Szeged és Vidéke, 1904. április (3. évfolyam, 126-153. szám)
1904-04-01 / 126. szám
ÚJDONSÁGOK. Nagyhét. A hívők serege járja a templomokat. Az összes plébániai templomokban ma ünnep szentmise volt, délután pedig elkészítették a templomokban a szent sírt, amelynek látogatására holnap sorra járják a hívők a templomokat. Tegnap már megszűnt a harangszó, ma már éles kerepeléssel szólították az istentiszteletekre a hívőket a templomokba. A nagyheti ájtatosságok sorrendje ez: A belvárosi templomban. Április 1-én. Nagypéntek: Délelőtt 9 órakor istentisztelet, keresztleleplezéssel, passióval, utána Krisztus sírbatétele. Alkalmi szent beszéd, tartja Vagics Ödön s.lelkész. Délután 3 órakor lamentatio, 6 órakor szentségbetétel. Április 2-án. Nagyszombat: Reggel 7 órakor szentségkitétel, 9 órakor tűz-, húsvéti gyertya- és keresztvízszentelés, utána szentmise. Este 6 órakor a feltámadási körmenet. Április 3-án. Húsvétvasárnap : Reggel 7 órakor szentmise, utána a húsvéti eledelek megáldása. Délelőtt 10 órakor ünnepélyes zenésmise, tartja Varga Ferencz apátplébános segédlettel. Délután ünnepélyes vecsernye. Április 4-én. Húsvéthétfő : Reggel 7 órakor szentmise, utána ünnepi beszéd, tartja Farkas Szilárd s.lelkész. Délelőtt 10 órakor ünnepélyes nagymise. Délután 3 órakor vecsernye. A rókusi templomban. Április 1-én. Nagypéntek. Délelőtt 9 órakor csonkamise, passió. Jézus sírbatétele és szent beszéd, mondja Jászai Géza apátplébános. Délután 3 órakor gyászvecsernye és Jeremiás siralmai, este 6 órakor szentségbetétei. Április 2-án. Nagyszombat: Reggel 7 órakor szentségkitétel, 8 órakor tűz-, víz- és húsvéti gyertyaszentelés, 9 órakor ünnepélyes szentmise. Este 6 órakor föltámadási körmenet. Április 3-án. Húsvétvasárnap. Reggel fél 7 órakor szentmise, utána ünnepi beszéd, mondja Haák Ede f.lelkész. Szentbeszéd után a húsvéti ételek megáldása, 9 órakor ünnepélyes szentmise, tartja Jászai Géza apátplébános. Délután 3 órakor ünnepélyes vecsernye. Április 4-én. Húsvéthétfő : Reggel fél 7 órakor csendes és 9 órakor ünnepélyes szentmise. Délután 3 órakor vecsernye. — A nagycsütörtöki lábmosás. Bécsből táviratozzák. Őfelsége a szokásos szertartásokkal végezte a 12 aggastyán ünnepies lábmosását főherczegek és főherczegnők, a diplomácziai testület és a magas méltóságok jelenlétében. A lábmosás után őfelsége az aggastyánok mindenikét 30 ezüst koronával ajándékozta meg. Ugyanennyit kapott 12 szegény öreg asszony is. — Uj püspökök. A pécsi és szepesi püspökségek betöltésére vonatkozó királyi kéziratok hir szerint a húsvéti ünnepek után fognak a hivatalos lapban közzététetni. A pécsi püspökségre Várady L. Árpád czimzetes püspök, osztálytanácsos, a szepesire pedig Pálvy Sándor egri czimzetes püspök neveztetett ki. — Megüresedett alkapitányi állás. Pálfy József dr. árvaszéki ülnökké való választásával megüresedett az első alkapitányi állás. Erre az állásra Szűcs József és Temesváry Géza dr. rendőralkapitányok közül választ a főispán, akit a kinevezés joga megillet. Az igy megüresedő rendőralkapitányi állásra Grohmann Ferencz és Back Lipót dr. osztályjegyzők, akik a rendőrséghez vannak beosztva, fognak pályázni. — Önkéntesek előléptetése. A 46. gyalogezred egyévi önkéntesei ma kapták a második csillagot s ezzel a tizedesi rangot. A napiparancs szerint a szolgálatot teljesítő hatvan önkéntes közül a következőket léptette elő az ezred parancsnoka: Andrekovics Ádám, Ardeleanu Antal, Bauer Imre, Báló István, Borsos Ferencz, Dobó Adolf, Dobó József, Doslea Traján, Ecsedi Mihály, Erdődy Árpád, Faragó József dr.. Fellegi János, Fratricsevits János, Giskán József, Hubacsek Béla, Jeszenszky Endre, Joachim Ferencz, Juliusz Herman, Kelemen Jenő, Kiss Antal, Kiss József dr., Klein Ferencz, Korhecz János, Kormos Imre, Lőrinczy Károly, Mamuzsics József, Mészáros Kálmán, Molnár Jenő dr., Müller Emil, Müller István, Nekits Rikárd, Papp András, Pap Béla, Rack János dr., Rektenwald Kristóf, Réder Béla, Rosen István, Schillinger Mihály, Schmidt István, Stein Sándor, Szabó József, Szivessy Lehel, Szűts Lajos, Takó István, Tanka Sándor, Tarján Ernő, Temesváry Lajos, Tóth István, Türr Aladár, Ugri István, Vanyur Imre, Vas Antal dr. és Winkler Elemér dr. (Heten őrvezetők lettek.) Az önkéntesek kiképzésének második időszaka április elsejével befejeződik és az új káplárok századaikhoz vonulnak be. Az elért szép eredmény főleg Müller Károly százados, az önkéntes iskola jeles parancsnokának és torontálszigeti Zsivkovics Illés főhadnagy, a kiválóan szakavatott oktató tisztnek érdeme. Mindketten sok buzgósággal, szeretettel és ritka humanitással igyekeztek katonákat faragni a gondjaikra bízott ifjakból. Az önkéntesek meleg köszönetet mondtak lelkes és nagyképzettségű fölebbvalóiknak. Megemlítjük még, hogy az elméleti kiképzésben Jánosi Leo és Steinbach Károly hadnagyok hathatósan támogatták az iskola vezetőségét. — Tanítónő-választások. A szegedi polgári leányiskolánál részben lemondás, részben pedig szervezés folytán három tanítónői állás van üresedésben. Hasonlóképpen üresedésben van az elemi fiúiskolánál egy tanítói állás. Az üresedésben levő összes tanítói állásokra kiírták a pályázatot, amely holnap jár le. Az iskolaszék április 6-án délután 3 órakor a városi széképület bizottsági termében Faragó Ödön dr. elnöklete alatt ülést tart, amelyen betöltik az összes üresedésben levő tanítói állásokat. — A vasutasok mozgalma. Az államvasuti alkalmazottak szegedi bizottságának egy vezető tagja írja a Budapesti Hírlapnak: Az államvasutak szegedi üzletvezetőségéhez tartozó hivatalnokok, altisztek és szolgák márczius 28-án gyűlést tartottak, hogy állást foglaljanak a márczius 6-iki budapesti nagygyűlés óta történtek dolgában. A gyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy a középponti elnököt és a többi üzletvezetőségi bizottságokat felkérik, hogy húsvétvasárnap és hétfőn Szegeden bizottsági ülést tartsanak, amelyen a középponti bizottsági elnökökön kívül három hivatalnok, egy altiszt és egy szolga vegyen részt. Erről az összes üzletvezetőségi bizottságokat azonnal értesítették. E szűkebbkörű bizottsági ülésen tárgyalni fogják azokat az intézkedéseket, melyek szükségessé váltak az által, hogy február 2- án az elnök-igazgató a fizetésrendezést megígérte s a pénzügyminiszter márczius 22-iki beszédében kijelentette, hogy a fizetésrendezést újra elodázzák. A szegedi bizottság az országos vasúti szövetség alapszabályait kidolgozta és ennek tervezetét az összes bizottságoknak megküldötte. Ezt a tervezetet szintén ezen az ülésen fogják tárgyalni. A bizottság tagjai annak a nagy erkölcsi felelősségnek tudatában, melyet elvállaltak, iparkodnak a mozgalmat higgadt és nyugodt mederbe terelni, de nehéz a helyzetük a személyzet elkeseredése miatt, mert az alkalmazottakat évek óta csak biztatják s hitegetik, de nem kaptak semmit. A húsvéti szegedi gyűlés mindenesetre le fogja csillapítani a vasutasokat, különösen ha a kormány kötelező ígéretet tenne arra, hogy a húsvéti szünet után a fizetésrendezés ügyét a törvényhozás elé vinné, úgy, hogy a vasutasok május elsején megkapnák a fölemelt fizetést. A mozgalom vezetősége távol áll a sztrájktól és hasonló jelszavaktól, de már is súlyosan nehezedik rá az az erkölcsi felelősség, melyet magára vállalt, mert a folytonos halasztgatás miatt a helyzet napról-napra elmérgesedik és igy a kormány sürgős intézkedésére nagy szükség van. —Húsvét a kaszárnyákban. Négy-öt napra megüresednek a szegedi kaszárnyák. Az urlandos legények jórésze már ma sietett boldog otthonába, sapkájában a szabadságos írással. Idehaza csak a szolgálatot teljesítő legénység maradt, meg azok, akiknek egy s más dolog miatt nem jár ki az ünneplés. A húsvéti ünnepnapokon a 46. gyalogezred díszőrséget ad a templomokban fölállított szent sír mellé. — Bírák fizetésrendezése. A fizetésrendezés elhalasztása és a pótléktörvény jelentékenyesen sértette a bírák és ügyészek érdekeit. Ezért most újabb akczió készül a bíróságok körében és a csalódás érzésének, az elkeseredésnek jogos hangot adott a komáromi királyi törvényszék és járásbíróság bírói és ügyészi kara, amely az ország összes bíráihoz és ügyészeihez fölhívással fordult. Ez a fölhívás, amely ma érkezett meg a szegedi bíróságokhoz, így hangzik. Amidőn a képviselőház pénzügyi bizottsága immár a vármegyei tisztviselők fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalás alá vette, míg az u. n. Széll-féle javaslat a nmélt. pénzügyminiszter úrnak e hónap 22-én a képviselőház színe előtttett nyilatkozata szerint s a nmélt. miniszterelnök urnak egy korábbi ígérete ellenére elejtettnek tekintendő, lehetetlen e fölötti megdöbbenésünknek és jogos várakozásunkban való csalódottságunknak kifejezést nem adni, de egyúttal épp ezért kötelességünknek tartjuk azt, hogy ez eljárás ellen nyíltan s az ország színe előtt óvást emeljünk. Ehez való csatlakozásra hívunk föl benneteket, kedves bíró- és ügyésztársaink, akik annak az évekig tartott küzdelemnek jutalmául, melyet a puszta megélhetésnek kivívásáért folytattunk, a „pótlékos törvény“ képében megkaptuk azt, hogy míg például a pénzügyi titkárok, tanfelügyelők stb. 800—1200 koronáig menő fizetésjavításban részesültek, mi fiatal írnokainkkal egyenlő összegben lettünk „pótlékolva“, hogy ellenben közülünk azok is, kik már a VIII. fizetési osztály I. fokát elértük, most szerencsésen és véglegesen annak II. osztályába kerültünk s hogy — amit legfőbb sérelmünknek tekintünk — ismét előttünk áll annak fájó tudata, hogy abba a VII. fizetési osztályba, melybe a vármegyei fizetési javaslat példás gavallérossággal az árvaszéki elnököt és a főjegyzőt minden átmenet nélkül belehelyezi, mi csak akkor juthatunk bele, ha Isten kedvező kegyelméből a miniszteriális kegynek egy fénysugara éri alázatos buzgólkodásunkat. Amidőn a közigazgatási szolgálat terén olyan minősítéssel, amelylyel a mi pályánkon a X. fizetési osztályt se lehet elérni, az itt nyitva áll a legmagasabb polcokig , amidőn viszont azt látjuk, hogy az a bíró és ügyész, akitől megkülönböztetett kvalifikácziót és kvalifikált munkát vár mindenki, most mégis azzal hajthatja nyugalomra fáradt fejét, hogy a vármegyei aljegyzőkkel egy fokozat volt pályafutásának netovábbja, úgy ne legyünk kaphatók arra, hogy küzdelmeink az 1904. évi I. törvényczikkel elnémittassanak. Hanem hajtsuk meg hálánk zászlaját azok előtt az ellenzéki képviselők előtt, kik érdekünkben a képviselőház 1904. évi márczius hónap 22-iki ülésén fölszólaltak s forduljunk egy lélekkel az országgyűléshez azzal a kérelemmel, hogy a Széll-féle javaslatnak azonnali tárgyalását kegyeskedjék határozattá emelni. Hazafias üdvözlettel a komáromi kir. törvényszék és járásbíróság bírói és ügyészi tagjai. A szegedi bíróságok tagjai körében most foglalkoznak a kérdéssel és érdeklődéssel várhatjuk az újabb mozgalom fejleményeit. — Szövőipar a börtönökben. Sebestyén József, a városnál alkalmazott gépészmérnök javaslatot terjesztett be a kereskedelmi miniszterhez, hogy a börtönökben a kisiparral versenyző bőr-, fa- és más ily áruk helyett inkább a szövőipart gyakorolnák mint rabipart. A miniszter nevében Szterényi József miniszteri osztálytanácsos válaszolt Sebestyén mérnöknek, köszönetét fejezve ki javaslatáért, jelezve, hogy azt alkalomadtán megfontolás tárgyává teszik. —Tartalékosok bevonulása. Husvét után, április 5-én vonulnak be a tartalékos katonák a szegedi kaszárnyákba. A 46. gyalogezrednek mintegy háromszáz főre tehető tartalékosait barakkokban szállásolják el. A rezervista élet négy hétig tart, azután bevonulnak az 1903. évi ujonczok. Szeged, 1904. péntek, április 1.