Szeged és Vidéke, 1907. október (6. évfolyam, 224-250. szám)

1907-10-01 / 224. szám

belső titkos tanácsos, Bánffy Dezső báró belső titkos tanácsos és Becsey Károly dr. Szeged országgyűlési képviselői, Jahl Gusztáv altábor­nagy, honvédkerületi parancsnok, Balla Béla vezérőrnagy, Dáni Balázs alezredes, Manaszy György báró, K. Lippich Elek miniszteri taná­csos, Kelemen Béla főispán, Lázár György dr. polgármester, Fodor Károly dr. polgármester­­helyettes, Gaál Endre dr. tanácsnok, Baksa La­jos főkapitány, Seyfried József táblai elnök, Trauber Vince főügyész, Simkó József képviselő, Csernovics Agenor, Steiczel Frigyes és Erdélyi Béla, a szobor kezdeményezői, Gyuritza Sándor dr. képzőművészeti egyesületi igazgató, Ligeti Miklós szobrászművész, Kószó István dr., Vég­­man Ferenc dr., Rósa Izsó dr., Jászai Géza apátplébános, Kun Ílászló kanonok, Kiss János dr. egyetemi tanár, Löw Immánuel dr. főrabbi, Bereczk Sándor ev. ref., Thomay József ág. ev. és Levity Lázár gör. kel. szerb lelkészek. Fráter Nándor honvédh­uszárszázados, a főherceg ka­marása. Az ebéden, mint megírtuk, sem zene, sem fölköszöntő nem volt. A szokásos cercle — a megszólitás — szintén elmaradt. A meghívottak közül nem volt ott Gerliczy Ferenc báró és Barián István báró. Az elutazás. A királyi herceg a díszebédről, amely háromnegyed háromkor ért véget, egyenesen a pályaudvarra hajtatott a kamarája kísére­tében, de követték a kormány tagjai, a fő­ispán és a polgármester is. Ott volt Jahl Gusztáv altábornagy is a tisztikarral egye­temben. A királyi herceg nagyon szívélyesen vett búcsút Lázár György dr. polgármestertől, akinek elmondotta, hogy nagyon jól érezte magát Szegeden és örül, hogy az ünnepség ilyen szépen sikerült. Külön megszólította József királyi her­ceg Baksa Lajos dr. főkapitányt és kezet szorítva vele, ezt mondta neki: — Nagyon meg vagyok elégedve. Ily kitűnő rendet ritkán tapasztaltam. Igazán példás volt a rend. Amikor azután Marsolszki József fő­­felügyelő és Braun József felügyelő vezeté­sével 3 óra 23 perckor a vonat kirobogott, szalutált és kiszólt még egyszer: — A viszontlátásra. A rendes gyorsvonat­­közönsége lelkesen megéljenezte nemcsak a távozó királyi her­ceget, de a kormány tagjait is, akik vele együtt hagyták el Szegedet. A különvonat este 6 óra 40 perckor ért Budapestre és a királyi herceg tovább utazott Kistapolcsányba. BÁNFFY A HELYZETRŐL. * (Saját tudósítónktól.) Bánffy Dezső báró, Szeged első kerületének képviselője, vasárnap az Erzsébet-szobor avatóünnepén Szegeden időzött. A képviselő vasárnap dél­után és este még Szegeden maradt és idejét együtt töltötte azokkal, akik rendes környeze­tét alkotni szokták. A képviselő politikai nyilatkozatokat is tett, amelyek alkalmasak a figyelemre. Elsősorban is a kormány helyzetéről volt szó. — Bizony mondom, — mondotta — nehéz a kormány helyzete. Válságos a dolog. Olyan a dolog képe, hogy­ a ki­egyezést az ország megelégedésére meg­kötni nem tudják. Most már az a kérdés, miként akarnak bukni: fölülről vagy alul­ról. Ha fölülről buknak, a nemzetet húzzák veszedelembe , újabb küzdelmeknek nézünk elébe. Ha alulról bukik a kormány, utódjá­nak még módja lesz a helyzet javítására. Mondott még sok érdekeset Bánffy, töb­bek között magáról is beszélve. Azt a kijelentésemet, amelyet Szege­den tettem, hogy kivert szarvasnak érzem magamat, a kormánypárti lapok úgy sze­retik értelmezni, mintha én visszavonulni akarnék a politikai pályáról. Dehogy. Té­vednek, nagyon tévednek. Eszem ágában sincs. Sőt, most kezdem meg csak igazán A kaszárnyák szenzációi. Bukások a tisztivizsgán. Bevonulnak az új önkéntesek. Létszámemelés titokban. (Saját tudósítónktól.) Október elseje a hadseregnél a legnevezetesebb dátum. Ezen a napon mennek a régi legények és jönnek az újak. Az idén is így történik ez. A szegedi 46. gyalogezrednek szenzációja van. Az ezred önkéntesei szombaton fejezték be a tisztivizsgálataikat Aradon, még pedig különös eredménynyel. Az önkéntesek közül 22 megbukott a tisztivizsgálaton s ezek közül hatot újabb egy évi szolgálatra benntartottak. Amint látható, az idén szo­katlan szigorral bírálták el az önkéntesek képzettségét. Az 5. honvédezred önkéntesei is ma fejezték be a vizsgálatot. Náluk az eredmény a rendes. Az önkénteseket — a hat visszatartott kivételével — hétfőn délután szabadságolták és visszatértek a civil életbe. Csak az, aki az ezredorvosok kegyelméből a nyomorékadót fizeti (így hívják katonanyelven a hadmentességi díjat), az ítélheti helytelennek a hadsereg szabályait és szokásait. Aki a kaszárnyában benne él, tudja, hogy mindennek meg van a maga oka, bölcsessége. Az például igen okosan van, hogy az októ­berben bevonuló regrutáknak hat hétig nem sza­bad a külvilágot látni. Legalább eddig tart, amíg a teste az uniformishoz simul. (A civileknek a ruha formálódik a testhez, a katonáéknál for­dítva.) Hat hét alatt a panganét megtalálja derekán az igazi helyet és az ujjait se billegeti kakas­taréj módjára, amikor szalutál. Egy kivétel van ez alól s az is blamálja a hadsereget: az önkén­tes uraké. Azok még berukkolás előtt kiöltöz­ködnek és katonaruhában járnak máskorát a korzón. Micsoda látvány! Az egész ember nem egyéb, mint a forszift vidrigkeit-nek megtestesü­lése. Lekivánkozik róla a frissen vasalt blúz, a nadrágja meg mintha szégyelné magát a bak­­kancsban. Haragszik is a káplár, amikor látja. Nem bántja meg, — hiszen az újszülöttet kímélni kell, — hanem amikor a szemöldökével ráint, azzal is mintha azt mondaná: — Herstelt, azt az intelligens fűzfán fütyülő rézangyalát magának! . . . Egy­ébként a szegedi 46. gyalogezredhez kedden 136, az 5. honvédgyalogezredhez 65 ön­kéntes vonul be. A közös önkéntesek közül 76 államköltségeset más ezredekhez helyeznek el. A Hír azt jelenti, hogy október 16-án a tavalyi újoncok létszámánál tetemesen több újonc fog bevonulni. Ez a suttyomban való létszámemelés a következőképpen történt: Az újonclétszám eddigi megállapítása szerint, a bevált legénységnek körülbelül hatvan százaléka került tényleges szolgá­latba. A hatvan százalékkal betelt az a keret, amit a képviselőház megszavazott és a be­váltak hátralevő része már csak póttartalé­kos lehetett. Az idén azonban a hadkiegé­szítő parancsnokságnál csaknem valamennyi bevált legényt tényleges szolgálatra hívtak be és póttartalékos alig van az újoncok között. A közös hadügyminisztériumból rendesen júniusban érkeznek le a szigorú titokban tar­tott utasítások a hadkiegészítő parancsnokság­hoz, amelyben fölosztják a bevált legénysé­get, melyik sorszámig kerülnek közös tény­leges szolgálatba, melyik sorszámig honvéd­szolgálatba és hol kezdődnek a póttartaléko­sok. Ezek az utasítások az idén elkéstek. Június helyett csak szeptember 15-én ér­keztek meg úgy, hogy a behívókat is csak elkésve lehetett kézbesíteni. Ez az oka annak is, hogy az idén az újoncok későbben vonul­nak be, mint egyébkor. Mikor aztán megérkeztek a hadügymi­nisztérium utasításai, nagy meglepetést okoz­tak. Más években Budapesten már az első korosztálynak — tehát az idén az 1886-iki születésűek, az idei sorozáson rögtön bevál­tak — egy része már póttartalékba került, mert a megszavazott utánlétszám szerint nem lehet szolgálatba venni őket. Az idén azonban az egész első kor­osztályt és a második korosztályt csaknem teljesen tényleges szolgálatra hívták be és csak a harmadik korosztály került pót­­tartalékba. Ezeket jelenti A Hí­. A szegedi katona­ügyi ügyosztálynál megcáfolják a dolgot. SZEGED ÉS VIDÉKE, 1907 X/1 ellenőrző munkámat. Szükség is lesz rá , kezdődnek a kiegyezési tárgyalások. Még beszélt politikáról Bánffy sokat és érdekeset. Ezután szép asszonyoknak bókolt sokat és kedveset. RÉSZVÉNYEKRE, SORSJEGYEKRE 'O­LD /MAYR.MIKSA BANKÜZLETE, SZEGEDEN. Ejinge paprin­a. — Szegeden a Gotterhaltet minden botrány nélkül fújták. — Úgy látszik, mégis hamisítják a szegedi paprikát. €­00 00­0 „a helyi napn nesz.“ Kossuth mondja, hogy a helyzet nagyon nehéz s a kiegyezés dolgában már a kabi­netkérdést is fölveti. Az önálló jegybank érdekében megindított mozgalmat a kor­mány a főispánokkal leszerelteti. (Saját tudósítónktól.) Arad megye hétfőn tárgyalta az önálló jegybank követelésének a kérdését és napirendre tért felötte. A kormány a főispánokhoz — így Kelemen Béla dr.-hoz is — bizalmas leiratot intézett, amelyben fölszólítja őket, hogy az önálló jegybank érdekében megindított mozgalmakat szereljék le, mert a kérdés feszegetése a kormánynak kellemetlen. Kossuth Ferenc hétfőn este az országos függetlenségi párt közhelyiségében járt és azt mondta, hogy az önálló jegybank dolgát most nem szabad feszegetni s aki mégis megteszi, az ellensége a függetlenségi párt­nak. Az önálló jegyban elejtése szoros össze­függésben áll a kiegyezéssel és a kiegyezés dolgában Kossuth még a kabinetkérdést is fölvetette, ha a pártban ellenes hangok ér­vényesülnének. Kossuth ezzel fejezte be a kapacitálásait: — A helyzet nagyon nehéz. Ezzel nem annyira az osztrákokra, ille­tőleg a kiegyezés nehézségeire célzott, mint inkább a koalícióban tapasztalható kormány­­ellenes hangulatra, melyet csendesen és titokban szerveznek ellenőrizhetetlen kezek. A kormányválsággal való fenyegetődzés azért történik, mert kedden érkeznek Buda­pestre az osztrák miniszterek, akiknek nem szabad tudni sem, hogy a koalícióban össz­hangot zavaró mozgalmak érvényesülnek. Mire Aehrenthal külügyminiszter szerdán Budapestre érkezik, addigra már mindennek rendben kell lenni. Csütörtökre végleges dön­tés várható, mert 10-én a kormány már vég­leges dolgokról akar beszámolni a Háznak. A politikai életet jellemzi még Giess­­wein Sándornak, az úgynevezett keresztény­­szocialista képviselőnek a programbeszéde, amelyben kijelenti, hogy csak akkor marad a kormány háta mögött, ha az őszszel be­terjeszti az általános, titkos, községenkénti szavazati jogról szóló törvényjavaslatot. Egyébként pedig tart a puhitás az egész politikai vonalon. ■fii e Cl c 0c u 0

Next