Szeged és Vidéke, 1908. október (7. évfolyam, 225-251. szám)
1908-10-01 / 225. szám
SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGED, 1908., október 1., csütörtök. SZEGEDI ESTI LAP, VII. évfolyam, 225. (2126.) szám. POLITIKAI NAPILAP. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL és NYOMDA: KÁLVÁRIA UTCA 6. SZÁM. Kiadóhivatal, szerkesztőség és nyomda 84. TXSLEFON : Főszerkesztő 3. Felelős szerkesztő 565. FŐSZERKESZTŐ: BALASSA ÁRMIN dr. MEGJELEN MINDEN DÉLUTÁN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK Szegeden: Postai kérdéssel: Egész évre . . .12 korona. Egész évre . . 18 korona. Egy hónapra. . 1 ’ bCuifco h^AAt AKA 4 rlLLiJK Bajok a delegációban. (pl.) A delegáció ülései rövidesen megkezdődnek. Működésének a nemzetközi életre kiható jelentősége régen volt olyan nagy, mint most, amikor Burián István báró közös pénzügyminiszter a bosnyák kérdés alkotmányosabb rendezése érdekében tesz javaslatot úgy a magyar, mint az osztrák delegációban. Ennek a felemás izű, de magyar törvények által megcsinált közjogi testületnek mostani ülésezése egyéb tekintetben reánk csak újabb terheket és szomorú visszaeséseket jelent. Bizonyos, hogy a letört kurucok a magyar nemzeti ügynek és gazdasági fellendülésnek ismét gyászintézei lesznek. Újsághírek jelzik előre, hogy a Bosznia érdekében való alkotmányos szó előterjesztést és esetleges határozatot arra használják föl a horvátok, hogy jogosulatlan és békétlen törekvéseikkel ismételten előálljanak. Pedig a horvát kérdés fölvetésének a delegációban semmi jogosultsága, közjogi és politikai alapja nincs. Horvátországnak a magyar államhoz és a magyar államban való viszonyát a magyar és a horvát-szlavén országgyűlések kölcsönös egyetértésével és a koronás magyar király szentesítésével létrejött 1868 : XXX. törvénycikk szabályozza és csak ilyen úton-módon változtatható az meg. A horvát kérdésnek a magyar delegáció ülésein való fölvetése tüntetés az egységes magyar állam eszméje és az ellen a törvény ellen, amelyet a Deák-féle politikai korszak ismert lojalitása, királyhűsége és engedékenysége csinált meg. Bosznia és Hercegovinának Magyarországhoz való viszonya elsősorban az 1878-iki berlini nemzetközi kongresszus, majd az 1879 : VIII. törvénycikk határozatain nyugszik. A két tartomány katonai megszállása a magyar és osztrák állam közös ügye, tartama határozatlan. „De az okkupáció említett okából következik, hogy addig tart, míg vagy a török birodalom mutatkozik elég erősnek a belbéke föntartására, vagy a rend és nyugalom oly erős alapokra támaszkodik a nevezett tartományokban, hogy annak erőszakos megzavarásától a jövőben nincs mit félni. “ A török alkotmányosság nagyon sokat változtatott a nemzetközi élet régi képén. Természetes, hogy ennek a nagy átalakulásnak kihatása elsősorban a megszállott tartományokra van, amennyiben a szuverenitás ezeken a területeken ma is és az abszolút török uralom idején is a szultánt illette. A Bosznia-Hercegovinát igazgató közös pénzügyminiszternek számolnia kellett ezekkel a körülményekkel, különben is minden változtatáshoz a monarkia két államának törvényhozási jóváhagyása szükséges. A delegáció ülésein résztvevő öt horvát képviselő, mint a szuverén magyar állam küldötte jelenik meg, a kormánynak legalább annyit meg kell akadályozni, hogy ezeken az üléseken ne történjék akár horvát, akár magyar nyelvű támadás a magyar állam nagy egységisége ellen. Soha annyira nem kaptak vérszemet a horvátok, mint épp a nagy nemzeti kormány alatt. A nemzetiségi és a horvát törvénynek kétértelmű, gyönge és félszeg rendelkezéseit soha annyira ki nem használták ellenünk, mint az utolsó két év alatt. A társadalmi és közgazdasági visszaesés mellett a nemzeti eszme erejét, fölényét és varázsát sem tudta megóvni Kossuth és Apponyi kormánya. Megkezdték az izgatást és az ellenünk való tüntetést az elemi iskolákban, most be karják fejezni a delegációban. A nemzetközi életnek alakulása kétségtelenül zavarost csinál mindenütt. Supilo gárdája szereti és élelmesen fölhasználja ezt. Kérdés, lesz-e elég erélye, óvatossága és bátorsága a magyar kormánynak, hogy legalább a delegáció ülésein álljon őrt és tartson ki a magyar és szuveréállami eszme sértheritása mellett. Sokan vannak, akik szeretnek halászni a zavarosban. De a kezükre kell ütni. És ha ez sem használ, ki kell józanítani a részegeket. Az egészhez kis jóakarat kell és bátor öntudat. A meg nem alkuvó föllépésre szükség van a magyar állam érdekéből, amelynek kis dicsőségét apasztotta, nagy szegénységét növelte eddig a nemzeti kormány. Lesben. * Ferdinándnak sincs szerencséje a koronával. Pedig milyen régóta nem kimért már sem költséget, sem fáradságot a bolgárok fejedelme, hogy fejére tehesse a függetlennek elismert Bulgária királyi koronáját. Ilyen sóvárgó hévvel, ilyen törtető ambícióval nem áhítoztak utána sem Caesar, sem Cromwell, sem Péter szerb király, amikor még Svájcban volt a trónpretendensi ügynöksége. És Ferdinándnak ezekkel a példákkal szemben megvolna pedig az előnye, hogy népe éppen nem ellenezné,ha a fejedelme királyi méltóságra emelkednék. A jó alkalmak sem hiányoznának. Törökországban, amelynek Bulgária jog szerint még mindig hűbérállama, hol fejetlenség és nagy zavarok dúltak, hol meg kitört az alkotmány. Ma, úgy látszik, végleg kitört. S a bolgár fejedelem mind a kétféle alkalmat jónak véli a korona megszerzésére. Ámde nem a török állapotokon múlik, hanem inkább a többi hatalmak akaratán Ferdinánd királysága. Mintha csak a királyok is szervezkednének a konkurrencia ellen ! Mintha ők is kartellt kötöttek volna a koronára vagy mintha ők is megállapították volna a numerus clausust. Kormányos Benőnek a logika szerint igaza van. Ha lehet hatósági mészárszék, miért ne lehetne hatósági pékmühely ? A pékek talán előzékenyebbek a közönséggel szemben, mint a mészárosok ? Nem éppen olyan mértéken túl megdrágítják-e az áruikat, mint a mészárosok ? Vagy a hús szükségesebb, nélkülözhetetlenebb élelmi cikk, mint a kenyér meg a sütemény? . . . Kormányos Benőnek tehát igaza van. De ha a kínál JÓZSEF elsőrendű modern selyzem- és velmeáruháza vagy Kárász utca 7. szám alatt még e hó folyamán megnyílik. Kéretik a nagyérdemű hölgyközönség esetleges szükségleteiket addig is föntartani. EGYES SZÁM ÁRA 4 FUXÉR. 2 va.