Századvég, Új folyam, 85. szám - Elitek (2017)
TANULMÁNYOK - Sebők Miklós: „Privatizálni a privatizációt”. Az organikus közgazdászok és a gazdasági rendszerváltás ideológiája
60 Sebők Miklós V ELITEK sem volt. A szakértő személyét itt ismét a hálózat, a reputáció és a szerkesztők diszpozíciói határozták meg. A jelenség eklatáns példája a 168 óra hetilap 2017-es cikke, amely arra kereste a választ, hogy „hogyan lehet megalapozott 2018-as költségvetést benyújtani az év közepén úgy, hogy még az idein sem vezették át a béremelések hatását?”53 A három megszólalóból kettő a piaci fundamentalista elit kulcsfigurája: Lengyel László („politológus, közgazdász, publicista”), illetve a GKI-t vezető Vértes András (a nyitottabb korszellem jeleként Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke is szót kap). A gazdaságkutatást hivatásszerűen végző Vértes megszólaltatása a „baloldali-liberális” média számára magától értetődő opció, aki itt sem rugaszkodik el a neoliberális common sense szövegkönyvétől („visszatérő probléma, hogy az újabb és újabb költségvetések nem tartalmaznak szerkezeti átalakításokat”). Lengyel szerepeltetése ugyanakkor nyilvánvalóan nem fiskális politikai szakértői munkájának vagy tudományos publikációinak, hanem véleményvezéri funkciójának s annak a szándéknak szól, hogy az olvasókat a téma politikai kontextusában is orientálják. Ideológiai pozícióépítés III.: Neoliberális közpolitikai toposzok Empirikus illusztrációink zárásaként röviden kitérünk egy külön könyvet igénylő témára, az organikus közgazdászok által előszeretettel megidézett piaci fundamentalista toposzokra. A piaci fundamentalizmus kifejezést Soros György arra az ideológiára használja, amely indokolatlanul kiterjeszti a piac értékrendszerét a társadalmi élet (s benne a politika) szférájára.54 A liberális gazdaságelméletben a több piacra kiterjedő, általános egyensúly a láthatatlan kéz optimális erőforrásallokációjával jön létre. Aki tehát a piacon az önérdekét követi, egyben a közjóhoz is hozzájárul. Ezzel a liberális elmélet az önérdekkövetést egy olyan magas erkölcsi polcra helyezi, ahol korábban a becsületesség és a másokkal való törődés szerepelt (Soros ezért élesen bírálja a piaci fundamentalistákat, akik a piaci értékrendszert az élet minden területére abszolutizálják.). A láthatatlan kéz jótékony hatásaiba vetett hit az organikus közgazdászok alaptétele volt, amelyet - hegemóniájuk csúcspontján - az extremitásig vittek. Jó példa erre Kuncze Gábor nyilatkozata, aki az 1994-es választási sikerre készülő SZDSZ programja kapcsán értekezett a privatizációs folyamat de facto piacosításáról, a 2017/3. 53 Büdzsévariációk - Menet közben írhatják bele a választási osztogatást, 168 óra, 2017. 05. 12., http:// 168ora.hu/budzsevariaciok-menet-kozben-irhatjak-bele-valasztasi-osztogatast/ [2017.08. 25.] 54 Soros: Capitalism versus Open Society, Financial Times, 2009. 10. 30., https://www.ft.com/ content/d55926e8-bfea-tide-aed2-00144feab49a [2017. 08. 25.]