalmatos és felelőséggel is tartozandó két olly egyént, kik a törvényhatósági elnökkel együtt, vagy (ha ez meggátoltatnék) nél­küle is , de mindenkor rendeléséből a fogházakat és börtönöket mindenekben úgy és akkér, mint a XIVik fejezet alatti 33zik -ban a kerületi börtönök nyilvános vizsgálata módjára nézve el van ren­delve, hetenkint egyszer múlhatlanul és szorosan vizsgálják meg, a vizsgálat közben vett tapasztalásaikról a törvényhatóságnak kime­rítő tudósítást tegyenek, a rögtöni orvoslást kívánó bajokat pedig (ha akkor épen közösszeülések nem tartatnának) a törvényhatósági elnök nyomon igazítsa el. Időközben tett rendeleteiről is mindaz­­által netalán szükséges további intézkedések végett a törvényható­ság előtt tegyen jelentést.

Next