Szeged és Vidéke, 1903. november (2. évfolyam, 296-345. szám)
1903-11-01 / 296. szám
Szeged, 1903. vasárnap, november 1. SZEGED ÉS VIDÉKE. Ubulka önérzetes marad. Irta : Kállai Emil. I. A hétfői kis lap szerkesztését Ubulkára bízták. Ez a bizalom csúfosan megbosszulta magát, mert Ubulka gyerekes könnyelműséggel olyan vezérczikket csapott a kéziratok közé, amelyet a Magyar Hítszemle egyik nyájas olvasója küldött be a szerkesztőségnek közlés végett és amely homlokegyenest If 1y ■é A Pálfy Ferencz polgármester az ülést megnyitván, Tóth Pál dr. főjegyző fölolvassa a pénteki ülés jegyzőkönyvét, amelyet a közgyűlés észrevétel nélkül hitelesített. Ezután áttértek a napirendre tűzött ügyek folytatólagos tárgyalására. Egy tanítónő fizetése. Gaál Endre dr. jelenti: Nemecskayné Fendt Malvin városi polgári leányiskolás kézimunkatanítónő részére személyi pótlék megszavazása és állásával egybekötött lakbér fölemelése iránt benyújtott kérelme tárgyában a tanács azt a javaslatot teszi, hogy a kézimunkatanítónő lakbére 300 koronáról 400 koronára emeltessék föl és a kérvényező részére személypótlék czimén 200 korona évi díjazás állapíttassék meg. A közgyűlés a kérvényező érdemeinek méltánylásával hozzájárult a tanács javaslatához. A külteületi kántorok véglegesítése. Gaál Endre dr. jelenti. A külterületi római katolikus kántorok azzal a kérelemmel járultak a törvényhatósághoz, hogy 720 korona évi fizetésük, mely eddig csak három esztendőre ideiglenes érvénynyel volt megállapítva, jövőre véglegesen megállapíttassék. A tanács azt javasolja, hogy a közgyűlés a kérelemnek helyt adva, a fenti fizetést a külterületi kántorok javára véglegessé tegye az 1904. évi január hó elsejétől kezdődőleg és egyúttal mondja ki, hogy a kántorok nyugdíjjogosultsága az 1901. évi január hó elsejétől számíttatik. A közgyűlés ilyen értelemben határozott. A városi alkertész jutalma. A közgyűlés a tanács javaslata értelmében határozott. Egy szolga lakbére. Gaál Endre dr. jelenti : Simon Mihály, a város gazdasági telepén alkalmazott szolga lakbér megszavazása iránt fordult a tanácshoz, amely azonban a kérelmezőt elutasította azzal az indokolással, hogy neki nem lakbér, hanem természetbeni lakás jár. Simon a tanács határozatát megfölebbezte a közgyűléshez, amely Cserzy Mihály pártoló fölszólaló daczára elutasította Simon Mihály fölebbezését. A világkiállítás segélye, Gaál Endre dr. jelenti: A magyar műkertészek és kertgazdák országos képző és segélyző egyesülete az általa Szegeden rendezendő virágkiállítás czéljaira 400 korona segélyt kér. A tanács a segély megszavazását javasolja. .A közgyűlés határozattá emelte a tanács javaslatát. A gőzfürdő póthitele, Gaál Endre dr. jelenti: A tanács azt javasolja, hogy a gőzfürdő dologi kiadásainak fedezésére a közgyűlés 5000 korona póthitelt engedélyezzen. A közgyűlés hozzájárult a tanács javaslatához. A rókusi tó halászati joga. Bokor Pál szenátor jelenti, hogy a tanács az idén reflektáns hiányában nem tudta bérbeadni a rókusi tó halászati jogát s ezzel kapcsolatban azt javasolja, hogy tekintve, mert a tó halállománya úgyis javításra szorul, a közgyűlés a tó halászati jogának hasznosítását a folyó évre mellőzze. A közgyűlés hozzájárult az előterjesztéshez. Apróbb kiadások: a közgyűlést, hogy ezen utalványozásokat hagyja jóvá. A közgyűlés az utalványozásokat jóváhagyta, valamiképp a tanács azon intézkedését is, hogy az újszegedi Heszlényi-féle háznál foganatosított munkálatokra 68 korona 83 fillért, az újszegedi rendőrségi épületnél foganatosított javítási munkálatokra 34 korona 50 fillért, a kettős határ melletti híd és a többi felsőtanyai mezei dobogó helyreállítási munkálatainak költségei czímén 132 korona 53 fillért a megfelelő tételek alól kiutalványozott. Taschler Endre jelenti, hogy Kovács József volt tűzoltófőparancsnok özvegye, Bolkovácz Teréznek 640 korona évi nyugdíj, gyermekei részére neveltetési pótlék czímén pedig összesen 240 korona jár. A tanács kéri ezen járulékok megállapítását. .A közgyűlés ilyen értelemben határozott. Az árvatári fölösleg gyümölcsöztetése. Tóth Pál dr. : Referálja az árvaszéknek azon előterjesztését, amely az árvapénztár készpénzfölöslegének mikénti gyümölcsöztetése tárgyában kéri a törvényhatósági bizottság utasítását. A tanács azt javasolja, hogy az árvatári fölöslegnek a pénzintézeteknél leendő gyümölcsöztetése dolgában úgy járjanak el, mint a főpénztári fölösleg gyümölcsöztetésénél, vagyis, hogy a gyümölcsöztetendő tőke kétharmad részét a szegedcsongrádi takarékpénztárnál, egyharmadát pedig a szegedi kereskedelmi és iparbanknál helyezze el. Kormányos Benő dr. : Nem járul hozzá a tanács javaslatához, mert azzal mellőzve látja a szegedi kézművesbankot, amely megüti a javasolt két pénzintézet hitelképességét . Így méltó arra, hogy az árvatári fölösleg egy részét ott helyezzék el. Egyidejűleg szóvá teszi, hogy az árvaszéki tőke a kölcsöntkereső közönségnek erősen hozzáférhetetlen. Ő ezt az állítást ügyvédi gyakorlatában szerzett tapasztalataiból meríti, mert az általa képviselt kölcsönt keresők soha sem kaptak az árvaszéknél pénzt. Indítványozza tehát, hogy az árvatári fölösleg egy része a szegedi kézművesbanknál helyeztessék el a tanács által javasolt pénzintézetek mellett, továbbá, hogy az árvatári tőke kölcsönszeraz egyenes megfigyelés, pontos boncztan és a létező rajza. Az író és tudós feladata azonos volt. Mindenkinek az elvont dolgokat valósággal kellett fölcserélni, az empirius formulákat rideg elemzésekkel, így hát vége van az elvont személyeknek, hazug leleményeknek, de megvannak a valódi, élethű személyek, azoknak hiteles történelme , a mindennapi élet rajza. Arról volt szó, hogy mindent újrakezdjenek, az embert lételének forrásaiból ismerjék meg, mielőtt az idealisták módjára ítélnének, akik típusokat találnak föl, és az íróknak ezentúl nem volt más dolguk, mint alapjaiban újrakezdeni az épületet, összegyűjtve minél több emberi bizonyítékot és ezeket logikailag rendezni. Ez a naturalismus, mely az első gondolkodó agyból ered, de melynek legragyogóbb és döntő fejlődése a XVII. századra esik. Ily fejlődés lehetetlen társadalmi forradalom nélkül. A franczia forradalom volt ez; az a vihar, mely elsöpörte az ó-világot, hogy helyet teremtsen az újnak. Mi ebben az új világban vagyunk, mi egyenes utódai vagyunk a naturalismusnak minden téren a politikában, bölcseletben, tudományban, irodalomban, művészetben. Ez századunk értelmi rugója, az az erő, mely magával ragad bennünket és jövő századok munkáját készül elő. e Gaál Endre dr. jelenti: Süvegh Mihály városi alkertész kérelmezte, hogy a főkertészi teendőknek körülbelül két éven keresztül általa helyettesi minőségben történt ellátásáért ezer korona jutalomdíjat utalványozzon a törvényhatóság, ezenkívül 20 évi szolgálatára való tekintettel számára 200 korona személyi pótlékot szavazzon meg. A tanács a közkertészeti bizottság meghallgatása után javasolja, hogy a közgyűlés szavazzon meg a kérelmezőnek 500 korona jutalomdíjat és személyéhez kötött évi 200 korona pótdíjat övező körülmények között a tökély fokára jutott. A XVIII. század pompás virágzás kora. Egy tény uralja az egészet: egy módszer föltalálása. Addig a tudósok úgy jártak el, mint a költők — egyéni szeszély vagy" ötletek szerint. Némelyek találtak is igazságokat, de ezek hiányosak voltak, melyeket nem tartott össze semmiféle kapocs és melyek a legnagyobb képtelenségekkel voltak összekeverve. Egyszerre akartak tudományt teremteni a költemények megismerése módjára; mindenféle empirikus formula segélyével ráerőszakolták a természetre, úgy hogy ma nem győzünk eléggé álmélkodni. És egy jelentéktelen körülmény fölforgatja ezt a meddő talajt, melyen semmi sem termett. Egy szép napon egy tudós, mielőtt következtetett volna, a kísérlet gondolatára jött. Félredobta az állítólagos szerzett igazságokat, visszatért az első okokhoz, a testek tanulmányozásához, a tények megfigyeléséhez. Megelégedett a betűzéssel, mielőtt a folyékony olvasáshoz fogott volna. Ez forradalom volt, a tudomány megszabadult az empirismustól, a módszer abból állt, hogy az ismertből az ismeretlenre következtessen. Egyetlen megfigyelt tényből indultak ki és megfigyelésről megfigyelésre mentek, óvakodva a szükséges elemek leírása nélkül való ítéléstől. Szóval, elemezni kezdtek, mert tudták, hogy a természetet kinyilatkoztatásból megismerni nem lehet. Sokáig tanulmányozták türelmesen, az egyszerűtől az összetett felé haladva, a módszer kezdett megszilárdítani és kiszélesíteni mindent. Ez nem sokára világossá vált. A természettudományok a megfigyelések pontossága és szabatossága által megállapíttattak, hogy csak a boncztant említsük, egész új világot tárt föl előttünk, minden nap feltárta az életnek valamely titkát. Más tudományok is születtek: a vegytan, a természettan. Ma Gaál Endre dr. jelenti: A városi tanács a belvárosi plébánia javítási munkálatai költségeinek fedezésére 215 korona 75 fillért, a rókusi plébánia javítási munkálataira 84 koronát, a városházáról eltávolított oromdíszekre 12 korona költséget, a széképületi és bérházi kályhák javítási költségeire 103 korona 60 fillért, a tápéi komphoz beszerzett felszerelések költségeire 347 korona 20 fillért utalványozott a rendkívüli alapból. A tanács arra kéri még fiatalok ugyan, de növekszenek és oly rohamosan ragadnak az igazság felé, hogy gyakran nyugtalankodást érzünk. .A virágzás általános volt és ma is tart. De minden, valamely miveltségtől függ. Ha az emberi szellem egyik oldala megrendül, a mozgalom nem szűnik meg, hanem tovább terjed. A tudományok, melyek eddig a szépművektől kölcsönöztek némi képzelőtehetséget, először szabadulván meg a szeszélytől, nem sokára maguk után vonták a szépműveket is, melyek szintén a kísérleti módszert fogadták el. A XVIII. század nagy bölcselő mozgalma roppant búvárkodás, gyakran találgató ugyan, de melyek állandó czélja minden emberi probléma újból való fölvetése és megoldása. A történelemben, bírálásban a tények és környezet tanulmányozása helyettesíti a régi scolasticus szabályokat. A tisztán irodalmi művekben nem sokára a természet lép közbe és Rousseauval meg iskolájával elnyeri az uralmat; a fák, folyók, hegyek, nagy erdők, lények lesznek és a mindenség gépezetében elfoglalják helyüket; az ember nem szellemi abstractio, a természet meghatározza és kiegészíti. Kivált Diderot a század nagy alakja ; ő minden igazságot lát, megelőzi korát és folyton ostromolja az ócska szabályok és conventiók düledék várát. Ebből az óriási munkából született századunk, melynek alapja a természet és eszköze a módszer. Nos, én ezt a fejlődést neveztem el naturalismusnak és azt hiszem, nem lehetne találóbb szót használni. A naturalismus visszatérés a természethez : az a műtét, melyet a tudósok akkor hajtottak végre, midőn a testek és tünemények tanulmányozásából indultak ki, a kísérletekre támaszkodtak és az elemezés segélyével haladtak tovább. A naturalizmus az irodalomban szintén visszatérés a természethez és az emberhez.