Szeged és Vidéke, 1913. április (12. évfolyam, 75-100. szám)
1913-04-02 / 76. szám
SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP I XII. Volum, 76 (3474) si SZEGED, 1913. Április 2, szerda. PolitikftI napilap :: ÜMlalaa mint Miután. Főszerkesztő: BALASSA ARkIN dr. Felekis szerkesztő: BALASSA JÓZSEF. Kiadja a Dugonics-nyoamda részvénytársaság. Nyomja a Dugonics-nyomda részvénytársaság könyvnyomdája, Lorieux Ch. és Társa budapesti festékgyáros festékével. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Kálvária utca 6. szám. Telefon (Interurbán és helyi) 84. — A főszerkesztő telefonja 3. — A felelős szerkesztő telefonja 828. Előfizetési árak: Szegeden: egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, három hónapra 3 korona, egy hónapra 1 korona; vidéken: egész évre 18 korona, fél évre 9 korona, negyed évre 4 korona 50 fillér, egy hónapra 1 korona 50 fillér; kümldre a rostás szállítással drágább. Aki előfizetni akar, annak egy hétig mutatványszámot fagyén küld a kiadóhivatal. Egyes szám ára 4 fillér. Kapható az úgság minden dohánytőzsdében, újságosboltban és rikkancsoknál, vidéken minden hírlapirodában. Kéziratokat nem ad vissza, névtelen levelekre nem válaszol, névtelen panaszokat nem közöl a szerkesztőség. Hirdetéseket díjszabás szerint vess ki a kiadóhivatal (Kálvária utca 6.), továbbá minden bel- és külföldi hirdetési iroda és hírlapiroda. Apróhirdetések rovatában minden szó ayszer hirdetése négy fillér, a címszó, valamint minden vastagabb betűből szedett szó kétszeresen számítódik. Tíz szóig terjedő apróhirdetésnek az ára 80 fillér. Csak előleges készpénfizetés mellett, ha közlésre alkalmas. A hirdetés alatt álló kis szám alapján megtudható a cím a kiadóhivatalban. Levélbeli tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges postabélyeget. Apróhirdetéseket postautalványnyal is lehet föladni, a szelvényen a szöveg könynyen elfér. Apróhirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal, minden dohánytőzsde és újságosbolt. Családi értesítő (eljegyzés, házasság, születés, haláleset) közlése etszer öt koronába kerül. Minden közérdekű közlést, kérést, panaszt közzétesz a Szeged és Vidéke, miket mondott az este a barátom a kávéházban. Megkavarta a cukrot a kávéjában, megkérdezte, ki az a fiatal asszony a harmadik ablakban, aztán filozofálni kezdett, ami után jól esik egy pohár sör. — Higyjétek el, — mondotta a barátom szigorúan és zordonan — higyjétek el, az újságok az okai Szeged sok bajának. Az újságok egyebet sem tesznek, csak telekörtölik a világot Szeged szégyenével. Egyik nap azt írják meg, hogy tíz esztendeje, húsz esztendeje terveznek itt intézményeket és amikor az ember már azt hinné, hogy lesz belőlük valami, akkor az egész terv semmivé válik. A másik nap megírják, hogy megint megbukott egy bank, megint tönkrement egy vállalat és megint elveszett egynéhány millió. A harmadik nap rákerül a sor olyan magándolgokra, amelyek ugyan éppen szereplőik ízléstelenségéből kerültek ki a nyilvánosság elé, de amelyek arra valók, hogy egyes emberek közéleti arravalóságába vetett hitünket megingassák. Az újságok hírei azután világgá mennek és mindenfelé tudják, hogy micsoda bajok vannak ebben a városban. — Kell ez várjon? — kérdezte barátom és miután kiitta a kávéját, szigorúan megállapította: — Az újságok tették tönkre a város jó hírét, ti vagytok az okai mindennek. Barátom körülnézett és igen örült, hogy megmondotta, ami a szívén feküdt. Én hallgattam és vártam, hogy majd folytatja, de mert nem szólt és elalszunk, ha nem beszél senki, hát én kezdtem rá. — Látod, öregem, — mondottam — most fején találtad a szöget; az újságok az okai, ha a város így benne van az iszapban, amelyet nem a Tisza árja hordott föléje. De talán nincs is benne annyira, mint ahogy ti gondoljátok. Talán nem is árvíz az, ami itt hullámzik, csupán egy kis tisztító öntözés vize hordja le a piszkot és a port az aszfaltról. Talán aféle erkölcsi nagymosás folyik most ebben a városban, ahol az emberek kezdenek rájönni, hogy bizonyos hazugságok már nagyon unalmasak. Új igazságokat kell hirdetni, vagy legalább friss hazugságokat kell kitalálni, de a mostaniak már tűrhetetlenül unalmasak. Azokkal le kell számolni. — Vegyétek már észre, miért van rajta mindinkább az ország figyelő tekintete Szegeden? Mert e város keretei túlnőttek az országos semmibevevésen. Itt már százhúszezer ember lakik együtt, az ország lakosságának százötvenedrésze. Minden százötvenedik magyar ember itt lakik ebben a városban; talán kell, hogy része legyen az ország lüktető életének. Ez nem föltűnő kellemetlenség, hanem természetes következése annak, hogy vagyunk, élünk és lélegzőnk. — Most azt mondjátok, hogy éppen ezért nem szabadna bajainkat beleordítani a világ fülébe és hibáinkat odatartani minden ember orra elé. De, kedveseim, miért nem kezditek ott keresni az okokat, ahol kellene. Miért nem mondjátok, ne tessék megvalósíthatatlan tervekkel előállani, hanem okosan, bölcsen és öntudatos előrelátással méltóztassék megállapítani a város jövendő munkásságának programját ? Miért nem mondátok, ne tessék csalni, gründolni, panamázni, embereket félrevezetni, hanem méltóztassék szépen, tisztességesen és becsületesen élni. Miért nem mondjátok : aki közdolgokban szerepelni kíván és aki a maga kaptafáját leteszi, hogy tógában menjen ki a fórumra, az tiszta testtel bújjon a tógába és ne egy piszkos törülköző képviselje nála a tisztaságot. Miért nem mondjátok: legyen a közdolgokban való cselekedet tisztességes és a közszereplő becsületes. Ha mondanátok, akkor igazatok volna, hogy nem illik és nem szabadna a nyilvánosság elé vinni a hibákat és a bűnöket. De amikor a közéleti tudatlanság és tisztességtelenség nem bűn, amikor emberek szabadon garázdálkodhatnak a város jövendőjével, az emberek vagyonával és a társadalom becsületérzésével, akkor ne ordítsátok, hogy a sajtó a hibás, hanem örüljetek, hogy valamiképpen megtisztulnak a dolgok, a fölfogások és az ízlések. Utóvégre a pecséttisztítót nem lehet okolni, hogy az emberek leöntik a ruhájukat az étellel, mert akármilyen ízléstelen a pecsétes ruha, mégis csak ki kell tisztítani. A sajtó munkája nem szép, nem kellemes, de úgy vagyunk a város becsületével, mint a francia közmondás a ne ölj problémájával: kezdjék a gyilkos urak, kezdjék azok, akik rászolgáltak a meghurcoltatásra. Vigyázzanak magukra a közélet emberei és ha vétkek meg hibák nem lesznek, nyomtatásban tündöklenek majd az erényesek és okosak. Szóltam és hazamentünk aludni. Három kerület, négy kerület lesz Szegeden ? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A belügyminisztérium most készíti a választókerületek beosztásáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat első része, amely a városokkal foglalkozik, már készen van. Több alternatív tervezet készült s ezekben Szegedre vonatkozólag kétféle megoldási módot ajánlanak. Az egyik szerint három, a másik szerint négy kerülete volna Szegednek. Az új választási törvény szerint a választók száma Szegeden mintegy tizenötezer lesz. A szavazás a törvény értelmében titkos. A választók számának növekedése és a titkosság természetessé teszi, hogy Szegeden is a politikai életbe új emberekkel új törekvések kerülnek. Az a megoldás, amely szerint Szegednek három kerülete volna, ismét kétféle módon osztaná be a várost. Az egyik beosztás szerint a kerületek így alakulnának: I. kerület alakulna az I. és III. közigazgatási kerületekből. Itt laknak a kereskedők, magasrangú tisztviselők, iparosok és a magánhivatalnokok. A II. kerület alakulna a II., IV. , V. és VIII. kerületekből, Felsővárosból, Felsőtanyából és Rókusból. Itt a tanyai és földműveslakosságot a kisiparosok, kistisztviselők és vasutasok ellensúlyoznák. A III. kerület alakulna a VI., VII. és IX. kerületekből, Mórából, Alsóvárosból és Alsótanyából. Ez főleg földmivelő-kerület volna. A másik megoldási terv szerint az I. kerület az I., II., a második a II., VI., VII., IX., a harmadik a IV., V. , VIII. kerületekből alakulna. Ez a megoldás kevésbé volna megfelelő. Ha négy kerületet kap Szeged, abban az esetben a kerületek beosztása ez lenne. Elmondom, vagy Legjobb és legolcsóbb női kalapformák és díszek kaphatók. :: imiiiiiiiiMiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiMiiiii cm nittei Konrád női kalapgyártása Szegeden, Iskola-Utca 26. és Iskoli utca 10. mmHHHiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiiHiiHiimmi :: Átvarrások a legújabb formára elvállaltatnak. :: :: 5705.