Szeged és Vidéke, 1910. augusztus (9. évfolyam, 174-198. szám)
1910-08-02 / 174. szám
Honvés hadnagyból csavargó. Paulik Géza tragédiája. — Történet egy volt szegedi honvédtisztről. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése) Az elmúlt éjjel az Andrássy úton cirkáló rendőrőrszem egy gyanús külsejű 25—30 évesnek látszó fiatalembert talált egy padon alvó állapotban. A kerületi rendőrségen, ahová a rendőr az illetőt előállította, nyomban kihallgatták, amely alkalommal kiderült, hogy a züllött kinézésű alak még nem is olyan régen aktív tagja volt a szegedi magyar királyi 5. honvédgyalogezred tisztikarának. Civilbe! Paulik Géza tragédiája 1908. év elején kezdődik. A dúsgazdag családból származó fiatalember, aki a szegedi 6. honvédgyalogezrednél szolgált mint hadnagy, a honvédségnél súlyosabb természetű belső bajt kapott egy gyakorlat alkalmával. Kénytelen volt tehát tiszti rangjáról lemondani, mert nem tudott szolgálati kötelezettségének eleget tenni. Paulik, amikor lemondott rangjáról, távolról sem sejtette, hogy lemondása folytán egy sokkalta súlyosabb veszteség is fogja rövidesen érni. Menyasszonyának szülei ugyanis, akik csak az egyenruha miatt akarták lányukat a hadnagyhoz adni, a változott helyzetre való tekintettel visszaküldték a jegygyűrűt. Paulik Géza a két csapásba nem tudott megnyugodni. Eleinte öngyilkos akart lenni, később úgy határozott, hogy volt menyasszonyát is agyonlövi, nehogy másnak legyen a felesége. A merénylet, amelyet 1908 novemberében végre is hajtott, nem sikerült. A lány ugyanis csak könnyebb sérülést szenvedett, míg ő súlyos sebéből csak hónapokig tartó kezeltetés után gyógyult föl. Paulikot, bár az esküdtszék fölmentette a tárgyaláson, úgy a saját, mint a lány szülei ettől az időtől fogva gyűlölték, kerülték. A sorsüldözött hadnagy, hogy polgári megélhetés után nézzen, fölment a fővárosba. A minisztériumokban, ahová bekopogott, nem kecsegtették semmi jóval s igy előbb-utóbb be kellett látnia, hogy megélhetéséről más uton kell gondoskodnia. Mivel szüleitől, akik Mezőhegyesen földbirtokosok, nem várhatott anyagi támogatást, régi szegedi bajtársait árasztotta el könyörgő levelekkel. A bajtársak egy ideig támogatták is kisebb-nagyobb öszszegekkel, később azonban ők is megunták a dolgot s melegen ajánlották, hogy nézzen valami foglalkozás után. Az öngyilkosjelölt. A munkától elszokott eksz-hadnagy, amikor látta, hogy bajtársai is elfordulnak tőle, a Dunába ugrott, de nem volt szerencséje, mert a halászok gyorsan kimentették. Egy-két címiroda-tulajdonos, amikor megtudták a hadnagy szomorú sorsát, ideig-óráig ellátták munkával. Paulik Géza azonban sehogysem tudott megbarátkozni a sorsával s állandóan öngyilkossági eszmékkel foglalkozott. Jóakarói hiába próbálták megvigasztalni az életunt embert, legjobb szándékuk is eredménytelen maradt. Hosszú hónapokig mit sem lehetett hallani a sorsüldözött hadnagyról. Az emberek azt hitték, hogy tényleg öngyilkos lett s nem egy jóakarója érzett mély részvétet iránta. Nyomorban. Amint a budapesti főkapitányságon kihallgatása során kiderült, Amerikába akart kijutni pénz nélkül. Mint szénhordó munkás fölvétette magát egy hajóra, de mivel a terhes szolgálatot nem bírta ki a szervezete, a hajó kapitánya Londonban partra tette. Paulik természetesen itt sem tudott alkalmazáshoz jutni s mivel nem akarta, hogy a londoni rendőrség közigazgatási utón járjon el vele szemben, konzuli segély alapján nemrégen visszament Budapestre. Paulik most Szigethy Miksa közös hadseregbeli őrnagynál nyert másolómunkát, az őrnagy azonban másfél héttel ezelőtt elutazott s igy Paulik ezt a csekély jövedelmet is elvesztette. A szerencsétlen hadnagy — saját bevallása szerint — az utóbbi napokban a legnagyobb nélkülözésekkel küzdött. Nem volt lakása, állása s még kenyérre való pénze sem. Amikor Vermes József dr. kerületi kapitány csupa szánalomból fölmentő ítéletet hozott, Paulik szomorúan jegyezte meg: — A fölmentés helyett jobban tette volna kapitány úr, ha legalább harminc napra lecsukat. Legalább ez idő alatt nem kellett volna azon törnöm a fejem, hogy honnan és miből kerítsem elő a lakbér és az élelmi pénzt, amelynek — sajnos — oly fájdalmas módon vagyok a hiányában . . . SZEGED ÉS VIDÉKE. 1910 VI/2 Augusztus. Uj örömöket hoz a nyár, Augusztus is megjőve már. És jött vele — óholofás — Az utcákon fölfordulás. Ahol most minden zúg poros, Ott átvonul a bútoros, S a kocsis (búját fojtva borba) Tükröket csúsztat le a porba, A nő mit őriz mint kedvencet, Lecsusztatja az agg kredencet, S ki fiatalon is koros. Augusztusi hurcolkodásban Lakást változtat a pálos. Crippent elfogták. snitvesgyilkos orvos: LONDON, augusztus 1. (Telefonjelentés.) A londoni nagy lapok vasárnap este fényszóró jelekkel tudatták a közönséggel, hogy Grippen dr.-t, a feleséggyilkos orvost, akinek a pincéjében neje holttestén kívül még két női hullát találtak, a Monterose hajón letartóztatták. A szenzációs letartóztatás részleteiről a londoni lapok külön kiadást adtak ki. A Monterose nevű hajóról, amely Kanada felé tartott, vasárnap Marconi-féle drótnélküli távírón tudatták egy másik hajóval, hogy a kivándorló utasok közt utazik Grippen dr. és kedvese. A hajó kapitányának és utasainak feltűnt a kivándorlók közt Robinson tiszteletes, aki fiával utazott. Legtöbbnyire elvonultak a többi utastól és idegenekkel nem érintkeztek. A tiszteletes fiáról egy alkalommal kitűnt, hogy ő nő. A kapitány ezenkívül tudomást szerzett róla, hogy Robinson tiszteletes állandóan revolvert, beretvát és karbolsavat hordoz magánál. Elejétől fogva azt gyanították, hogy az állítólagos tiszteletes és az álöltözetű asszony nem lehetnek mások, mint a gyilkos Grippen dr. és a kedvese. A Marconi-féle távirással továbbított hír eljutott Deiw-hez, a londoni rendőrfőnökhöz. A rendőrfőnök az értesítés vétele után azonnal hajóra ült és rövidebb úton utolérte a Monteroset, amelynek folyton a nyomában volt és amelynek kapitányával folyton távjelekkel érintkezett. Dew hajója el is hagyta a Monteroset és Quebecben partraszállott. Itt érintkezésbe lépett a kanadai rendőrséggel. Amint a Monterose befutott, Dew kanadai detektivek kíséretében fölült arra a csolnakra, amely a vámvizsgálókat szállította a Monteroséra. Grippen és kedvese szorongó félelemmel kísérték a csolnakon közeledő hivatalnokokat, mert, úgy látszik, féltek attól, hogy elfogják őket. Mialatt a vámtisztek a vizsgálatot megejtették, Dew és a detektívek Crippent és kedvesét letartóztatták. Grippen nem akarta magát meg adni és ütni-rúgni kezdte a detektíveket. Erre ezek kénytelenek voltak őt leütni, úgy, hogy eszméletét ijesztette. Crippent és kedvesét egyelőre a Monterosa egyik kabinjában helyezték ideiglenesen fogságba s valószínű, hogy a kiadatási eljárás befejezése után a Monterosén fogják őket Londonba szállítani. SZEGED ÉS VIDÉKE. Kilencedik évfolyamban jelen meg a SZEGED ÉS VIDÉKE, Szeged és a Délvidék legelterjedtebb politikai napilapja, amelynek előfizetésére most kérjük a közönséget. A SZEGED ÉS VIDÉKE a reális nemzeti politikai eszméiért küzd és harcol. Küzd a magyar nemzet jogos érdekeiért, a munka, a fejlődés, a haladás politikájáért. Küzd a népjogért; politikai hitvallása : Mindent a népért, semmit a nép ellen ! Vezetőcikkei és politikai cikkei mindig alaposak és tárgyilagosan, magasabb szempontokból szóknak hozzá az ország aktuális kérdéseihez. A SZEGED ÉS VIDÉKE éber figyelője minden szegedi eseménynek, harcosa minden nemes ügynek, ami e város érdekeit szolgálja. Mindenkor és minden tekintetben a város közönségének érdekeit képviseli és csakis erre van tekintettel. A SZEGED ÉS VIDÉKE az egységes magyar demokrata társadalom és a magyar nemzeti kultúra eszméit szolgálja. Az újság minden tekintetben a nemesebb szempontok érvényesülését támogatja. Azok vezérlik irodalmi, művészeti, közgazdasági politikáját is. Ez okból szolgálja elsősorban a kisemberek, a tisztviselők, az iparosok, a kereskedők és a munkásosztály ügyeit és szociális érdekeit. A SZEGED ÉS VIDÉKE friss, magas színvonalon álló tudósításokkal szolgál az eseményekről. Mint délutáni újság húsz órával megelőz minden más lapot, tudósításai gyorsak, értesülései pontosak. Szerkesztősége fokozott becsvágygyal buzgolkodik a közönség igényeinek kielégítésében és mint hírlap, gyors értesültségével és tájékozottságával mindenkor elöljárt. Emellett az újság szerkesztősége gondoskodik afelől is, hogy a lapnak rovatai, közlései mindenkor színvonalon is legyenek. A n. é. közönség szives tudomására hozzuk, hogy Szegeden, egy a modern nagy városok mintája szerinti őrző és biztonsági vállalatot létesítettünk. gs L£2 co co A vállalat rendszeresen cirkáló éjjeli őröket tart fen, akiket ellenőrző közegekkel ellenőriztet. — Bővebbet körleveleinkből és üzletszerzőinktől. 1937 Iroda: Margit-utca 22. sz. I. emelet. Telefon 813. A Szegedi Őrző és Biztonsági Vállalat Igazgatósága. 03 07. 03.