Szeged és Vidéke, 1915. október (14. évfolyam, 228-252. szám)

1915-10-01 / 228. szám

915 október 1 SZEGED ÉS VIDÉKE. A tanács maximálta az élelmiszerek árát Az árak az üzletekre is kötelezők. — Harmincnyolc fillér egy liter tej. — Szombaton már az új árak érvényesek. A tanács ma délben rendkívüli ülést tartott az élelmiszerárak mak­ szimálása ügyében. Szalay József dr. főkapitány referált a közélel­mezési bizottság tegnapi üléséről, amelyen makszimálták az árakat. Mielőtt ezzel a kérdéssel fog­lalkozott volna a tanács, a főkapi­tány bemutatta Debrecen átiratát, amelyben azt kéri, hogy írjon föl a Szeged is a belügyminiszterhez élelmiszer-uzsora ügyben indított eljárások gyorsítása, a közfogyasz­tásra szánt élőállatok árának mak­­­szimálása és az élelmiszerek rek­­v­irálása érdekében. A tanács nem fogl­lalkozott ezzel az átirattal. m­zután az élelmiszerek árának a Diakszimálására került a sor. A főkapitány közölte, hogy az élel­mezési bizottság nem zárkózhatott­­el az árak fölemelésétől. Taschler Endre főjegyző kijelentette, hogy azt az alapot, amelyből az árak megállapítása kiindult, mestersé­gesen teremtették és azt nem haj­landó elfogadni. A termelők ki­­forszírozták a makszimális árak fölfüggesztését és ezt az időt az árak mesterséges fölnyomására használták föl. Ezt a módszert a tanácsnak nem szabad honorálni, hanem vissza kell állítani a régi makszimális árakat! Szalay József dr. kijelentette, hogy a két heti próbaidő nélkül is föl kellett volna emelni a maks­szimális árakat. Budapest és a többi városok is erre kényszerül­tek. — De nem ilyen nagy százalék­kal kellett volna fölemelni az árakat, mint most akarják­­ — válaszolta a főjegyző. A tanács végül megnyugodott abban, hogy magasabban kell makszimálni az árakat. Pontról­­pontra tárgyalták az árakat, ame­lyeknek sorrendjét már legutóbbi számunkban közöltük. A tanács néhány élelmiszer árát megváltoz­tatta. A közélelmezési bizottság azt javasolta, hogy szüntessék meg a fölözött tej árusítását, ami a tejszín, hab készítésének megszün­tetését is jelentené. A tiszta tej literjének árát negyven fillérben javasolta megállapítani a bizottság. A tanács nem fogadta el ezt a javaslatot, hanem úgy határozott, hogy fölözött tej továbbra is árv­­altható. A tiszta tej literjének árát leszállította a tanács, har­mincnyolc fillérre. A fölözött tej literjének árát húsz fillérben álla­pították meg. Ezen kívül egyéb változás nem történt az árlistán, mint az, hogy a sertés feje-lábának kilóját a javasolt négy korona­­helyett három korona 60 fillérben állapították meg. A főkapitány javaslatára elhatá­rozta a tanács, hogy ezek az árak az üzletekben éppen úgy érvényesek, mint a piacon. A kereskedő sem számíthat többet a makszimális árnál. Ennek az a tendenciája, hogy a kereskedő szo­rítsa le az árakat a termelőnél. A rendőrség szigorúan fogja ellen­őrizni, hogy betartják-e a makszi­mális árakat. Aki megszegi ezt a rendelkezést, az tizenöt napig ter­jedhető elzárással és hatszáz koro­náig terjedő pénzbüntetéssel bün­tethető. A közélelmezési bizottság azt is javasolta a tanácsnak, hogy indítsa meg az akciót a kormánynál az élelmiszerek ármakszimálása és rekvirálása érdekében. A rekvi­­rálás kérdésével egyelőre nem foglalkozik a tanács, bevárják, hogy hoznak-e majd be elegendő élelmiszert a piacra. A főkapitány tizenöt nap múltán jelentést tesz majd az eredményről és ha a fel­emelt árak ellenére is visszatartják az élelmiszereket, a tanács sür­getni fogja a rekvirálást. Az új makszimális árak már holnap, szombaton érvényesek. A rendkívüli tanácsülésen kije­lentette még a polgármester, hogy a hatósági bódéban olvasztani való nyers szalonnát árusítanak, kilón­ként hét koronájával. Három kiló­nál nagyobb mennyiséget senki nem vásárolhat. Henteseknél nyolc korona ötven fillér a nyers sza­lonna ára. Egyelőre huszonöt má­zsa nyers szalonnát szerzett be a húspénztár, szükség esetén még nagyobb mennyiséget árusítanak. A cukor árának makszimálásá­­val is foglalkozott a tanács. A kormány tudvalevőleg makszimálta a cukor árát. A számvevőség ki­számítja majd az árakat, ame­lyekről hirdetményben fogják tá­jékoztatni a közönséget. Szegeden kilencvennyolc korona a cukor alapára, amely azonban a meg­engedett költségek felszámításával emelkedik. A süvegcukor kilója egy korona nyolc fillérbe kerül. SZÁNTÓ LAJOS gépfejraktára régi Zsótér-ház (most Korzó-mozi háza) Mr Rákóczi-szoborral szemben, sm Varrógépek, kerékpá­rok, iredeti Pathéfonok, gramofonok újdonsá­gok főraktárosa. Előnyt is havi törlesztés. "M Gépeknél gyári jótállás. A szeptemberi közgyűlés­­ i katonai beszállásolások és a tisztviselők drágasági segélye. Tegnap délután folytatták a vá­rosi közgyűlést Cicatricis Lajos dr. főispán elnöklésével. A köz­gyűlés második napján is heves viták fejlődtek, különösen a be­­szállásolási terhek viselése ügyé­ben beadott indítvány körül kelet­kezett nagy vihar. Kovács József dr. azt indítványozta, hogy a ka­tonai beszállásolási terheket ne csak a háziurak, hanem a lakók is viseljék. Tóth Mihály tanácsnok azt javasolta, hogy utalják az ügyet bizottsághoz, véleményadás végett. Az indítványozó szerint ez a kér­dés elodázását jelenti. Kószó Ist­ván dr. szintén a háziurak érde­kében szólalt föl. A rendkívüli viszonyok a terhek egyenlő vise­lését parancsolják. Dobay Gyula dr. is igazságtalannak tartja, hogy a beszállásolás csak a házi­urakat terheli, a lakókat nem. Az elnöklő főispán elismeri, hogy a közgyűlés tárgyalhatja ezt az ügyet, de a tanácsnak előbb elő kell készíteni. A jövő közgyűlésen már lehet határozni ebben a kérdés­ben. Bokor Adolf kérdésére a katonai tanácsnok elmondta, hogy a törvény világosan a házbirtokot terheli. Vékes Bertalan azt kéri, hogy a beszállásolás a nagykör­úton kívüli háztulajdonosokat is terhelje. Végman Ferenc azt in­dítványozta, hogy a beszállásolási terheket a közpénztárból fizessék ki. A polgármester szerint a város csődbe kerülne, ha neki kellene fizetni a költségeket. A közgyűlés utasította a tanácsot, hogy a kö­vetkező közgyűlésre olyan szabály­rendeletet terjesszen elő, amelynek értelmében a beszállásolási terhe­ket a háztulajdonosok és a lakók egyenlően viselik. R­ysa Izsó dr. és társai indítvá­nyozták, hogy a városi tiszti ügyészek helyettesíthessék a ka­tonai szolgálatot teljesítő ügyvé­deket. A tanács a szabályrende­letre való hivatkozással az indítvány elutasítását javasolta. Turóczy Mihály dr. főügyész azt a fel­­világosítást adta, hogy az ügyé­szek a pillanatnyi képviseltetést eddig is vállalták. A belügymi­niszter nem erősítette meg az új tanácsnoki állás szervezését. Az elutasításnak az egyik indoka az, hogy megszűntek azok a személyi okok, amelyek ezt a kérdést föl­vetették. Stimm­er Fülöp kifogá­solta, hogy a belügyminiszter sze­mélyi okokra hivatkozik. Nem személyi okokból akarták szer­vezni az új tanácsnoki állást. A főispán kimagyarázza, hogy az elutasítás nem megleckéztetés. A miniszter azt kívánja, hogy a há­borúra való tekintettel az ügyet vegyék le a napirendről. A köz­gyűlés elfogadta a tanács előter­jesztését, amely szerint a leiratot nyilvántartásba veszi. A közgyűlés ezután tudomásul vette, hogy Fehértóban megindult a halászat, hozzájárult a hadiköl­­csönök és a hadsegélyezési­ alap kölcsönének meghosszabbításához, illetőleg konvertálásához, elfogadta a közkórház jövő évi költségveté­sét és egyhangúlag elfogadta azt az előterjesztést, hogy Lázár György d­ özvegyének nyugdíja a kegy­díjjal együtt nyolcezer korona le­gyen. A közgyűlés kimondta, hogy azok a napidíjasok is kapnak se­gélyt, akik 1915 január 1-től áll­nak a város szolgálatában. A városi alkalmazottak drága­sági segélyének ügyében Balogh Károly ismertette a tanács javas­latát. Wimmer Fülöp azt aján­­­­lotta, hogy három hónapig terjedő előleget adjanak az arra érdemes tisztviselőknek, hogy bevásárol­hassanak. Hofmann Ignác azt in­dítványozta, hogy egy-egy gyer­mek után ne öt, hanem tíz ko­rona segélyt adjon a város. Szabó Gyula minden tisztviselőnek pótlé­kot akar adni. Kovács József dr. természetben kéri a segély kiuta­lását. A közgyűlés elfogadta a ta­nács javaslatát. A közgyűlést pénteken délután öt órakor folytatják. Nem tárgyalják a kiegyezést? A kormány egyéves halasztást kér. Az 1907-ben Ausztriával kötött vámszerződésünk úgy rendelkezik, hogy — bár a szerződés csak 1917 végén jár le — az új gaz­dasági kiegyezésre vonatkozó tárgyalásokat már 1915. vé­géig meg kell kezdeni. Ezt a meg­állapodást azért kötötték, hogy az Ausztriával kötendő újabb szer­ződés kellőkép előkészíthető le­­e­gyen és ha a megegyezés nem jöhetne létre, akkor idejekorán más irányban intézkedhessünk. A vámszerződés ebbeli rendel­kezése folytán az osztrák sajtó­ban ismételten fölmerült az a hír, hogy a tárgyalásokat a kiegyezés meghosszabbítása végett a közel­jövőben megkezdik. Ezt a kérdést szóvá tették tegnap este a munka­pártban is, ahol jól beavatott politikusok a kérdés mai állásáról a következőket mondották: — Ez a szóbanforgó rendelke­zés béke idején lényeges lett volna, ma azonban nem aktuális. A kérdések tárgyalását ez idő szerint nem kezdjük el, nehogy azonban a késedelem esetleg ká­rokat okozzon, a magyar kormány előreláthatólag a tárgyalásoknak egy évvel való elhalasztását javasolni, miután a szerző­dés csak 1917. év végén jár le, így tehát a jövő év végéig az előkészítő tárgyalások veszede­lem nélkül elháríthhatók, éppen azért, mert az volna sérelmes és ártalmas, ha ezeket a kérdéseket most vennék tárgyalás alá. Megalalult a bolgár operáció­s hadsereg BBCS, szeptember 30. A bolgár vezérkar főnökét, Poljasiev tábor­nokot egy bolgár operációs hadsereg p.­iratcsnokává nevezték ki, utóda a vezérkari főnöki állásban Lovtov Konstantin tábornok lesz. Mind a kettő maerdón szü­lethen­.

Next