Szeged és Vidéke, 1910. október (9. évfolyam, 224-249. szám)
1910-10-01 / 224. szám
2 g említése következik ezután és kiemelése annak, hogy a látogatás, amelyet a királynál Vilmos császár néhány nap előtt tett, a benső baráti viszony újabb kifejezése. Egyébként pedig éppen olyan bizalomteljes a viszony a másik szövetségessel, az olasz királylyal, akivel a bennünket közösen érintő ügyekben örvendetes összhangban vagyunk. A régi trónbeszédből hiányzó két új passzus kerül a mostani királyi megnyitóba. Az egyik az, hogy most pótlólag megjelenti Bosznia és Hercegovinának annekszióját, a másik pedig a véderőre vonatkozik. Most még megállapítja, hogy a hadügyi kormányzatnak a hadsereg és a haditengerészet föntartása érdekében ennelt folyó követelései a múlt évi megszavazás keretében maradnak, de bejelenti a véderőnek már a legközelebbi jövőben való halaszthatatlan fejlesztését. Értjük ezalatt a létszámfölemelést, több fegyvernek és lőszernek, valamint hadihajóknak beszerzését. A trónbeszéd kijelenti végül azt is, hogy „mint eddig, úgy ezentúl is a békének Európa és mindenekelőtt a monarkia részéről való föntartása lesz külügyi politikánk vezéreszménye.“ KINEVEZÉSEK, KITÜNTETÉSEK. — A hivatalos lapból. — A király Hadzsics Antalnak, az Újvidéken székelő Maticza szerb irodalmi társaság elnökének, a magyar királyi udvari tanácsosi cimet,Badics Lajos dr. győri kanonoknak a vl.oszt.vaskorona-rendet, Fennesz János sopronszentmártoni plébánosnak a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta. A Délvidék közgazdsisága.. (Saját tudósítónktól.) A szegedi kereskedelmi és iparkamara vaskos, kétszáz oldalas kötetben számol be az 1909. esztendő közgazdasági eseményeiről. A kötet, amelyet Perjéssy László titkár és Szabó Gyula másodtitkár szerkesztettek, sok érdekes és nagyértékű adatot szolgáltat a Délvidék és Szeged közgazdasági viszonyaira vonatkozólag. A szegedi kamara, amelynek területe Bácsbodrog- és Csongrád megyék, az ország egyik leggazdagabb vidékének közgazdasági érdekeit képviseli, ahol olyan városok vannak, mint Szeged, Szabadka, Újvidék, Zombor, Baja, Hódmezővásárhely és Zenta. Jelentős továbbá ez a jelentés és beszámoló annyiban is, mert szokatlanul nagy adatgyűjteményénél és részletességénél fogva a közgazdasági kérdések egész sorozatára mutat rá. A jelentés mindenekelőtt a politikai viszonyoknak a közgazdasági életre való káros hatását hangsúlyozza. Rámutat a balkáni kereskedelmi szerződések kései megkötése által okozott károkra, rámutat arra, hogy kereskedelmi mérlegünk a vámkülfölddel szemben fölötte kedvezőtlenül alakult s hangsúlyozza, hogy a vámpolitikai központ fölállításával a hazánk közgazdasági érdekeire vonatkozó javaslatok s ezek végrehajtása miként növelhetné az ország gazdasági erejét. A Délvidék iparűzésére is fölötte kedvezőtlen volt az 1909. év. Állami támogatással mindössze 17 gyár létesült 1590 munkással. A szegedi kamara jelentése: míg 17 gyár kibővült 1575 új munkással. Állami kedvezményeket 90 vállalat kapott, gépet 66 gyár, amelyek összesen 1850 munkást és 130 inast foglalkoztattak. A kisiparosokat 3.382.695 koronával segítették. Mindössze öt részvénytársaság alakult: Szegeden a Martonosi ipartelep r.-t., Szabadkán az Egyesült gőzmalom r.-t. és a Magyar bérkiviteli és bélipar r.-t., továbbá az Első bácsalmási hengerműmalom r.-t. és az Ujverbászi gyufagyár r.-t. Tőkéjét emelte a Hódsági honi fonó- és kötélverő-gyár r.-t, ellenben tőkéjét leszállította a Csongrádi keresztény gőzmalom r.-t, és az Újvidéki szappangyár r.-t, fölszámolt az Első szabadkai paplan- és munkásöltöny-gyár, Raichl-keramit és téglagyár Szabadkán, végül az Újvidéki konzervgyár r.-t. A kisiparosok főleg a rossz üzletmenet és a munkásbiztosító törvény ellen panaszkodnak. Több fölszólalás hangzott el a mértékhitelesítés új módja és a rabipar ellen. Több jogos panasz merült föl a helyi ipar, sőt a magyar ipar mellőzése miatt. A lisztipart az osztrák tarifaháború miatt nagy veszteségek érték, viszont az építő- és vasipar föllendült. Az iparos pályára való jelentkezés a Délvidéken örvendetes. A szegedi felsőipariskola túlzsúfolt. A szegedi faipari szakiskola mellett Szabadkán fémipari, Zomborban faipari szakiskola fölállítását tervezik. Igen örvendetes a délvidéki munkásviszonyokra vonatkozó jelentés. Nagyobb súrlódások a munkások és munkaadók között alig fordultak elő. A munkaviszony erőszakos megszakítására irányuló sztrájk, bojkott, vagy kizárás csak jelentéktelen mértékben mutatkozott. A békés helyzet kialakulását mindenesetre elősegítették a rossz konjuktúrák, a munkaalkalmak csökkenése és a munkaadók szervezkedése. Az iparpártolási mozgalmak nem tudnak eredményt elérni. Még a szegedi iparpártoló szövetségnek vannak eredményei, amely 1911- ben Szegeden gyermekjáték- és sportkiállítást rendez. 1914-ben pedig Szeged város országos kiállítást akar rendezni. A pénzintézeti viszonyok sem voltak 1909 ben kedvezőek. A Délvidéken 3 pénzintézet alakult, 1 megszűnt, 4 pedig fölemelte a tőkéjét. A közlekedése fokozatosan javul. A pályaudvarokat kibővítették, a kitérőket szaporították, új felvételi épületeket emeltek. A baja— báttaszéki vasutat, az újvidék— beocsini és a Szabadka—gombos— palánkai helyiérdekű vasutakat megnyitották, a Duna—Tisza-csatorna ügye pedig megvalósulás előtt áll. Fontos érdek volna a Maros hajózhatóvá tétele, ez a munka azonban késedelmeskedik. A gyáripar fejlődésének részletes adatai közül érdekes, hogy Szegeden az állam a dohánygyárat és a vasúti műhelyt nagy arányokkal, több milliós beruházással kibővíti. Szegeden 1905-ben tíz gyár és nagyobb ipartelep alakult 300,000, Hódmezővásárhelyen kettő 80,000, Szentesen egy 8000, Csongrád megyében négy 50,000, Baján egy 7500, Szabadkán három 110,000, Újvidéken négy 220,000, Zomborban öt 105,000, Zentán egy 10,000, Bács megyében negyven 600,000 korona tőkével. Ebből látható, hogy a nagyobb iparvállalatok SZEGEDI RIPORTOK. As 688 vette át birodalmát, Útja a tél felé veset Sok kósz a költő kebelében Föltámad az emlékezet. Sok kósza költő azt gondolja, Kopott lantját húrolva fel. Hogy szerencsétlen kacsahangján Neki most énekelni kell. A falevélről kitalálja Hogy sárga és a földre hull, Álmokat szőni a tavasból Ezért a ligetbe vonul. A liget helye más egészen mint amit kis leány gyanít, A liget kávéház lett régen És por lepi az ablakait. A sárga, huló falevéllel Az eső is Bülön pereg: ... Kaszimnó potyogó hajtűit Számlálják itt az emberek. Vihar dúl olykor, Jóh, a költő Lelkével ez olyan rokon, — AZ ŐSZ ÉS A KÖLTŐ. S hogy zeng az ég ! Épp a rekontrát Rebegi Krausznak be a Kohn. A költő lelke olyan finom egy ilyen esős délután. Mind ami van szivében érzés. Az elmerengve függ a fán. Megvan a gomb, ezekután csak Az kell, hozzá ruhát varass. A fáról jut szegény eszébe. Nincs zsebében egy fogaras. S mikor a lelke megborzongva Múltak ködébe visszalát. Magához ölel szeretettel Egynémely zálogcédulát. Múltak ködében jár a költő Mint számkivetett menekült És számon tart pár ezer gólyát, Mely napkeletre elrepült. A Urában a fő a gólya, Amely jövőre visszatér. De nem hitt sekinek a könnye Sok útra kelő magyarért. Sok magyarért, kit új hazába Csal délibábos, tarka kép, Hogy elpusztuljon, odavesszen. Hogy éhen haljon nyomorék’. A Urában a falevélnek, A bánatnak van szerepe. Pedig a költőt csak az bántja. Hogy nincsen übercihere. Mert hát a költő fene-férfi És erre-arra is kacsint S szerelmes lesz nyomban, azonnal. Ha van készpénze egy forint. Uralkodó, kinek kegyelme Széditően határtalan, Nem oly hatalmas, mint a költő Amikor egy forintja van. Gúzsba köti a fejedelmet A házi törvény, száz szabály. Nem Így a költő ! Ő a nőből Könnyedén királynőt csinál. Fantáziája népesebb lesz. Mint népünnepen Újszeged És benne telve ideállal Minden bokor, zug és negyed. Agyontiporva, elgyötörve Azért csodásan boldogok S a költő ott kiált reájuk: — Nem kérek, de parancsolok! Az őt imádja valamennyi Talán épp vigasztalanul... Aztán a költő — itt a reggel — Versekkel telten elvonul. Az otthonát nem félti senki. Nincs aki hozzon friss vizet, Az otthonért a híres költő Hónapok óta nem fizet. Rideg, kietlen, semmi kellem Semmi varázs nem lengi át... Ugye leányok, nem ilyennek Hinnétek a király honát! Szegény király is teng-leng benne, Amig élnie sikerül. Aztán a végén ennél sokkal Nagyobb palotába keről. Az ellátása fejedelmi. Szélesebbek az ablakok. Hattyúdalokként itt születnek Búbánatos ,s Kórház-dalok‘'. Az ősz — lehet azért tavasz bár — ide még egyszer visszatér, S pereg a fáról gyors ütemben Ezernyi sárga falevél! SZEGED ÉS VIDÉKE, 1910 X/1 Tisztelettel tudatom a nagyérdemű közönséggel, hogy a Csekonics utcában levő Előleges jelentés. Hewyork-kurtházatban átveszem Szives pártfogást kér Palkovits Andor. Továbbra is esténkint szenzációt keltő mozgófénykép előadás tartatik,elsőrendű zenekar közreműködésével. kávés. 30 fi4