Szeged és Vidéke, 1913. április (12. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-02 / 76. szám

SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP I XII. Volum, 76 (3474) si­­ SZEGED, 1913. Április 2, szerda. PolitikftI napilap :: ÜMlalaa mint Miután. Főszerkesztő: BALASSA ARkIN dr. Felekis szerkesztő: BALASSA JÓZSEF. Kiadja a Dugonics-nyoamda részvény­társaság. Nyomja a Dugonics-nyomda részvény­társaság könyvnyomdája, Lori­eux Ch. és Társa budapesti festékgyáros festékével. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Kálvária­ utca 6. szám. Telefon (Interurbán és helyi) 84. — A főszerkesztő telefonja 3. — A felelős szerkesztő telefonja 828. Előfizetési árak: Szegeden: egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, három hónapra 3 korona, egy hónapra 1 korona; vidéken: egész évre 18 ko­rona, fél évre 9 korona, negyed évre 4 korona 50 fillér, egy hónapra 1 ko­rona 50 fillér; kümldre a rostás szállítással drágább. Aki előfizetni akar, annak egy hétig mutatványszámot fagyén küld a kiadóhivatal. Egyes szám ára 4 fillér. Kapható az úgság minden dohánytőzsdében, újsá­­gosboltban és rikkancsoknál, vidéken minden hírlapirodában. Kéziratokat nem ad vissza, névtelen levelekre nem válaszol, névtelen pana­szokat nem közöl a szerkesztőség. Hirdetéseket díjszabás szerint vess k­i a kiadóhivatal (Kálvária­ utca 6.), továbbá minden bel- és külföldi hir­detési iroda és hírlapiroda. Apróhirdetések rovatában minden szó ayszer­ hirdetése négy fillér, a cím­­szó, valamint minden vastagabb betű­ből szedett szó kétszeresen számító­dik. Tíz szóig terjedő apróhirdetésnek az ára 80 fillér. C­sak előleges kész­­pénfizetés mellett, ha közlésre alkal­mas. A hirdetés alatt álló kis szám alapján megtudható a cím a kiadó­hivatalban. Levélbeli tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges postabélyeget. Apró­hir­detéseket postautalványnyal is lehet föladni, a szelvényen a szöveg köny­­nyen elfér. Apró­hirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal, minden dohánytőzsde és újságosbolt. Családi értesítő (eljegy­zés, házasság, születés, haláleset) köz­lése etszer öt koronába kerül. Minden közérdekű közlést, kérést, panaszt közzétesz a Szeged és Vidéke, miket mondott az este a barátom a kávéházban. Megkavarta a cuk­rot a kávéjában, megkérdezte, ki az a fiatal asszony a harmadik ablakban, aztán filozofálni kezdett, ami után jól esik egy pohár sör. — Higyjétek el, — mondotta a barátom szigorúan és zordonan — higyjétek el, az újságok az okai Szeged sok bajának. Az újságok egyebet sem tesznek, csak tele­­körtölik a világot Szeged szégyené­vel. Egyik nap azt írják meg, hogy tíz esztendeje, húsz esztendeje ter­veznek itt intézményeket és ami­kor az ember már azt hinné, hogy lesz belőlük valami, akkor az egész terv semmivé válik. A másik nap megírják, hogy megint megbukott egy bank, megint tönkrement egy vállalat és megint elveszett egy­néhány millió. A harmadik nap rákerül a sor olyan magándolgokra, amelyek ugyan éppen szereplőik ízléstelenségéből kerültek ki a nyilvánosság elé, de amelyek arra­ valók, hogy egyes emberek közéleti arravalóságába vetett hitünket meg­ingassák. Az újságok hírei azután világgá mennek és mindenfelé tud­ják, hogy micsoda bajok vannak ebben a városban. — Kell ez várjon? — kérdezte barátom és miután kiitta a kávé­ját, szigorúan megállapította: — Az újságok tették tönkre a város jó hírét, ti vagytok az okai mindennek. Barátom körülnézett és igen örült, hogy megmondotta, ami a szívén feküdt. Én hallgattam és vártam, hogy majd folytatja, de mert nem szólt és elalszunk, ha nem beszél senki, hát én kezd­tem rá. — Látod, öregem, — mondot­tam — most fején találtad a szöget; az újságok az okai, ha a város így benne van az iszapban, amelyet nem a Tisza árja hordott föléje. De talán nincs is benne annyira, mint ahogy ti gondoljá­tok. Talán nem is árvíz az, ami itt hullámzik, csupán egy kis tisz­tító öntözés vize hordja le a piszkot és a port az aszfaltról. Talán aféle erkölcsi nagymosás folyik most ebben a városban, ahol az emberek kezdenek rájönni, hogy bizonyos hazugságok már nagyon unalma­sak. Új igazságokat kell hirdetni, vagy legalább friss hazugságokat kell kitalálni, de a mostaniak már tűrhetetlenül unalmasak. Azokkal le kell számolni. — Vegyétek már észre, miért van rajta mindinkább az ország figyelő tekintete Szegeden? Mert e város keretei túlnőttek az or­szágos semmibevevésen. Itt már százhúszezer ember lakik együtt, az ország lakosságának száz­­ötvenedrésze. Minden százötvene­dik magyar ember itt lakik ebben a városban; talán kell, hogy része legyen az ország lüktető életének. Ez nem föltűnő kellemetlenség, hanem természetes következése annak, hogy vagyunk, élünk és lélegzőnk. — Most azt mondjátok, hogy éppen ezért nem szabadna bajain­kat beleordítani a világ fülébe és hibáinkat odatartani minden ember orra elé. De, kedveseim, miért nem kezditek ott keresni az okokat, ahol kellene. Miért nem mondjátok, ne tessék megvalósíthatatlan tervekkel előállani, hanem okosan, bölcsen és öntudatos előrelátással méltóz­­tassék megállapítani a város jö­vendő munkásságának programját ? Miért nem mon­dátok, ne tessék csalni, gründolni, panamázni, em­bereket félrevezetni, hanem méltóz­­tassék szépen, tisztességesen és becsületesen élni. Miért nem mond­játok : aki közdolgokban szerepelni kíván és aki a maga kaptafáját leteszi, hogy tógában menjen ki a fórumra, az tiszta testtel bújjon a tógába és ne egy piszkos törülköző képviselje nála a tisztaságot. Miért nem mondjátok: legyen a köz­dolgokban való cselekedet tisztes­séges és a közszereplő becsületes. Ha mondanátok, akkor igazatok volna, hogy nem illik és nem sza­badna a nyilvánosság elé vinni a hibákat és a bűnöket. De amikor a közéleti tudatlanság és tisztes­ségtelenség nem bűn, amikor emberek szabadon garázdálkodhat­nak a város jövendőjével, az em­berek vagyonával és a társadalom becsületérzésével, akkor ne ordít­sátok, hogy a sajtó a hibás, ha­nem örüljetek, hogy valamiképpen megtisztulnak a dolgok, a föl­fogások és az ízlések. Utóvégre a pecséttisztítót nem lehet okolni, hogy az emberek leöntik a ru­hájukat az étellel, mert akár­milyen ízléstelen a pecsétes ruha, mégis csak ki kell tisztítani. A sajtó munkája nem szép, nem kel­lemes, de úgy vagyunk a város becsületével, mint a francia köz­mondás a ne ölj problémájával: kezdjék a gyilkos urak, kezdjék azok, akik rászolgáltak a meg­hurcoltatásra. Vigyázzanak ma­gukra a közélet emberei és ha vétkek meg hibák nem lesznek, nyomtatásban tündöklenek majd az erényesek és okosak. Szóltam és hazamentünk aludni. Három kerület, négy kerület lesz Szegeden ? (Budapesti tudósítónk telefon­­jelentése.) A belügyminisztérium most készíti a választó­kerületek beosztásáról szóló törvényjavasla­tot. A törvényjavaslat első része, amely a városokkal foglalkozik, már készen van. Több alternatív tervezet készült s ezekben Szegedre vonatkozólag kétféle megoldási mó­dot ajánlanak. Az egyik szerint három, a másik szerint négy ke­rülete volna Szegednek. Az új választási törvény szerint a választók száma Szegeden mint­egy tizenötezer lesz. A szavazás a törvény értelmében titkos. A vá­lasztók számának növekedése és a titkosság természetessé teszi, hogy Szegeden is a politikai életbe új emberekkel új törekvések kerülnek. Az a megoldás, amely szerint Szegednek három kerülete volna, ismét kétféle módon osztaná be a várost. Az egyik beosztás szerint a kerületek így alakulnának: I. kerület alakulna az I. és III. közigazgatási kerületekből. Itt lak­nak a kereskedők, magasrangú tisztviselők, iparosok és a magán­hivatalnokok. A II. kerület alakulna a II., IV. , V. és VIII. kerületekből, Felső­városból, Felsőtanyából és Rókus­­ból. Itt a tanyai és földműveslakos­­ságot a kisiparosok, kistisztviselők és vasutasok ellensúlyoznák. A III. kerület alakulna a VI., VII. és IX. kerületekből, Mórából, Alsóvárosból és Alsótanyából. Ez főleg földmivel­ő-kerület volna. A másik megoldási terv szerint az I. kerület az I., II., a második a II., VI., VII., IX., a harmadik a IV., V. , VIII. kerületekből alakulna. Ez a megoldás kevésbé volna megfelelő. Ha négy kerületet kap Szeged, abban az esetben a kerületek be­osztása ez lenne. Elmondom, vagy Legjobb és legolcsóbb női kalapformák és díszek kaphatók. :: imiiiiiiiiMiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiMiiiii cm nittei Konrád női kalap­­gyártása Szegeden, Iskola-Utca 26. és Iskoli­ utca 10. mmHHHiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiiHiiHiimmi :: Átvarrások a leg­újabb formára el­­vállaltatnak. :: :: 5705.

Next