Szeged és Vidéke, 1907. december (6. évfolyam, 276-298. szám)
1907-12-01 / 276. szám
SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGED, 1907. december 1., vasárnap. POLITIKAI NAPILAP, VI. évfolyam. 276. (1878.) szám. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHVATAL és NYOMDA : KÁLVARIA UTCA 6. SZÁM. Kiadóhivatal, szerkesztőség és nyomda 84. Főszerkesztő 8. Felelős szerkesztő 565. FŐSZERKESZTŐ : BALASSA ÁRMIN dr. ELŐFIZETÉSI ÁRAK Szegeden: Postai küldéssel: Egész évre ... 12 korona. Egész évre ... 18 korona. Negyedévre . . 3 , Negyedévre . . . 4.50 , Egy hónapra. . 1 , Egy hónapra. . . 1.50 . EGYES SZÁM ÁRA 4 FILLÉR (bj.) Közeledtével a városi képviselőválasztásoknak és a tisztújításnak, ideje, hogy ne csak személyek dolgairól, de a városi politikáról is elmélkedjünk. Kötelesség ez legalább a Szeged és Vidéke hasábjain, amelyeken a polgárság érdekei és kívánságai minden alkalommal erőteljesen és komolyan hangoztattak. Esztendők óta, amióta a szegedi közigazgatás ügyeit, tényeit és eredményeit vizsgálva bíráljuk, mindenkor egy szempont, igen komoly, megfontolt és jelentős szempont volt előttünk, mégpedig az, hogy a szegedi közigazgatási munkásságnak a nagy feladata tartalommal betölteni azt a helyet, amelyet egy nagyszabású terv megalkotott és e munkában azt az irányt kell követni, hogy a lakosság minden megterheltetése nélkül a város fejlesztési munkája akként folytattassék, hogy a szegedi polgárság megélhetési viszonyai és körülményei javuljanak. A közigazgatásnak minden kacskaringós elmélettel szemben egyetlen való kötelessége van: a polgárok életfeltételeihez szükséges intézmények megteremtése és a polgárok közérdekének, közvagyonának megóvása, ápolása. A szegedi közigazgatás, amely az egész országban kétségtelenül a legnagyobb lármával és hűhóval dolgozik, amely zajos, hangos és örökké tevékeny, mindig inkább tervekkel és eszmék fölvetésével dobálózik, ahelyett, hogy magát a közigazgatás alapkötelességeit a szükséges gonddal és a megillető figyelemmel teljesítené és ahelyett, hogy magának a városnak alapszükségleteit megteremtené. Nálunk, ahol szinte több a közgyűlés, mint ahány nap van az esztendőben, nálunk, ahol nyakra-főre indítványoznak, bizottságolnak és vitatkoznak az emberek, ahol hegyeket lehetne építeni a fölvett jegyzőkönyvekből és tervezgetésekből, ahol annyi napidíjat fizetnek ki mint amennyit előkelő operaházak költenek vendégszerepeltetésre, ■s nálunk a legszebb, legmagasztosabb és legragyogóbb elméletek hangoznak el a közigazgatás ügyéről s mégis itt Szegeden rossz a közigazgatás, amit Szeged jövendője, bizonyít a sok kapkodás, a sok bizalmatlankodás, az ezer interpelláció és főleg az, hogy nem lehet látni egy akármilyen kis csoportot is, amely csak valamennyire is megelégedett volna Szeged közigazgatásával. A városatyaválasztások alkalmából a közigazgatás feladatairól és a tervekről esőstől hall az elméleti áldás. Sorjában szólalnak meg a bölcsek és hallunk egy rakás tervet, amelyek igen bölcsen és megdöbbentő nagyarányúsággal hangoztatják, hogy valami nem a legjobb a mi közigazgatási rendszerünkben és mindjárt meg is mondják az orvosságot Az orvosság pedig az, ha Szeged világváros lesz, ha Szegednek egyeteme, sok új intézménye, pompás városi berendezése, hatalmas gyáripara, gazdag kereskedelme és virágzó földművelése lesz. Ez az elmélet valóban nagyon sokat segítene Szeged közigazgatási bajain és mindenki vallja, hogy a Nagy-Szeged megteremtése szép és nagy eszme. Ugy de ez a teremtő munka csak egészséges alapra helyezkedhetik, vagyis fokozatosan, következetesen és okosan kell a fokozatos fejlesztés dolgát elvégezni. Ez a bölcs, aprólékos, lépésről-lépésre haladó munka, ez a tevékenység, amely a nagy terveket nemcsak fölveti, de azoknak alapföltételeit megteremti. Ez az, ami hiányzik és amihez nincsen is meg az alkotó vágyak embere. A gazdátlan város dolgaival foglalkozván, komornak és nem éppen örvendetesnek látjuk a jelent és a régi terveket újból feltűnőkben látva, nézzük és figyeljük az új reménységeket, amelyeket a most korteskedő jelöltek szavaihoz fűz a polgárság. Ezek az új reménységek, szép ábrándok és rajongó álmok már látják a nagy Szegedet, de a látomások kápráztató fényétől nem veszik észre a jelennek, a mának kötelességeit. A mának pedig az a kötelessége, hogy a sok terv végrehajtásához meg kell teremteni az alapot: meg kell csinálni Szeged vagyongazdálkodásának programmját, számításokat kell tenni, hogy a legközelebbi esztendőkben a mai alapokon miként lehet a közjövedelmet fejleszteni, hogy a közigazgatás mai sokat kifogásolt rossz szervezete és még rosszabb ellenőrzése miként javítható, meg kell állapítani, hogy a városi berendezés milyen szükségletei nincsenek még meg és azokat kell megteremteni. A kapkodásból elég volt. Tessék megcsinálni a város végleges szervezetét, a tanácsi ügyosztályok beosztását, a szakhivatalok, a rendőrség, a mérnökség tökéletes kifejlesztését, tessék a város szükségleteit kielégíteni , a városrendezés, csatornázás, vízvezeték, köztisztaság ügyét minden vonalon rendbehozni; tessék megcsinálni a közkórházat, rendbehozni a piacügyet és megteremteni a tanyával való összeköttetést s amikor ezt az alapmunkát végrehajtják, amikor a város lakosai nem botorkálnak egy félig kész városban, akkor lehet beszélni új tervekről, új reménységekről, de addig nem! Természetes, hogy uj emberek kellenek, de nem szájhősök, nem kedves cimborák és nem nagyotmondók, hanem olyanok, akik ösmerik e város bajait és akik orvosságot tudnak sebeire. Ha a közgyűlés valóban ellenőrző fórum lesz, ha a közéleti ügynökösködés kipusztul a bizottsági termekből, ha nem szószátyárok, szócséplőgépek, frázisverklik és műszakértő-okakmák fújják el a közgyűlési teremben betanult, vagy betanított megrovás nótáikat, hanem helyet engednek a szakértelemnek, a hozzáértésnek, az alaposságnak és a tudásnak, akkor várni lehetne, hogy a közigazgatási életben a munka valóban alkotás, nem pedig kerékkötés lesz. A közgyűlésbe független, gondolkodó és szabad polgárok valók. Ha azok kerülnének most a törvényhatóságba, akkor nem történnék meg, hogy a város 76.000 hold földje az ország legkevesebbet jövedelmező birtoka legyen, akkor nem történhetnék meg, hogy a városi vállalatok egy rosszul kezelt gőzfürdőben tetőződjenek, akkor nem történnék meg, hogy a város jövedelmeihez viszonyítva aránytalanul EGYES SZÁMÁRA 4ILLÉR.