Századvég, Új folyam, 85. szám - Elitek (2017)

TANULMÁNYOK - Sebők Miklós: „Privatizálni a privatizációt”. Az organikus közgazdászok és a gazdasági rendszerváltás ideológiája

60 Sebők Miklós V­ ELITEK sem volt. A szakértő személyét itt ismét a hálózat, a reputáció és a szerkesztők diszpozíciói határozták meg. A jelenség eklatáns példája a 168 óra hetilap 2017-es cikke, amely arra kereste a választ, hogy „hogyan lehet megalapozott 2018-as költségvetést benyújtani az év közepén úgy, hogy még az idein sem vezették át a béremelések hatását?”53 A három megszólalóból kettő a piaci fundamentalista elit kulcsfigurája: Lengyel László („politológus, közgazdász, publicista”), illetve a GKI-t vezető Vértes András (a nyitottabb korszellem jeleként Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke is szót kap). A gazdaságkutatást hivatásszerűen végző Vértes megszó­laltatása a „baloldali-liberális” média számára magától értetődő opció, aki itt sem rugaszkodik el a neoliberális common sense szövegkönyvétől („visszatérő prob­léma, hogy az újabb és újabb költségvetések nem tartalmaznak szerkezeti átalakí­tásokat”). Lengyel szerepeltetése ugyanakkor nyilvánvalóan nem fiskális politikai szakértői munkájának vagy tudományos publikációinak, hanem véleményvezéri funkciójának s annak a szándéknak szól, hogy az olvasókat a téma politikai kon­textusában is orientálják. Ideológiai pozícióépítés III.: Neoliberális közpolitikai toposzok Empirikus illusztrációink zárásaként röviden kitérünk egy külön könyvet igénylő témára, az organikus közgazdászok által előszeretettel megidézett piaci funda­mentalista toposzokra. A piaci fundamentalizmus kifejezést Soros György arra az ideológiára használja, amely indokolatlanul kiterjeszti a piac értékrendszerét a társadalmi élet (s benne a politika) szférájára.54 A liberális gazdaságelméletben a több piacra kiterjedő, általános egyensúly a láthatatlan kéz optimális erőforrás­allokációjával jön létre. Aki tehát a piacon az önérdekét követi, egyben a közjóhoz is hozzájárul. Ezzel a liberális elmélet az önérdekkövetést egy olyan magas erkölcsi polcra helyezi, ahol korábban a becsületesség és a másokkal való törődés szerepelt (Soros ezért élesen bírálja a piaci fundamentalistákat, akik a piaci értékrendszert az élet minden területére abszolutizálják.). A láthatatlan kéz jótékony hatásaiba vetett hit az organikus közgazdászok alap­tétele volt, amelyet - hegemóniájuk csúcspontján - az extremitásig vittek. Jó példa erre Kuncze Gábor nyilatkozata, aki az 1994-es választási sikerre készülő SZDSZ programja kapcsán értekezett a privatizációs folyamat de facto piacosításáról, a 2017/3. 53 Büdzsévariációk - Menet közben írhatják bele a választási osztogatást, 168 óra, 2017. 05. 12., http:// 168ora.hu/budzsevariaciok-menet-kozben-irhatjak-bele-valasztasi-osztogatast/ [2017.08. 25.] 54 Soros: Capitalism versus Open Society, Financial Times, 2009. 10. 30., https://www.ft.com/ content/d55926e8-bfea-tide-aed2-00144feab49a [2017. 08. 25.]

Next