Századvég, Új folyam, 4. szám (1997)
TÁRSADALOMTÖRTÉNET MA - Kövér György: Milyenek vagyunk? - A "Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület" - tíz év múltán
48 MILYENEK VAGYUNK a dományos irányzat számára végképp megkerülhetetlenné tette.15 Ez a legújabb, ún. nyelvi-nyelvészeti fordulat (hiszen a „lingvisztikai" jelző magyarul mindkettőt jelentheti) egyszerre hordoz egyfajta szociállingvisztikai háttérbe ágyazott történetírást (mondjuk például a történelmi „jelölés" struktúra-formáló szerepének belátását) és a történeti diskurzus módjának tudatos választását és kezelését. Egyben kizárja azt a lehetőséget, hogy a társadalomtudományos történetírás válságát egyszerűen valami „demars" követhesse. Az eltelt három évtized sehol sem múlt el nyomtalanul a 19. századi historicista hagyományokhoz látszólag öntudatlanul vagy kimondatlanul ragaszkodó történeti részdiszciplínák felett. Elég kézbe venni akármelyik mértékadó nemzetközi szakfolyóiratot, hogy meggyőződhessünk arról: a történetírás nyelve - a lényegbevágó kulturális különbségek ellenére - olyan átalakuláson ment és megy keresztül, amit már lehetetlenség visszafordítani. A magyarországi társadalomtörténetírás előzményeit, változatait és intézményes feltételeit tekintve, nálunk az állam történetével szembeállított megközelítés, a „nép története", már az Acsády-féle jobbágyságtörténetben vagy Tagányi munkásságában fellelhető volt, majd újra meg újra felbukkant a Domanovszky-iskola szerzőinél.16 A professzionális kiteljesedés Szabó István jobbágyság-parasztság-történeti életművében és annak iskolateremtő hatásában mutatható ki.17 Ennek a vonulatnak eredeti, bizonyos értelemben saját korán messze túlmutató interdiszciplináris hajtásaként lenne talán leginkább értelmezhető a Mályusz-féle népiségtörténet is.18 De megfeledkezhetünk-e a szokványok szerint besorolhatatlan, a technika- és írástörténeten kívül a társadalomtörténetben is eredetit alkotó Hajnal István oeuvre-jéről, akit tulajdonképpen a társadalomtörténet bármelyik irányzata méltán előképének tekinthet.19 A „fordulat éve" szakadással járt ezen a területen is. Miközben újra kinyomtatták Acsády és Tagányi egy-egy művét (fogalmazhatnánk úgy is, hogy visszahátráltak a két világháború közötti fejleményekhez képest), beköszöntött az egyetlen üdvözítő tudományosság korszaka. Jóllehet a történeti munkák általában tartalmaztak egy fejezetet a parasztságról vagy a 15 A probléma történetfilozófiai mélységeire különösen Hayden White: The Content of the Form Narrative Discourse and Historical Representation John Hopkins UP, 1987. 1-58. 16 Wellmann Imre: Mezőgazdaságtörténetünk új útjai in. Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik fordulója ünnepére Bp. 1937. 664-715.; Berlász Jenő: A magyar gazdaság- és társadalomtörténetírás kialakulása, Közgazdasági Szemle 1943/11-12. 1076-1097. 17 Munkásságának bibliográfiája: A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanárainak munkássága 1. Szabó István 1898-1969 Debrecen, 1982. (összeállította: Bitskey Istvánná) Az iskolateremtés legfontosabb dokumentumai az általa szerkesztett Agrártörténeti Tanulmányok Bp. 1960. ill. A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában (1848-1914) Bp. 1965. I-II. k. 18 Mályusz Elemér: Népiségtörténet Bp. 1994. 19 Hajnal István: Történelem és szociológia, Századok, 1939/1. 13-32.; 1939. 2. 137-166.