Szeged és Vidéke, 1913. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1913-01-02 / 1. szám
befolyásával támogathatja. Viszont persze a polgármmesternek sem azapja Szarkóznia átvánó iránt szívesen tevékenykedő képviselővel való érintkezéstől. Hogy a kezdeményező ebben a kívánatos kontaktusban ki legyen, az már olyan kicsinyes etikettkérdés, amelynek eldöntésére nem vállalkozhatunk. Mi csak azt állapíthatjuk meg, hogy a furcsa háború, amelynek tanúivá lettünk, nemcsak hogy nem épületes, de a városra egyenesen káros. Ami már most a főispánság kérdésében a polgármester válaszát illeti, hogy ő magánigények ellen a közvagyont védelmezi, — ezt a választ nem a tisztviselőkhöz intézett újévi beszédben, hanem a törvényhatóság közgyűlésén kellene elmondania. E fórum nyilvánossága és autentikussága előtt a polgármesternek részletesebben is meg kellene magyaráznia nagy általánosságban emelt vádját ama magánigényekről, amelyek ellen védelmére szorul a közvagyon. Önzetlenségét és a város iránt való szeretetét mindannyian ismerjük, de ez őt sem jogosíthatja föl vádak egyszerű fölvetésére. Minden elfogultság nélkül. Íme, ez a véleményünk a város életében vezetésre hivatottak furcsa háborújáról. De talán nem késett el még az újévi jókívánságunk, hogy legalább ebben a háborúban kössék meg minden hosszú konferenciázás nélkül, mielőbb az üdvös békét. Betörőket fogott a rendőrség. Saját tudósítónktól.) Két hónapon át rengeteg apróbb tolvajlás és betörés történt a városban. A rendőrség sokáig kereste a tetteseket, de nem tudott nyomukra sem akadni nekik. A véletlen most mégis fogházba juttatta őket. A rendőrség szerdán este igazolásra szólított föl két fiatal legénykét, Ördög Istvánt és Varga Józsefet, akik gyanúsan viselkedtek az egyik korcsmában. A legénykék azt hitték, hogy a rendőrök tudják minden bűnüket s vallottak. Bevallották, hogy a legutóbbi két hónapon közel száz apróbb lopást és betörést követtek el. Természetesen rögtön letartóztatták őket s most Szakáll József dr. rendőrkapitánynak diktálják be bűnlajstromukat. SZEGGS) GS VIOÉsi 1913 január 2 Co-rüdőrség Versecen. A polgármester és főkapitány nyilatkozata (Saját tudóajtónktól) A lapok azt a hirt közüik, hogy a belügyminiszter a verseci rendőrség működését felfüggesztette s ezután a verseci rendőrség összes ügyeit a csendőrség veszi át. A belügyminiszter rendelkezését azzal a támadással hozzák összefüggésbe, amelylyel Versec város rendőrfőkapitányát illették, akit a szerbekkel való cimborasággal vádoltak meg. A közlemény dolgában Versec város polgármesteréhez fordultak felvilágosításért. Rezuba István dr. polgármester kérdezősködésünkre következőkép nyilatkozott: " A belügyminiszter a rendőrség mellé csendőrt küldött Versecre a közbiztonsági szolgálat megerősítésére. Törvényhatósági joggal felruházott városba csak a város kérelmére küldhetnek csendőrt. A kivételes intézkedésekről szóló és most szentesített törvény intézkedik úgy, hogy a belügyminiszter a város megkérdezése nélkül is küldhet csendőröket. Állami érdekből, állam költségén vannak itt a csendőrök és nem úgy, mint például Pancsován, ahol a város maga kérte a csendőröket és hozzá is járul a költségek fedözéséhez. A szerb háborús izgalmak miatt látta jónak valószínűleg a belügyminiszter a csendőrség kiküldését, noha a város szerb lakossága nyugodt és a közelmúltban is csak szórványosan fordultak elő olyan esetek, amelyek rendőri beavatkozást igényeltek. Mindenesetre nagyon üdvös dolog volna, ha a csendőrség tavasz végéig itt marad a városban. A rendőrség erősítésére szolgál a határrendőrség is, amelyet éppen nyolc nap előtt állítottak föl Versecen. Markovits György dr. rendőrfőkapitány ezeket mondotta: — Már régóta kértem a csendőrséget a törvényhatóságtól, amit most a kivételes törvény alapján megkaptunk. A mozgalmas időkben nagy szükség lett volna a csendőrségre. Ha minden ember egészséges, harminchat ember teljesít szolgálatot, ebből pedig mindössze hét ember marad portyázásokra, ami egy 800 holdas kiterjedésű városban nagyon kevés. A Versec város törvényhatósága éppen most tartott ülésén foglalkozott azokkal a vádakkal, amelyekkel egy fővárosi lap illette és a főispán indítványára napirendre tért a támadások fölött, mert ellenem semmiféle eljárás megindítását nem tartotta szükségesnek. A szerb radikálisok nevében azok vezére, Miletics Zsifkó dr. szólalt föl és elitélte a támadásokait, egyb^ri^b ejelentette, fiogy d szereséé. Ha a magyar hazához és egyúttal fölszólította a polgármestert, Hogy ha valami gyanús esetről tud, azt a közgyűlés színe előtt leplezze le. — Mondhatom, — folytatta a főkapitány — az elmúlt mozgalmas időkben alig 3—4 esetben kellett eljárnunk a magyar állameszme ellen elkövetett vétség miatt, de ezek az esetek is kávéházi pletykákká zsugorodtak össze. Én ismerem ezt a népet, ha fia a hazának. — Végül még csak annyit, hogy nem is tudok szerbül, csak éppen a legszükségesebb szavakat sajátítottam el, római katolikus vagyok. Aradon születtem, az apám honvédőrnagy. Amiként látható, Versecen sem olyan rosszak az állapotok, mint ahogy hirdették. A Mayer r.-t. fizetési zavarai. Fölszámoló közgyűlés előtt. (Saját tudósítónktól.) A Mayer Ferdinánd és utóda r.-t, amelyik Szeged egyik legrégibb vaskereskedése, fölszámol. A cég rég fizetési zavarban van és az igazgatóság január 5-re hívta össze a II. évi rendes közgyűlést, amelyen kimondják a fölszámolást. A közgyűlés elé terjesztendő, 1912 november 30-án lezárt mérleg szerint a 80,000 korona alaptőke mellett a veszteség 1911 március 9-től 1912 november 30-ig 70,444 korona. A vállalat tartozásai (elfogadvány 161,289 korona, különféle hitelezők 45,565 korona), a mérleg szerint fedezetet találnának a vagyontételekben (berendezés 7000 korona, áru 145,535, betét 200, adósok 71,045 korona), de a kinnlevőségnek nagy része behajthatatlan lévén, nemcsak a részvénytőke, de a hitelezők pénzének egy része is elveszett. A Mayer r.-t. vaskereskedése előbb Mayer Ferdinándé volt, majd örököseié. Egyike volt a legjobban megalapozott szegedi cégeknek. A Mayer örökösök után a Délmagyarországi Közgazdasági Bank r.-t. érdekkörébe került a cég, részvénytársaság lett s azóta zavarokkal küzd. A bank válsága után természetes, hogy a cég is válságba került. Bármelyik újságot járatja, azt a Békei-féle hírlapirodában lehet előfizetni. A nagybankok szürete. (Budapesti tudósítónktól.) A fővárosi nagy pénzintézetek újévkor tették közzé szokásos publikációikat, amelyekben beszámolnak az elmúlt év üzleteredményéről. Ezekből a visszapillantásokból kitűnik, hogy az idén a titkos tartalékoknak igen nagy szerep jut. Meg fognak duzzadni azoknak a bankoknak a látens tartalékai, amelyek a roppant drága kamatláb folytán annyit keresnek, hogy ezt egészében kimutatni szemérmesek, viszont megfogyatkoznak azoknak az intézeteknek a rejtett rezervái, amelyeknek az értékpapírok árcsökkenése nagy veszteségeket okozott. Minthogy a pesti bankvezérek a presztízs csorbulásának tartják a kevesebb osztalék fizetését, bizonyos, hogy a legnagyobb intézetek dacára részvényeik nagy áresésének nem fognak a tavalyinál kisebb dividenciát juttatni. Igaz, hogy a nagybankok üzletmenete ezt az osztalékot lehetővé is teszi, mert a kétségbeejtő pénzviszonyok ellenére helyesebben épp a viszonyok folytán a nagybankok a kamatszámlán rengeteg pénzt kerestek. A nagybankok saját tőkéikkel megkeresték a kamatszámlán a hat százalékot, az idegen tőkékkel pedig a szokásos 1,1 és fél százalék margó helyett három és még több százalékot. A kamatszámla többlete tehát normális esztendőkhöz képest alighanem 40—50 százalékra rúg, amely roppant milliókat tevő többlet bőséges kárpótlást nyújt az értékpapírtárca árfolyamcsökkenéséért és a jutalékok meg a szindikátusi nyereségek apadásáért. Sőt még a betétüzlet terén is hasznát látták a nagybankok a válságnak, tehát ez idén rekord mérlegeik lesznek s a rettentő válság sorvasztó idején csak ők szüretelnek. ANYAKÖNYVI HÍREK. Halálozások. Özvegy Várnay Lipótné, Szeged társadalmának általánosan becsült és szeretett tagja, meghalt. Várnay Dezső, a Délmagyarország kiadótulajdonosa édesanyját siratja az elhunyt úrinőben, akit csütörtökön délelőtt helyeztek nagy részvét mellett örök nyugodalomra. A gyászoló közönség nagy részvéte kísérte utolsó útjára a halottat, akiről Löw Immánuel dr. főrabbi mondott megható búcsúztatót. Háber Gigát, özvegy Háber Antalné lányát csütörtökön délután három órakor temették mély részvét mellett. szives tudomására hozom a közönségnek, hogy fűszer- és csemege~y üzletemet tetemeljen megnagyobbva uj .s Árpád-féle palotába helyeztem át, árukkal fölszerelve Telefonszám 452. ♦ ♦ A nagyérdemű közönség szives támogatását továbbra is kérem, kiváló tisztelettel KOCSIS FEREIC.